Geszti Olga
orvos, hematológus, sugárbiológus
Kovács Károlyné
Született: 1910. október 15. Gyula, Békés vármegye
Meghalt: 1980. február Budapest
Család
Sz: Geszti (1906-ig Gescheit) József (1878–1945) orvos, tüdőgyógyász, egyetemi magántanár, Szántó Margit (†1956) orvos, tüdőgyógyász szakorvos. F: 1937-től Kovács Károly dr. vegyészmérnök, a Debreceni Gyógyszergyár főmérnöke, majd a Külkereskedelmi Minisztérium főelőadója. Leánya: Kovács Judit (1941–) orvos.
Iskola
A debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1934), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1943), az orvostudományok kandidátusa (1969).
Életút
A II. világháború végén a budapesti Eötvös Loránd Rádium Kórház (1944–1945), majd a Szent Rókus Kórház laboratóriumi asszisztense (1945). Debrecenben SZTK-orvos, laboratóriumi főorvos (1945–1948), Csepelen SZTK-főorvos (1948–1949). A Magyar Néphadsereg (MN) Egészségügyi Szolgálatánál orvostiszt és a Honvéd Vérellátó Intézet Laboratóriumi Osztályának vezetője (orvos őrnagyi rangban, 1949–1954), kérésére tartalékállományba helyezték (férjét Kínába helyezték, s mindketten Pekingben, a Pekingi Népi Kórház és a Kínai–Szovjet Barátság Kórházban szolgáltak, 1954–1958). Hazatérése után reaktiválták, a budapesti (= újpesti) Árpád Kórház laboratóriumvezető főorvosa (1958), a Központi Sugárbiológiai Kutató Intézet, ill. az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) Sugárbiológiai Laboratóriumának klinikai adjunktusa, honvéd főorvosa (1958–1966?, alezredesi rangban nyugdíjazták).
Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
A sugárbiológia hematológiai vonatkozásaival, elsősorban az ionizáló sugárzás okozta akut sugárbetegség diagnosztikai problémáival, a sugárzások okozta elváltozások patomechanizmusának vizsgálatával, a sugárvédő vegyületek módosító hatásának feltárásával foglalkozott. Gyors és biztonságos egyszerű diagnosztikai eljárásokat dolgozott ki, amelyek alapján a sugársérülés ténye és súlyossága egyaránt megállapíthatóvá vált, akár tömeges sugársérülések esetén is. Kutatási területei még: véralvadási problémák, vérkonzerválási eljárások, vérpótlást igénylő megbetegedések vizsgálata.
Elismerés
Haza Szolgálatáért (arany, 1960).
Főbb művei
F. m.: A traumás shock laboratóriumi diagnózisa. (Honvédorvos, 1951)
A vér heparin szintjének és a fibrinogén qualitatív változásainak hatása a thrombocytákra. Kovács Ervinnel, Noll Kálmánnal. – A véralvadás zavarainak szerepe a haemorrhagiás diathesisek pathogenesisében. Kovács Ervinnel. (Honvédorvos, 1952)
Leukémiás betegek véralvadási viszonyairól. Kovács Ervinnel. (Orvosi Hetilap, 1952. 23.)
Haematológiai normák a Magyar Néphadseregben. (Honvédorvos, 1953)
Az antithrombokinase-felszaporodásról. Kovács Ervinnel. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
Adatok a makrocytaer anaemiával kapcsolatos ekzema seborrhoicum esetek – Stryker –Halbeisen-syndroma – kóroktanához és klinikumához. Pastinszky Istvánnal. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1955)
Studies on Blood Coagulation Disorders in Experimental Leptospirosis. Többekkel. (Chinese Medical Journal, 1957)
Experimental Data about the Heparin Neutralizinig Effect of Intravenously Administered Calcium. Többekkel. (Acta Physiologica, 1958)
Mit der Fluoreszensmethode nachweisbare frühe Veränderungen in Hämoglobin bei bestrahlten Tieren. Többekkel. (Acta Physiologica, 1959)
Intravénásan adott kalcium hatása az egész test röntgenbesugárzását követő hyperheparinaemiára. (Honvédorvos, 1960)
Adatok a röntgenbesugárzás erythropoesisre gyakorolt hatásához. Mándi Erikával, Sztanyik Lászlóval. (Haematologia Hungarica, 1962)
Vértérfogat-meghatározás állatkísérletekben radioaktív izotópokkal. 1–2. (Honvédorvos, 1964)
A vér kataláz aktivitásának szerepe az erythrocyták sugárkárosodásában. Többekkel. (Magyar Radiológia, 1964)
Akut sugárbetegség diagnózisa és therápiája. (Honvédorvos, 1966)
Az életben maradás valószínűségére utaló biológiai kritériumok röntgenbesugárzott nyulakban. (Honvédorvos, 1967)
Az akut sugárbetegség diagnózisa a vér alakos elemeinek mennyiségi és minőségi változásai alapján. Kand. értek. (Bp., 1966)
Rodé Iván: Általános sugárterápia. Angolra ford. (General Radiation Therapy. Bp., 1966)
Auswirkung der medizinischen Strahlenbelastung auf die Membranpermeabilität der Erythrozyten im Blutkreislauf. (Strahlentherapie, 1971).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1980. febr. 13.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
