Gáspár Endre
műfordító, író, újságíró
Gaspar, Andreas; Gottlieb, Andreas
Született: 1897. január 22. Debrecen
Meghalt: 1955. április 15. Budapest
Iskola
A debreceni Tisza István Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1918), egyúttal a bölcsészkaron is tanult.
Életút
A debreceni Egyetem (1916–1917), a debreceni Hírlap munkatársa (1917–1919), a Tanácsköztársaság alatt a Népakarat c. debreceni napilap szerkesztője (1919). A bukás után Pozsonyba emigrált (1919–1920), majd Bécsben élt, ahol a Theater an der Wien fordítója és bécsi napilapok és irodalmi folyóiratok munkatársa (1920–1938). Az Anschluss idején letartóztatták, börtönben volt, majd magyar állampolgársága miatt elengedték (1938). Budapesten telepedett le, ahol műfordítóként tevékenykedett (1938–1944), az ország német megszállása után munkatáborba hurcolták (1944–1945). A II. világháború után a Jövendő (1945–1946), az Új Szó (1946-tól), a Magyarok (1946–1947), a Népszava (1948–1949), a Csillag (1949-től), a Szabad Szó (1949- től), az Új Világ munkatársa (1949-től).
Pályafutása kezdetén kapcsolatba került Kassák Lajos körével, emigrációja során népszerűsítette az új, avantgárd forradalmi művészetet: maga is több dolgozatot írt Kassák Lajosról, s egy albumot is szerkesztett munkásságáról. Később elsősorban műfordítói tevékenysége emelkedett ki, 14 nyelvből (!) fordított magyarra, köztük Ovidius, Thomas Mann, Heinrich Heine, James Joyce, Lope de Vega, Puskin, Calderón, Cervantes stb. klasszikus műveit, de magyar szerzők (pl. Móra Ferenc, Nyírő József, Karinthy Frigyes) munkáit is szívesen tolmácsolta (német, spanyol, angol és eszperantó nyelvre; Andreas Gáspár néven). Rendkívül termékeny szerző volt, közel 500 műfordítása jelent meg a legkülönbözőbb műfajban. Műfordításai között megtalálhatóak az 1950-es évek sematikus regényei, Sztálint dicsőítő költeményei, a marxizmus-leninizmus klasszikusai, ill. kantátákat és operettlibrettókat, valamint orvosi és történelmi szakkönyveket egyaránt tolmácsolt.
Emlékezet
Első műfordítása az Egyetem c. lapban jelent meg (Oláh Gábor egyik írását fordította le német nyelvre, 1915-ben). Az ő fordításában mutatta be a pozsonyi színház Franz Grillparzer A toledói zsidónő c. színművét (1916. febr. 14-én).
Budapesten élt és alkotott, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik; Debrecenben utca őrzi emlékét. Halálhírére András László (Irodalmi Újság, 1955. 17.) és Görgey Gábor is versben búcsúzott el tőle (Új Hang, 1955. 5.). Néhány levele az MTA Könyvtárában olvasható.
Elismertség
A Petőfi Társaság t. tagja.
Elismerés
Pro Arte Érem (a műfordítás fejlesztése körüli érdemeiért, 1949), József Attila-díj (1953).
Szerkesztés
A II. világháború után műfordításai, versei és egyéb cikkei elsősorban a Jövendő (1945–1946), az Irodalom–Tudomány (1946), az Új Idők (1946), a Magyarok (1946–1947), a Nagyvilág (1947), a Tiszatáj (1947), a Fórum (1947–1949), a Jó szomszédság nagy naptára (1948), a Kossuth népe (1948), az Irodalmi Szemle (1948–1949), a Népszava (1948–1949), a Csillag (1949), a Szabad Szó (1949) és az Új Világ (1949) c. lapokban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: A szomjazók. Négy dráma. Karczag Gyulával. (Debrecen, 1917)
Ma-Buch. Írta Kassák Lajos. Ford, a bevezető tanulmányt írta. (Berlin, 1923; hasonmás kiad. Bp., 1999)
Kassák Lajos, az ember és munkája. A boríték K. L. munkája. (Wien, 1924)
Tyihonov, Nyikolaj: A lenini zászló. Vál. versek. Vál. (Bp., 1949)
Puskin válogatott művei. Költemények és egyéb verses munkák. Szerk. Gábor Andorral. Ford. Többekkel. Győry Miklós rajzaival. (Bp., 1949)
Kolcov, Alekszej: Dalok. Szerk. Gábor Andorral. (Bp., 1952)
Majakovszkij: Elbeszélő költemények. Szerk. Devecseri Gáborral, Simon Istvánnal. A bevezetőt Wessely László írta. (Bp., 1953)
ford.: Tzara, Tristan: Gáz-szív. Színdarab. (Wien, 1921)
Whitman, Walt: Ének magamról. (Wien, 1921)
Ovidius: A szerelem művészete. (Wien, 1927; 2. kiad. Debrecen, 1943; új kiad. 2008)
Bertrand, Luis: A napkirály. Életregény. (Bp., 1939)
Funck-Bertrano: A renaissance. (Az európai kultúra története. Bp., 1939)
Gracián, Baltasar: Az életbölcsesség kézikönyve. (Klasszikus írások. Bp., 1943; 2. kiad. 1995; 3. kiad. 1996; 4. kiad. 2000)
Cervantes: Két kutya beszélget. (Bp., 1944)
Lyra hispanica. 500 év spanyol költészete. Ford. Pál Endrével. (Ampelos Könyvek. Debrecen, 1944)
Puskin: Két kis dráma. Mozart és Salieri. – Don Juan kő-vendége. (Bp., 1945)
Heine forradalmi versei. Ford. Kardos Lászlóval. (Bp., 1946)
Cervantes: Preciosa, a szép cigánylány története. Elbeszélés. (Bp., 1946)
Marx–Engels: Művészet, irodalom. Szemelvények. Vál., szerk. Lifsic, Mihail. Az előszót Lukács György írta. (Bp., 1946)
Lukács György: Az újabb német irodalom története. Németből ford. (Bp., 1946)
Joyce, James: Ulysses. Reg. I–II. köt. (Bp., 1947)
Puskin: Borisz Godunov. Dráma. Az előszót Lukács György írta. (Bp., 1947)
Werfel, Franz: A meg nem születettek csillaga. Reg. I–II. köt. (Bp., 1947; 2. kiad. 1992)
Hersey, John: Hirosima. (Bp., 1947)
Krafft-Ebing, Richard: A nemi élet eltévelyedései. Psychopathia sexualis. (Bp., 1947)
Heine, Heinrich: Vallás és filozófia. Luthertől Hegelig. (Bp., 1947; új kiad. 2004)
Mörike, Eduard: Mozart prágai utazása. (Parnasszus Könyvtár. Bp., 1947)
Smedley, Agnes: Kína harci dala. Reg. (Bp., 1948)
Leszkov, Nyikolaj: Vasakarat. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1948; 2. kiad. 1950)
Puskin: A kolomnai házikó. Elbeszélő költemény. (Bp., 1948)
Engels: A természet dialektikája. (Bp., 1948; 2. kiad. 1950; 3. kiad. 1952)
Mann, Thomas: Doktor Fausztusz. (Nagy elbeszélők. Nyugati irodalom. Bp., 1948)
Pantyelejev, L.: A futár. Elbeszélés. Ék Sándor és Keil, Alex rajzaival. (Bp., 1948; 2. kiad. 1949)
Lukács György: A realizmus problémái. Németből ford. (Bp., 1948)
Lope de Vega: A kertész kutyája. Komédia. Ford. és magyarra átdolgozta. (Bp., 1949)
Holbach, Paul Henri: A leleplezett kereszténység, vagy a keresztény vallás alapelveinek és hatásának vizsgálata. (Bp., 1949)
Pervencev, Arkagyij: Csillagod a becsület. Reg. (1–2. kiad. Bp., 1949; 3–5. kiad. 1950)
Öreg munkások a nagy Sztálinról. Készült Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából. (Bp., 1949; 2. kiad. 1950)
Marx–Engels: Válogatott levelek. Sajtó alá rend. Devecseri Emil, Liszkai Zoltán. Ford. (Bp., 1950)
Lope de Vega: Dacból terem a szerelem. Donna Juana. Magyarra átdolgozta és ford. József Attilával. (Bp., 1950)
Szimonov, Konsztantyin: Legény a talpán. Színmű. (A szovjet színpad remekművei. Bp., 1950)
Baumier, Jean: Hitlertől Trumanig. (Bp., 1951)
Guillén, Nicolas: Keserű cukornád. Versek. (Bp., 1952)
Hardy, Frank: John West hatalma. Reg. (Bp., 1952)
Fast, Howard: Az erőszak napja. Reg. (Bp., 1953)
Varela, Alfredo: Jorge Calvo. Egy hős ifjú története. Ford. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1953)
Victor Hugo válogatott versei. Ford. Többekkel. (Bp., 1953)
Arconada, César M.: A Tajo partján. Reg. (Bp., 1954)
Lope de Vega: Válogatott színművek. Vál. és ford. (Bp., 1954)
Varela, Alfredo: A sötét folyó. Reg. (Bp., 1954)
Száz szerelmes vers. Vál. és ford. (Bp., 1954)
Válogatott műfordítások. Vál. Faludy György, a bevezetőt Kardos Tibor írta. (Bp., 1956)
Calderón: A zalameai bíró. Színmű 3 felvonásban. Ford. Az utószót András László írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1957)
Cervantes: A csodaszínpad. Ford. Átd. Illyés Gyula. (Klasszikus egyfelvonásosok. Bp., 1960)
Lope de Vega: A kertész kutyája. Komédia. Ford. Az utószót Páll Árpád írta. (2. kiad. Bukarest, 1962)
ford.: magyar nyelvről: Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről. Reg. – Lied von den Weizenfeldern. (Wien, 1936)
Karinthy Frigyes: Monológok a kádban. Humoreszkek. – Selbstgespräche in der Badewanne. (Wien–Leipzig, 1937)
Nyírő József: Úz Bence. Reg. – Der Uz. Roman aus den Schneebergen Siebenbürgens. (Berlin–Wien–Leipzig, 1937)
Gulácsy Irén: A fekete vőlegények. Reg. – Die schwarzen Freien. (Wien, 1938)
Herczeg Ferenc: Pogányok. Reg. – Die Heiden. (Wien, 1938)
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót. Reg. – Der Regengott weint über Mexikó. (Graz–Wien, 1950).
Irodalom
Irod.: Kardos László: G. E. (Csillag, 1955).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2013
