Zsolnai Béla
orvos, szülész-nőgyógyász, neonatológus
1956-ig Zsugyelik Béla
Született: 1928. április 26. Ziliz, Borsod vármegye
Meghalt: 2011. augusztus 14. Budapest
Család
Sz: Tóth Irma. Szülei földművesek voltak, 11 kh földön gazdálkodtak. Három testvére volt. F: 1959-től Szendi Júlia orvos, fül-orr- gégész. Két gyermekük született; leánya: Zsolnai Enikő (1961–).
Iskola
Elemi iskoláit Zilizen végezte, a miskolci Lévay József Gimnáziumban éretts. (1948), a DOTE-n ált. orvosi okl. szerzett (1954), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1957), az orvostudományok kandidátusa (1970). Az MLEE általános tagozatán végzett (1961).
Életút
A DOTE Szülészeti-nőgyógyászati Klinika gyakornoka (1952–1957), egy. tanársegéde (1957–1958). A BOTE, ill. a SOTE II. sz. Női Klinika egy. tanársegéde (1958–1959), osztályvezető egy. tanársegéde (1959–1970), egy. adjunktusa (1970–1975), egy. docense (1975–1979), egy. tanára (1979. júl. 1.–1998. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1979. júl. 1-jétől). Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet Módszertani Osztályának vezetője (1974–1975), igazgatóhelyettese (1975–1979), főigazgató főorvosa (1979–1987). A Bázeli Egyetem (Svájc) Női Klinika vendégkutatója (1965–1966).
A terhesség élettani és kórélettani kérdéseivel, perinatológiai kutatásokkal, a placenta anyagcseréjével, a terhességi toxikózis vizsgálatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az idő előtti fájástevékenység okainak feltárása, az ún. bétareceptor- stimuláló anyagok hatásmechanizmusainak tisztázása, a placentáris transzport magzati és anyai hatásvizsgálatának tanulmányozása terén. A perinatális mortalitás és morbiditás csökkentésére irányuló magyarországi minisztériumi neonatológiai kutatási program irányítója (1981-től). Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet főigazgató főorvosaként évente kiadta és elemezte a magyarországi anyai halálesetek, ezzel kapcsolatos kutatómunkája alapvető jelentőségű a szakterület hazai történetében.
Elismertség
Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya tanácskozási jogú tagja (1980-tól). Az Egészségügyi Tudományos Tanács tagja és az ügyvezető elnökség tagja (1981-től). A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság elnöke (1981-től). A Magyar Élettani, a Magyar Biokémiai, a Magyar Nőorvos, a Magyar Onkológus Társaság tagja, ill. vezetőségi tagja. Az International Forschungsgesellschaft der Gestose tagja és Magyarország képviselője (1970-től), a European Society for Clinical Investigation (1975-től) és az International Planned Parenthood Federation tagja (1981-től).
Elismerés
Semmelweis–Tauffer-emlékdíj (2004).
Főbb művei
F. m.: Chorialis gonadotrophormon vasoactiv hatásának vizsgálata peripheriás érkísérletekben. Gyöngyössy Andorral, Lampé Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1955)
Késői terhességi toxicosisok largactil-phenergan kezelése. Ruzicska Gyulával. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956)
Új utak a fenyegető vetélések és koraszülések gyógykezelésében. Nyiri Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1957. 39.)
A hypophysis implantatio fájdalomcsillapító hatásáról. Lampé Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1957)
Terhességgel társult vérzékenységről. Ruzicska Gyulával. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1958)
Adatok a méhnyálkahártya deciduális átalakulásának klinikai jelentőségéhez. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1960)
Adatok a méhsarcoma klinikumához és pathológiájához. Lapis Károllyal, Váczy Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1960; angolul: Acta Chirurgica, 1961)
Beiträge zur Pathogenese des experimentelles Scheidenkarzinoms. Lapis Károllyal. (Acta Chirurgica, 1962)
Adatok az eklampsia kezeléséhez. Varga Katalinnal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1965)
Az eklampsia kezelésének elméleti és gyakorlati vonatkozásai. (A therapia aktuális kérdései. Szerk. is. Fekete Györggyel. Bp., 1967)
Adatok a méhtestrák esetén végzett hysterographia jelentőségéhez. Nyírő L.-lel. (Magyar Onkológia, 1967)
Placenta lysosomák és nem lysosomális hydrolase-ok összehasonlító vizsgálata a terhesség folyamán. Kand. értek. (Bp., 1968)
Az emberi placenta lysosomáinak morphológiai vizsgálata. A lysosomák szerepe a placentáris anyagtranszportban. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1970)
Changes in Activity and Localization of Lysosomal Enzymes in Human Placentas during Normal Pregnancy. Somogyi Jenővel. (European Journal of Clinic Investigation, 1971)
A toxicosis talaján kialakuló heveny veseelégtelenség gyakorlati kérdései. Járay Jenővel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1973)
A terhességi toxikózis és defibrinációs szindróma kérdései. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1974)
Ultraschalldiagnostik der Fehlgeburt und der gestörten Frühschwangerschaft. Tarró Sándorral. (Acta Chirurgica, 1974)
A magzat fejlődésének ultrahangvizsgálata. Tarró Sándorral. (Magyar Pediáter, 1974)
Magzati biometria a terhesség alatt. A magzat nagyságának meghatározása és fejlődésének ellenőrzése ultrahanggal. Tarró Sándorral. (Orvosképzés, 1976)
A placenta ultrastruktúrája terhességi toxikózisban. Szarvas Zoltánnal, Treit P.-vel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1976)
Perinatális vírusfertőzések. Czeizel Endrével. (Az orvosi virológia aktuális kérdései. Szerk. Lapis Károly. Bp., 1978)
A magzati retardáció felismerése ultrahanggal a koraszülés időszakában. Tarró Sándorral. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1979)
Az utóbbi tíz év szülészeti ellátásának értékelése. 1970–1979. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1981)
Az 1979. évi anyai halálesetek értékelése. (Népegészségügy, 1981)
Rosszindulatú nőgyógyászati daganatok. (Orvostudomány, 1982)
A petevezető struktúrája és működése az újabb kutatások tükrében. László Arankával. (Orvosképzés, 1982)
Az agy oldalkamrájának mérete és alakja éretlen- és koraszülöttekben. Kétdimenziós ultrahangvizsgálatok. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1982)
Rosszindulatú nőgyógyászati daganatok. (Orvostudomány, 1982)
A tocolysis hatása az újszülöttre. Szanyi Lászlóval, Várady Erzsébettel. (Gyermekgyógyászat, 1983)
A születésszabályozási módszerek alkalmazásának tapasztalatai. (Orvosképzés, 1983)
Vetélésindukció a terhesség második harmadában PGF2 alfa intraamniális adagolásával. Bakos Lászlóval, Pajor Attilával. (Orvosi Hetilap, 1983. 28.)
Contributions to the Mechanism of Action of Beta-adrenergic Stimulants. Többekkel. (Acta Chirurgica, 1984)
A születésszabályozási módszerek alkalmazásának tapasztalatai. (Klinger András: A termékenység, családtervezés, születésszabályozás jelene és jövője. Bp., 1984)
A bétamimetikumok szülészeti alkalmazásának alapjai, lehetőségei és határai. Doktori értek. (Bp., 1984)
A szülészeti ellátás fejlődése, eredményei és jövőbeni feladatai. (Demográfia, 1985)
Érett magzati halálozás. (Népegészségügy, 1986)
Magnéziumkezelés alkalmazása fenyegető vetélések esetén. Többekkel. (Népegészségügy, 1991).
Irodalom
Irod.: Pajor Attila: Zs. B. professzor nyolcvan éves. (Semmelweis Egyetem, 2008. máj. 19.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
