Dobszay László, id.
orvos, gyermekgyógyász
Született: 1904. szeptember 2. Cserdi, Baranya vármegye
Meghalt: 1983. április 6. Budapest
Temetés: 1983. április 18. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Dobszay János (†1954) községi tanító, Samuel Lujza. F: Szedlák Aranka (†1979). Fia: Dobszay László, ifj. (1935–2011) zenetörténész; leánya: Kéringer Gáborné Dobszay Judit (1936–) általános iskolai tanár.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, Pécsett éretts. (1922), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1928); közben a bécsi gyermekklinikán is tanult (1925), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a csecsemő- és gyermekbetegségek diagnosztikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936), az orvostudományok kandidátusa (1970).
Életút
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka (1929–1931), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1931–1937). A Gyulai Állami Gyermekvédő Intézet igazgató főorvosa (1937–1946), a bp.-i Állami Gyermekvédő Intézet igazgató főorvosa (1946–1952). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a SZOTE magántanára (1936–1948), c. ny. rk. tanára (1948-tól). A bécsi (1930), a berlini gyermekklinika ösztöndíjasa (1933), majd belföldi kutatói ösztöndíjas (1935–1936). – A Népjóléti Minisztérium Gyermekvédelmi Főosztályának vezetője (1946–1948), a londoni Hospital for Sick Children vendégkutatója (a WHO ösztöndíjasaként, 1948). A bp.-i XX. kerületi Tanács rendelőintézetének főorvosa (1954), a bp.-i XX. kerületi Tanács Gyermekpoliklinika igazgató főorvosa (1954–1956), a bp.-i Heim Pál Gyermekkórház helyettes igazgató főorvosa (1956–1976), egyúttal Dél-Pest területi gyermekgyógyász főorvosa is.
Neonatológiával, újszülöttkori endokrinológiával foglalkozott. Az újszülött- és csecsemőkori táplálkozásfiziológia nemzetközileg is ismert kutatója. Megszervezte és vezette az ország első laboratóriumiasszisztensnő-képző tanfolyamát (a szegedi egyetemen, 1935–1936) és a szegedi gyermek-egészségügyi központot (amely Szeged város és külterülete óvodás és iskoláskorú gyermekeinek rendszeres szűrővizsgálatát végezte, 1936-tól). Nevéhez fűződik továbbá az ún. dobozi állami kísérleti gyermekétkeztetési akció elindítása (1936), majd felállította az ország első újszülöttosztályát (Gyula, 1937). A Gyulai Állami Gyermekvédő Intézet hatásköre már egész Békés megyére kiterjedt, így évente, egyedülálló módon 70 ezer gyermek rendszeres szűrő- és szakvizsgálatát látta el. Gyulán kezdte el táplálkozásfiziológiai és gyermek–egészségügyi kutatásait is. 1945 után, mint minisztériumi főosztályvezető irányította a magyarországi állami gyermekvédelem újjászervezését. Javaslatára létesült egy új típusú poliklinika, amelyet az Egészségügyi Minisztérium, mint a gyermek-egészségügyi ellátás legmagasabb szintű módszerét fogadta el.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Tiszteletére a Magyar Gyermekorvosok Társasága Dobszay László- emlékérmet alapított.
Elismertség
A Magyar Gyermekorvosok Társasága elnökségi tagja.
Elismerés
Kubinyi Pál-díj (szegedi egyetemi pályadíj, 1935), Heim Pál-pályadíj (1937), kiváló orvos (1962), Schöp-Merei Ágost-emlékérem (1976).
Főbb művei
F. m.: Iskolásgyermekek gümőkóros fertőzöttsége Pécs városában és annak környékén. Petrányi Győzővel. (Orvosi Hetilap, 1930)
A tuberculinreactio az általános gyakorlatban. Petrányi Győzővel. (Budapesti Orvosi Ujság, 1930)
A gyermektuberkulózis elleni küzdelem lehetőségei és útjai. Huzella Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1931)
Klinische Beiträge zur Kenntnis der kindlichen Gonorrhöe. 1–5. (Archiv für Kinderheilkunde, 1933)
A csecsemőkori ruminatio pathológiája és therápiája. Varga Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1933)
Nem lueses idegbetegségek malária-kezelése gyermekkorban. Fischer Ilonával. (Orvosi Hetilap, 1934)
Adatok az újszülött nemiszerveinek élettanához. Hollósi Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1935)
Experimentelle Untersuchungen über die Enwicklung des genitalen Milieus beim Neugeborenen. Hollósi Károllyal. (Zeitschrift für Kinderheilkunde, 1935)
Über die Genese des physiologischen Fluors beim Neugeborenen. (Jahrbuch der Kinderheilkunde, 1935)
Az iskolavizsgálatok venerológiai vonatkozásai. Bános Alajossal. (Iskola és Egészség, 1936)
Kis mennyiségű arsenobensol kimutatása a szövetekben. Dubrauszky Viktorral. (Magyar Orvosi Archivum, 1937; olaszul is)
A terhességi hormonalis reactiók. (Orvosi Hetilap, 1938; angolul: Hormonal Reactions of Pregnancy, American Journal of Dis. Children, 1938)
A csecsemő- és gyermekkori eklampsia. (Magyar Orvos, 1938)
A falusi gyermekek egészségvédelmének megszervezéséről. (Népegészségügy, 1938)
Csecsemő- és gyermekgyógyászati jegyzet. Összeáll. Petrányi Győzővel. (Szeged, 1939)
Beiträge zur Physiologie und Klinik der weiblichen Genitalorganen im Kindesalter. (Bp.–Leipzig, 1939)
Külterületi és tanyai szülésznők újszülött- és csecsemőgondozási továbbképzése. (Népegészségügy, 1940)
A gyermekkori kankó hormonkezelése. Várady Máriával. (Orvosi Hetilap, 1940. 8.)
A védőnő szerepe az iskolásgyermekek nemibetegségének felderítésében. (Zöld Kereszt, 1940)
Az újszülöttgondozás problémái. (Anya- és csecsemővédelem, 1941)
Adatok az állami gyermekvédelem nevelési rendszerének értékeléséhez. (Egészségpolitikai Szemle, 1941)
Az angolkór megelőzése egyszeri, nagy adag D-vitaminnal. (Népegészségügy, 1942)
Családi telepek a gümőkóros gyermekek elhelyezésére. (A tuberkulózis elleni küzdelem, 1943)
A gyermekkori dysenteria az egészségvédelmi szolgálatok munkájában. (Népegészségügy, 1943)
A korszerű gyermekosztály sajátságai. (Magyar Kórház, 1943)
Egészségügyi ismeretek az iskolán kívüli népművelésben. (Magyar Lélek, 1944)
Csecsemő családi telepek az állami gyermekvédelem rendszerében. (Népegészségügy, 1944)
A mesterségesen táplált csecsemő heveny hasmenéses betegségei. Gyermekkori dysenteria. Lukács Józseffel. (Egészségvédelem, 1947)
A magyar gyermekvédelem jövője. (Bp., 1947)
Az újszülöttgondozás országos helyzete. (Népegészségügy, 1948)
A korszerű újszülöttgondozás tanulságai. (Orvosok Lapja, 1948)
Hydrokephalus internus jelentősége a gyermekgyógyászatban. (Orvosi Hetilap, 1950. 23.)
A hirtelen halál. (Egészségügyi Munka, 1958)
A staphylococcus scarlatoid. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1960. 51.)
Über die chronische Staphylokokken-Enteritis. Többekkel. (Acta Paediatrica, 1961)
Staphylococcus-fertőzések a gyermekkorban. (Bp., 1961)
A csecsemőtáplálás. Sárkány Jenővel. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1961; 2. kiad. 1964; 3. átd. kiad. 1968; 4. átd. kiad. 1971; 5. átd. kiad. 1975)
A tejkonyha. (Lukács József–Nádrai Andor: A beteg csecsemő és gyermek. Bp., 1962)
A csecsemő helyes táplálása. (Bp., 1964; 2. átd. kiad. 1968; 3. átd. kiad. 1978)
Gyermekkori dietetika. Egészségügyi szakiskolai tankönyv. Sárkány Jenővel, Langfelder Sándornéval. (Bp., 1964; 3. átd. kiad. 1971; 5. átd. kiad. 1976)
Az antibiosis néhány problémája a gyermekkorban. (Orvosi Hetilap, 1966. 46.)
Nevelőszülők kézikönyve. Szerk. Csabai Lászlóval, Németh Kálmánnal. (A Magyar Vöröskereszt kézikönyvtára. Bp., 1967)
Az újszülöttkori terhességi hormonális reakciók. Kand. értek. (Bp., 1969)
A beteg gyermek. A csecsemőkor és a gyermekkor betegségei. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1969; 2. kiad. 1971; 3 jav. kiad. 1974; 4. kiad. 1976)
A csecsemő- és kisgyermekkor egészsége. 1–2. (Az Egészség, 1974)
Adatok a természetes táplálás fiziológiájához. (Gyermekgyógyászat, 1975)
A bölcsődei adaptáció, a „beszoktatás.” Németh Margittal, Polónyi Erzsébettel. (Gyermekgyógyászat, 1979).
Irodalom
Irod.: A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiad. vitéz Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1983. ápr. 16.)
D. L. (Magyar Pediáter, 1983)
In memoriam Professor Dr. med. László Dobszay. (Fortschritte in der Medizin, 1983)
Neuwirth Magda: Dobszay tanár úr. Tapasztalatok az infantilis ACTC kezelésével. – Tóth József: D. L. érdeme a csecsemő- és gyermek vesebetegek ellátásában. (Pediáter, 1995)
Szegedi egyetemi almanach. II. köt. SZOTE. 1921–1996. (Szeged, 1997).
Megjegyzések
A MÉL alapján minden lexikonban és az OSZK katalógusban is téves születési év: 1914!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
