Gáspár Margit
író, műfordító
Született: 1905. augusztus 1. Budapest
Meghalt: 1994. augusztus 29. Budapest
Család
Sz: Gáspár (1892-ig Schwartz) Artur miniszteri tanácsos, Márkus Emma. F: 1. 1926– Boni, Mario olasz gróf. 2. Szűcs László (1901–1976) dramaturg.
Iskola
Budapesten gimnáziumi érettségi vizsgát tett (1923), majd a Zeneakadémián zongoratanfolyamot végzett (1923–1926).
Életút
Tanulmányai befejezése után férjhez ment Mario Boni olasz grófhoz, majd Velencében telepedett le (1926–1930-as évek). A Pesti Hírlap olaszországi tudósítója (1930-tól) és a Pesti Hírlap Könyvek műfordítója. A II. világháború után a Városi Színház, majd a Magyar Színház (1946–1949), később a Fővárosi Operettszínház igazgatója (1949–1956). Az Országos Színészképző vezetője (1948–1949). Szabadfoglalkozású író, szerkesztő és műfordító (1956-tól).
Első írása, elbeszélése tizenhárom éves korában jelent meg (Mesterséges nyár címmel, az Érdekes Ujságban). Mivel tapasztalta, hogy írónőként kevéssé tud érvényesülni, a Pesti Hírlapban megjelent írásai, majd művei és műfordításai túlnyomó többségét Gáspár Miklós néven jegyezte. Az 1930-as években a Belvárosi Színház sikerrel mutatta be drámáit (Rendkívüli kiadás, 1933; Mindennek ára van, 1936), sőt Tűzvarázs c. színművét Olaszországban is előadták (1937). Műfordítóként rendkívül termékeny volt, a Pesti Hírlap Könyvek sorozatban adta ki munkáit, amelyek elsősorban a kor népszerű lektűrjei voltak (Max Brand, Max Ring, Katrin Holland stb. művei). A ponyvairodalom remekein kívül azonban kortárs angol, német és olasz szerzőket is tolmácsolt: az ő fordításában jelent meg – többek között – Carlo Collodi klasszikus meséje (Pinocchio, 1940), valamint Hans Fallada, Sommerset Maugham, François Mauriac és Luigi Pirandello több írása.
A II. világháború idején, a magyar ellenállás megbízta a külföldi rádióadások hallgatásával, ill. az adásokról feljegyzéseket készített, amelyek sokszorosításban terjedtek. Ezért kizárták a Sajtókamarából, a Magyar PEN Clubból és a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületéből. A II. világháború után, jelentős szerepet vállalt a magyar kulturális életben. Vas Zoltán sajtófőnöke volt, majd több fővárosi színház művészeti vezetőjeként és igazgatójaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi megújítása, a műfaj történetéről több könyvet is írt és szerkesztett. Színházi vezetői munkássága mellett elsősorban színműveket írt: drámái közül kiemelkedik az Új Isten Thébában c. műve, amely a magyarországi politikai szatíra első kísérlete. 1956 után kizárólag irodalommal foglalkozott, a magyar operettművészet emlékeit gyűjtötte, valamint történelmi életrajzi regényeket írt. Az Isteni szikra (1974) a nagy francia színésznő, Talma; a Harlekin keresztlánya (1978) Clarion de Latude életének művészi igényű feldolgozása. Láthatatlan királyság (1985) c. önéletrajzi regénye második férjének, Szűcs László dramaturgnak állít emléket.
Emlékezet
Budapesten (II. kerület Kurucles, Labanc út 43.) élt. A Farkasréti Temetőben, férjével, Szűcs Lászlóval közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Sírfelirata: „Viszontlátásra édes, a Tejút első mérföldkövénél.” Az utóbbi években klasszikus fordításában adták elő a Pinocchiót (Pesti Színház, 1998) és A műselyemlány c. monodrámát (Örkény Színház, 2008).
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (bronz, 1950), Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1950), Munka Érdemrend (1955; ezüst, 1965; arany 1975), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980), Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1985). Kossuth-díj (az új magyar operett kialakítása terén végzett eredményes kezdeményező munkájáért, 1951), Pro Urbe Aranyérem (1989).
Főbb művei
F. m.: Utazás a napsütés felé. Útirajz. Gáspár Miklós néven. (Bp., 1924)
A tenger kísértete. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1931)
Rendkívüli kiadás. Színmű. (Bp., 1933)
Tűzvarázs. Dráma. (Bp., 1937)
Cézár hitvese. Reg. (Új Idők Könyvtára. Bp., 1939)
Az operett. (Bp., 1949)
Hamletnek nincs igaza. Színmű 3 felvonásban, előjátékkal. (Játékszín. Bp., 1963; cseh nyelven: Praha, 1963; szlovákul: Bratislava, 1963)
A múzsák neveletlen gyermeke. A könnyűzenés színpad kétezer éve. (Bp., 1963; szlovákul: Bratislava, 1966; németül: Berlin, 1969)
Ha elmondod, letagadom! Szatirikus játék. Az utószót Siklós Olga írta. (Színjátszók kiskönyvtára. Bp., 1967)
Isteni szikra. Reg. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1974; németül: Berlin, 1984)
Harlekin keresztlánya. Reg. Zsoldos Vera rajzaival. (Bp., 1978; szlovákul: Kosice, 1984)
A fekete császár. Fantasztikus regény, majdnem olyan fantasztikus, mint a valóság. (Bp., 1983)
Láthatatlan királyság. Egy szerelem története. Visszaemlékezések. (Bp., 1985)
Színpad és vérpad. Az isteni szikra c. műve 2. kiadása. (Bp., 1989)
ford.: Gáspár Miklós, ill. egyéb álnéven: Lenglen, Suzanne: Sport és szerelem. A borítékot Pálla Jenő rajzolta. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1928)
Segercrantz, Gösta: A Riviéra csodadoktora. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1928)
Brand, Max: Hajtóvadászat. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1929)
Brand, Max: A vörös sólyom. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1929)
Brand, Max: Ki lesz a hetedik? Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1929; új kiad. 1990)
Salvaneschi, Nino: Az éjszaka virága. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1929)
Nord, F. R.: Világszép Nafuhsa. Reg. I–II. köt. (Ragyogó regénytár. Bp., 1930)
Ballario, P.: A felhők asszonya. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1930)
Milanesi, Guido: A fáraók leánya. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1930)
Forbers, Rosita: Szemet szemért! Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1930)
Monti, Alessandro Augusto: Tarigo, a kalandok hőse. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1931)
Heller, Frank: …és vigy minket a kísértésbe. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1931)
Varaldo, Alessandro: A láthatatlan szövetséges. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1931)
Vertua Gentile, Anna: Dacos szerelem. (Színes regénytár. Bp., 1931)
Dias, Willy: A legtisztább szerelem. Reg. (Színes regénytár. Bp., 1932)
Fraccaroli, Arnoldo: Amerikai lányok. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1932; 2. kiad. 1942; 3. kiad. 1994)
Varaldo, Alessandro: A piros cipő. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1932)
De Martino, Emilio: Száguldó szerelem. Reg. (Félpengős regények. Bp., 1933)
Dias, Willy: Kivívott szerelem. Reg. (Félpengős regények. Bp., 1933)
Keun, Irmgard: A műselyemlány. Reg. (Bp., 1933)
Courts-Mahler, H.: Szerelem …hazugság? Reg. (Színes regénytár. Bp., 1933)
Balbo, Italo: Diadalmas szárnyak. A második olasz óceánrepülés. (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára. Bp., 1934)
Brand, Max: A gyáva hős. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1934)
Ring, Max: Mindhalálig. (Színes regénytár. Bp., 1934)
Ring, Max: A boldogság árnya. (Színes regénytár. Bp., 1935)
Brand, Max: Két világ száműzöttje. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1935)
Goodchild, George: A fáraó átka. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1935)
Brand, Max: A bosszúálló. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1935)
Brand, Max: Vérbosszú. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1936)
Brand, Max: Vér nem válik vízzé. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1936)
Papini, Giovanni: Dante. Történelmi reg. (Bp., 1936)
Pirandello legszebb novellái. (Pesti Napló Könyvek. Bp., 1936)
Brand, Max: Villám Jim. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1937)
Brand, Max: A szerelmes revolverhős. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1937)
Brand, Max: Saskirály. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1937)
Maugham: Örök szolgaság. Reg. Ford. Lányi Miklóssal. (Bp., 1937)
Brand, Max: A vidám Jack. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1938)
Brand. Max: A láthatatlan diktátor. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1938)
Brand, Max: Gavallér revolverhősök. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1938)
Brand, Max: A bizalmi ember. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1938)
Brand, Max: Vér és arany. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1938)
Vioux, Marcelle: A gavallér-király. IV. Henrik francia király életregénye. (Bp., 1938)
Brand, Max: Revolverek zenéje. Reg. I–II. köt. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1939)
Collodi, Carlo: Pinocchio. Egy kis fabáb története. Teljes magyar kiadás Fiorenzo Faorzi 110 rajzával. Ford. (Bp., 1940; 2. kiad. 1941; 3. kiad. 1942)
Holland, Katrin: Egyedül …mindörökké. Reg. (Bp., 1941; 2. kiad. 1942; Világsiker. 3. kiad. Tanulj meg szeretni! címmel 1992)
Vergani, Orio: Tavaszi látomás. Reg. (Bp., 1941)
De Amicis, Edmondo: Szív. Könyv az ifjúság számára. Pályi Jenő rajzaival. (Bp., 1941; 2. kiad. 1943)
Calzini, Raffaele: A hegyek fia. Giovanni Segantini életének regénye. (Bp., 1942)
Lofts, Norah: Virágzik, mint a rózsa. Reg. (Bp., 1942)
Mauriac, François: A farizeus. Reg. (Bp., 1942)
Plisnier, Charles: Az Annequin család. Reg. I–V. köt. (Bp., 1943–1944)
Boni Gáspár Gitta néven: Fallada, Hans: Nem szerelmi házasság. Reg. (Bp., 1941)
Holland, Katrin: …és újra kezdődik az élet. (1–2. kiad. Bp., 1942; Világsiker. 3. kiad. 1992)
Holland, Katrin: Helene. (Bp., 1943; 2. kiad. 1944; Világsiker. 3. kiad. 1992)
saját nevén: Maugham: Örök szolgaság. Reg. (Új kiad. Bp., 1969; A világirodalom remekei. 2. kiad. 1972)
Mauriac, François: A farizeus. Reg. (Új kiad. Bp., 1985).
F. színművei: Rendkívüli kiadás. Vígjáték. (Bem.: Belvárosi Színház, 1933. febr. 3.; Mindennek ára van. Vígjáték. (Bem.: Belvárosi Színház, 1936. ápr. 11.)
Tűzvarázs. (1937)
Cézár hitvese. (1939)
Új Isten Thébában. Politikai szatíra. (Bem.: Belvárosi Színház, 1946. jún. 7.)
Égiháború. (Bem.: Petőfi Színház, 1960)
Hamletnek nincs igaza. (Bem.: Vígszínház, 1962. jan.)
A császár messze van. Dráma két részben. Jókai Mór Rab Ráby című regénye alapján írta. (Bem.: József Attila Színház, 1988. jún. 30.)
Collodi, Carlo: Pinocchio. Ford. (Bem.: Pesti Színház, 1998. szept. 12.)
Keun, I.: A műselyemlány. Monodráma. Ford. (Bem.: Örkény István Színház, 2008. febr. 9.)
forgatókönyve: Fel a fejjel. Nóti Károllyal, Szász Péterrel. (Bp., 1954).
Irodalom
Irod.: Fejes György: G. M.: A múzsák neveletlen gyermeke. (Magyar Zene, 1964)
Nagy Péter: A hozzáértés veszedelme. (Élet és Irodalom, 1967. 19.)
Lukácsy András: Neveletlen parabola. (Élet és Irodalom, 1968. 20.)
Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc. (Bp., 1969)
Solymos Ida: G. M.: Isteni szikra. (Kortárs, 1977)
Berkes Erzsébet: Négy karcsú. (Élet és Irodalom, 1984. 4.)
Lukácsy András: Élet a színház vonzásában. (Magyar Hírlap, 1985. aug. 1.)
Antal Gábor: A történelem színpadán. (A. G.: Üdvösség mára és holnapra. Bp., 1986)
Földes Anna: G. M.: Láthatatlan királyság. (Kortárs, 1986)
Koltai Tamás: Isten kezében vagyunk? (Élet és Irodalom, 1988. 49.)
Berkes Erzsébet: Ráby polgártárs. G. M. színműve. (Színház, 1989)
Pünkösti Árpád: G. M., a gerolsteini pártfőtitkár, Rákosi, az operetthős, Feleki, a vádlott. (Népszabadság, 1993. 173.)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Magyar Hírlap, 1994. szept. 1.)
G. M. (Muzsika, 1994)
Venczel Sándor: G. M. Virágkor, tövisekkel. (Színház, 1999)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
