Gáspár László
pedagógus
Született: 1937. március 21. Doboz, Békés vármegye
Meghalt: 1998. június 23. Budapest
Család
Sz: Csapó Julianna. Apja (†1957) gátőr volt. Négyen voltak testvérek. Kétszer nősült. 2. F: Nádas Emma pedagógus, a Pécsi Nevelési Központ munkatársa. Első házasságából három, a másodikból egy gyermeke született.
Iskola
A gyulai és a bp.-i tanítóképzőben tanult (1951–1955), a bp.-i Táncsics Mihály Tanítóképző Intézetben éretts. (1955) és tanítói képesítést (1956), az ELTE BTK-n magyar–pedagógia szakon tanult (1957–1959 és 1963–1966), magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1966), a neveléstudományok kandidátusa (1972), doktora (1985).
Életút
A Pajtás c. ifjúsági hetilap munkatársa (1955), függetlenített úttörőcsapat-vezető (1955–1956), a bp.-i XIV. kerületi Kállai Éva Általános Iskola (1957–1960), a mezőhéki általános iskola tanítója (1960–1963). A Tankönyvkiadó Pedagógiai Szerkesztőségének felelős szerkesztője (1963–1969), a Szentlőrinci Kísérleti Általános Iskola igazgatója (1969–1981). A pécsi JPTE ÁJTK Filozófia és Tudományos Szocializmus Tanszék tud. főmunkatársa (1981–1983), uo. a Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszék, ill. Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Intézet egy. docense (1983–1984), egy. tanára (1984. júl. 1.–1998. jún. 23.). Az MTA–TMB-n Faludi Szilárd ösztöndíjas aspiránsa (1967–1970).
Nevelésfilozófiával, a nevelési hatásrendszer felépítésével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a tanyasi iskolák pedagógiai problémáinak vizsgálata terén, alapvetőek az emberi erőforrások kutatásával és az innovációelmélettel kapcsolatos megállapításai. Jelentős szerepet játszott a Szentlőrinci Kísérleti Általános Iskola megszervezésében, ahol új pedagógiai módszereket dolgozott ki, ill. vezetett be.
Elismertség
Az MTA Pedagógiai Bizottsága tagja (1973–1991), a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) tagja (1976-tól). A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstudományi Szakosztályának elnöke (1982-től). A Nemzetközi Makarenko Társaság magyarországi munkabizottságának elnöke (1994–1998).
Elismerés
Makarenko-emlékérem (1964), Ifjúsági Díj (1975), Állami Díj (a Szentlőrinci Kísérleti Általános Iskola új tevékenységi és tantárgyi rendszeréért, 1978), Gyermekekért Díj (1987), Kiss Árpád-díj (1995).
Szerkesztés
A pedagógia időszerű kérdései c. sorozat szerkesztője (1963-tól).
Főbb művei
F. m.: Általános iskola, úttörőcsapat, gyermekközösség. (Köznevelés, 1957)
Pedagógiai problémák egy tanyai iskolában. (Bp., 1963)
Munkaszervezet és közösségi szervezet Makarenko nevelési rendszerében. (Munka és iskola, 1963)
Makarenko iskolai alkalmazásának problémái. (Magyar Pedagógia, 1965)
Pedagógiai világképünk és Makarenko. (Valóság, 1965)
Az össztársadalmi gyakorlat és az általános – a mindenki számára szükséges – nevelés tartalmi és szerkezeti összefüggéseinek vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1971)
Komplex anyanyelvtanítási kísérlet Szentlőrincen. (A Tanító, 1973)
A termelőmunka pedagógiai funkciójáról. – Az össztársadalmi gyakorlat és az általános nevelés összefüggése. (Pedagógiai Szemle, 1973)
A szentlőrinci általános iskola kísérleti programja. 1969–1979. Összeáll. (Bp., 1973)
A társadalmi gyakorlat szükségletei és az általános nevelés tartalma. (Bp., 1977)
Egységes világkép, komplex tananyag. (Bp., 1978; 2. kiad. 1981)
Az ember alternatívái. (Magyar Pedagógia, 1980)
A szentlőrinci iskolakísérletet megalapozó elméleti kutatások. 1969–1979. (Bp., 1981)
Az iskolavezetés irányító szerepe a pedagógiai innovációs folyamatban. (Bp., 1981)
A természetadta társadalmi munkamegosztás és a megosztott ember nevelése. (Pécs, 1982)
A szubjektumok termelése. Doktori értek. is. (Pécs, 1983)
Egy iskolakísérlet kritikus pontjairól. (Baranyai Művelődés, 1983)
A marxizmus reneszánsza és a neveléstudomány. (Magyar Pedagógia, 1983)
A szentlőrinci iskolakísérlet középiskolai kiterjesztése. Kutatási beszámoló. Összeáll. Bernáth Józseffel, Tasnádyné Rónaky Edittel. (Bp., 1984)
Kísérletezés és organikus fejlesztés az iskolában. – A fegyelem értelmezése a makarenkói nevelésben. (Magyar Pedagógia, 1984)
Az iskolaszövetkezeti mozgalom fejlődésének néhány pedagógiai tanulsága. (Pedagógiai Szemle, 1985)
Faludi Szilárd: Műveltség, iskola, munka. Vál. pedagógiai tanulmányok. Vál. és szerk. Az interjút Bernáth József készítette. (Bp., 1988)
Az iskolakísérletek a megújulási folyamatban. (Pedagógiai Szemle, 1988)
A Makarenko-hatás magyarországi történetéhez. Bakó Gyöngyivel, Bárdossy Ildikóval. (Bp., 1988)
Székely Endréné. (Magyar pedagógusok. Bp., 1989)
Egy iskolafejlesztési koncepció és realizálása. (A pedagógusképzés és a neveléstudomány helyzete hazánkban. Szerk. Komlóssy Ákos. Bp., 1989)
Milyen középiskolát akarunk Sarkadon? (Békés–Békéscsaba, 1990)
A pedagógiai folyamattervezés elméleti és gyakorlati kérdései. (Debrecen, 1995)
A nevelés természettörténeti előzményei. Elméleti pedagógiai tanulmány. (Magyar Pedagógia, 1995)
Az iskola társadalmi státusa és politikai megítélése. (Társadalmi Szemle, 1995)
Bevezetés az emberi erőforrások elméletébe. (Pécs, 1996; 2. átd. kiad. 2000)
Innovációs folyamatok menedzselése az iskolában. (Bp., 1996)
Neveléselmélet. Egy. tankönyv. (Bp., 1998)
Általános innovációelmélet. Kísérlet egy új tudományág alapstruktúrájának meghatározására. Részben benyújtott doktori értek. is. Chappán Magdolnával. (Bp., 1998)
Neveléstörténet problématörténeti alapon. Kelemen Elemérrel. (Bp., 1999)
A pedagógiai folyamattervezés elméleti és gyakorlati kérdései. Szerk. Polonkai Mária. (Debrecen, 2000)
Az iskolakérdés. A tudástőke növelésének hazai esélyei. (Bp., 2003)
kéziratban: A szentlőrinci iskolakísérlet programja. 1–2. (1969–1979 és 1980–1990)
A Szentlőrinci Kísérleti Általános Iskola tanítási-tanulási programja. I–III. köt. (Bp., 1974)
Összefoglaló jelentés a szentlőrinci iskolakísérlet 1970 és 1975 közötti szakaszáról. (Bp., 1976)
Értelmező kisszótár a szentlőrinci iskolakísérlethez. (Bp., 1976– 1978)
A szentlőrinci iskolakísérlet elméleti megalapozásának kutatástörténeti áttekintése. (Bp., 1979).
Irodalom
Irod.: Csontos Magda: „Nem törtem össze, csak elfogyott a lélegzetem.” Interjú G. L.-val. (Köznevelés, 1981. 8.)
Elhunyt G. L. (Embernevelés, 1998)
Trencsényi László: „Míg össze nem rogysz….” Emlékbeszéd G. L. temetésén. (Új Pedagógiai Szemle, 1998)
Kelemen Elemér: G. L. (Pedagógusképzés, 1999)
Schüttler Tamás: Egy szintézisteremtő pedagógiai gondolkodó az iskolakérdésről. G. L. posztumusz könyvéről. (Új Pedagógiai Szemle, 2003)
Kocsis József: Elégtelen röpdolgozat G. L. iskolájáról. (Iskolakultúra, 2003)
Koltai Dénes–Krisztián Béla: Az innovátor G. L. (Tudásmenedzsment, 2007)
Koltai Dénes–Krisztián Béla: G. L. és az emberi erőforrásteremtése. (Humánpolitikai Szemle, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
