Kondorosi Ádám, ifj.
biológus
Született: 1946. július 29. Budapest
Meghalt: 2011. január 21. Szeged
Temetés: 2011. február 11. Szeged
Temetési hely: Fiumei út
Család
Anyai nagyapja: Johan Béla (1889–1983) orvos, mikrobiológus, az MTA tagja. Sz: Kondorosi Ádám, id. (1914–1990), Johan Edit (1921–1989) közgazdászok. Testvére: Kondorosi Edit, Kondorosi Eszter, Kondorosi Judit és Kondorosi Zoltán. F: 1973-tól Kondorosi Éva (= Kuzsel Éva, 1948–) biológus, az MTA tagja. Leánya: Kondorosi Fanny.
Iskola
A bp.-i Fehérvári úti, tizenkét évfolyamos iskolában éretts. (1964), az ELTE TTK-n biológus okl. szerzett (1969), doktorált (1972), a biológiai tudományok kandidátusa (1978), doktora (1986), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1998. máj. 4.).
Életút
Az MTA Genetikai Intézete, ill. az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Genetikai Intézete tud. segédmunkatársa (1969–1971), tud. munkatársa (1972–1978), tud. főmunkatársa (1978–1988), tud. tanácsadója (1988-tól); a Nitrogénkötési Kutatócsoport vezetője (1976-tól) és az Intézet igazgatóhelyettese (1984–1988). A franciaországi Gif-sur-Yvette-i CNRS Növénytani Intézete igazgatója (1989-től). A GATE Mikrobiológiai Tanszék c. egy. tanára (1989-től). A stockholmi Királyi Egyetem Wallenberg Laboratóriuma (1970–1971), az angliai University of Sussex ösztöndíjasa (1974), a kölni Max-Planck Intézet EMBO-ösztöndíjas vendégkutatója (1981–1982), a cambridge-i (USA) Harvard Egyetem vendégkutatója (1982).
Diákként a BEAC kosárlabdázója volt.
Mikrobiális genetikával, növényi molekuláris biológiával és sejtbiológiával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén új transzformációs módszert dolgozott ki a Rhizobium baktérium fágjaiból izolált nukleinsavak biológiai aktivitásának mérésére. Később érdeklődése a nukleinsavak másodlagos szerkezetének tanulmányozása felé fordult: különböző mutagén anyagok hatását vizsgálta nukleinsavakra, munkatársaival újabb transzformációs módszert dolgozott ki a környezet szennyező ágensek nukleinsavakkal szembeni reakcióképességének mérésére. A molekuláris biológiai nitrogénkötés kutatásának magyarországi elindítójaként a nitrogénkötést végző nitrogenáz enzim és egy másik enzim, a nitrátreduktáz közös genetikai determinánsait mutatta ki. Munkatársaival a világon elsőként szerkesztették meg a Rhizobium meliloti baktérium köralakú genetikai térképét, és tisztázták a baktérium nitrogén-anyagcseréjének főbb útját, ill. sikerült lokalizálniuk több szimbiotikus nitrogénkötési gént a Rhizobiumban. Újabban a növénypartner és a szimbiózis kialakulása során fejlődő új növényszerv, a gyökérgümő fejlődését és kontrollját tanulmányozta.
Emlékezet
Több mint 250 tudományos közleményt jegyzett, idézettsége elérte a nyolcezret. Szegeden a Zöldfa utca 4., majd a Pillich Kálmán utca 23-ban lakott. Szegeden hunyt el, Budapesten a Fiumei úti (= Kerepesi úti) Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Magyar Mikrobiológiai Társaság (1981–1993), a Magyar Biokémiai Társaság elnökségi tagja (1986–1989). A londoni Európai Akadémia tagja (1991-től), az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) választmányi tagja (1991-től).
Elismerés
MTA SZBK Plakett (1984), Akadémiai Díj (1985), Max Planck-díj (1992), Széchenyi-díj (1994), Finlay-díj (UNESCO, 1999).
Szerkesztés
A Plant Molecular Biology, a Molecular and General Genetics és a Molecular Plant–Microbe Interactions c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Effect of Diethyl-pyrocarbonate on the Biological Activity of Desoxyribonucleic Acids Isolated from Bacteriophages. Többekkel. (Journal of Genetical Virology, 1972)
Mechanism of Helper Phage Transfection. Sík Tiborral. – Study of a Specially Transducing Rhizobium Phage. Többekkel. Acta Microbiologica, 1973)
Mechanism of Specialized Transduction by Rhizobium Phage. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1975)
Circular Linkage Map of Rhizobium meliloti Chromosome. Többekkel. (Nature, 1977)
Glutamin Synthetase and Nitrogen Fixation in Rhizobium meliloti. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1977)
A nitrogénkötés genetikai elemzésére alkalmas rendszer létrehozása Rhizobium melilotiban. Kand. értek. (Szeged, 1977)
Isolation and Characterization of an R-prime Plasmid in Rhizobium meliloti. Többekkel. (Journal of Bacteriology, 1980)
A nitrogénkötés molekuláris biológiai alapjai. (Biokémia [folyóirat], 1980)
The Genetics of Rhizobium. Johnston, A.-val. (The Biology of Rhizobiaceae. New York, 1981)
A szimbiotikus nitrogénkötés molekuláris genetikája. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1981)
Genetic Maps of Rhizobium leguminosaurum, Rhizobium meliloti, Rhizobium phaseoli and Rhizobium trifolii. Többekkel. (Genetic Maps, 1982)
Mobilization of a Rhizobium meliloti Megaplasmid Carrying Nodulation and Nitrogen Fixation Genes into Other Rhizobia and Agrobacterium. Többekkel. (Molecular Gene and Genetics, 1982)
A biotechnológia alkalmazási lehetőségei a növénytermesztésben. (Magyar Tudomány, 1983)
Location of Symbiotic Mutations in Rhizobium meliloti. Többekkel. (Journal of Bacteriology, 1983)
A biológiai nitrogénkötés fokozásának elvi lehetőségei. (Biokémia [folyóirat], 1983)
Morphology of Root Nodules and Nodule-like Structures Formes by Rhizobium and Agrobacterium Strains Containing a Rhizobium meliloti Megaplasmid. Többekkel. (Journal of Cell Biology, 1983)
Plasmids Governing Symbiotic Nitrogen Fixation. Kiss György Botonddal, Dusha Ilonával. (Current Developments in Biological Nitrogen Fixation. New Delhi, 1984)
Molecular Genetics of Symbiotic Nitrogen Fixation by Rhizobium meliloti. Többekkel. (Genetics. New Frontiers. Proceedings of the XV. International Congress of Genetics. New Delhi, 1984)
A bakteriális genom szerveződése és átrendeződése: a transzpozíció szerepe. (Genetika. I. A géntől a genomig. Bp., 1985)
Transzpozíciós mutagenezis. Bánfalvi Zsófiával. (Folia Biotechnologica. Szerk. Kállai László. Bp., 1985)
Molecular Biology of Symbiotic Nitrogen Fixation by Rhizobium meliloti. (Molecular Biology of Nitrogen Fixation. Oxford, 1985)
A szimbiotikus nitrogénkötés genetikája. Doktori értek. (Szeged, 1985)
Organization, Structure and Symbiotic Function of Rhizobium meliloti Modulation Genes Determining Host-Specificity for Alfalfa. Többekkel. (Cell, 1986)
Jelmolekulák szerepe a Rhizobium–növény szimbiózis kialakulásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. márc. 6.)
Baktérium–növény jelcsere a szimbiotikus nitrogénkötésben. (Molekuláris növénybiológia. Szerk. Balázs Ervin. Bp., 1999)
A szimbiózis molekuláris alapjai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2000. jan. 18.)
Cell Cycle Function of a Medicago sativa A2- type Cyclin Interacting with a PSTAIRE-type Cyclin-dependent Kinase and a Retinoblastoma Protein. Többekkel. (Plant Journal, 2000)
EMBO Practical Course Manual. Szerk. Denarie, J.-vel. (Heidelberg, 2001)
Mutation in the ntrR Gene, a Member of the Vap Gene Family, Increases the Symbiotic Efficiency of Sinorhizobium meliloti. Többekkel. (Molecular Plant–Microbe Interactions, 2001)
Translational and Structural Requirements of the Early Nodulin Gene enod40, a Short-open Reading Frame-containing RNA, for Elicitation of a Cell-specific Growth Response in the Alfalfa Root Cortex. (Molecular and Cellular Biology, 2001)
T-DNA Tagging in the Model Legume Medicago truncatula Allows Efficient Gene Discovery. (Molecular Breeding, 2002)
Endoreduplication Mediated by the APC Activator CCS52A Is Required for Symbiotic Cell Differentiation in Medicago truncatula Nodules. Többekkel. (Plant Cell, 2003)
Expression of MsPG3-GFP Fusions in Medicago truncatula ‘Hairy Roots’ Reveals Preferential Tip Localization of the Protein in Root Hairs. Többekkel. (European Journal of Biochemistry, 2003)
Rapid Inactivation of the Maize Transposable Element En/Spm in Medicago truncatula. Többekkel. (Molecular Genetics and Genomics, 2003)
Endoreduplication and Activation of the Anaphase-promoting Complex during Symbiotic Cell Development. Kondorosi Évával. (FEBS Letters, 2004)
From Pollen Tubes to Infection Threads: Recruitment of Medicago Floral Pectic Genes for Symbiosis. Többekkel. (Plant Journal, 2004)
Ubiquitin-mediated Proteolysis. To be in the Right Place at the Right Moment during Nodule Development. Többekkel. (Plant Physiology, 2005)
Eukaryotic Control on Bacterial Cell Cycle and Differentiation in the Rhizobium-legume Symbiosis. Többekkel. (Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 2006)
Molecular Cloning of a Bifunctional Beta-xylosidase/alpha-L-arabinosidase from Alfalfa Roots: Heterologous Expression in Medicago truncatula and Substrate Specificity of the Purified Enzyme. Többekkel.(Journal of Experimental Botany, 2007)
Bacteroid Differentiation Is Linked to Evolution of High Diversity of Secreted Peptides in the Host Plant. Többekkel. (Sustainable Agriculture: Current Plant Science and Biotechnology in Agriculture. Proceedings of the Joint Conference of the 15th International Congress on Nitrogen. Cape Town, 2008).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Szegedi ki kicsoda? 1998– 1999. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Marx György: A marslakók érkezése. Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét. (Bp., 2000)
Raskó István: SZBK – harminc év szolgálat. Gondolatok a harmincéves évfordulón. (Magyar Tudomány, 2001)
Czeizel Endre: A Szentgyörgyi–Bay-modell. (Élet és Irodalom, 2006. aug. 25.)
Czeizel Endre: K. Á. halálára. (Népszabadság, 2011. jan. 26.)
Venetianer Pál: K. Á. (Magyar Tudomány, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
