Vígh József
jogász
Született: 1930. június 26. Alsóábrány, Borsod vármegye
Meghalt: 2011. augusztus 21. Budapest
Temetés: 2011. szeptember 6. Nagykovácsi
Család
Sz: Vígh József urasági cseléd, Góth Júlia. F: 1956-tól Hafiek Borbála. Hatan voltak testvérek. Fia: Vígh Sándor (1959–) és Vígh András (1966–).
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a mezőkövesdi gimnáziumban éretts. (1948), az ELTE ÁJTK-n végzett (1954), állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957), az állam- és jogtudományok kandidátusa (Moszkva, 1962; honosítva: Bp., 1963), doktora (1975).
Életút
Az ELTE ÁJTK Statisztikai Tanszék tanársegéde (1954–1959), egy. adjunktusa (1959–1963), egy. docense (1963–1975), egy. tanára (1975. júl. 1.–2000. aug. 31.), emeritusz professzora (2000-től). A Kriminológiai Szakcsoport (1965-től) és a Kriminológiai Tanszék vezetője (1979–1996). Az ÁJTK dékánhelyettese (1959–1962), majd az ELTE rektorhelyettese (1978–1981). Az ÁJTK Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke (2000–2003). A moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1959–1962).
A magyarországi egyetemi kriminológiai kutatások egyik kezdeményezője, nevéhez fűződik a kriminológia tantárgynak az ELTE-n történő bevezetése (1963), az új tananyag kidolgozása, majd a szakkriminológiai ágazati tantárgyak elindítása (1972). Vezető szerepet játszott a korszerű bűnözési statisztikák módszertana magyarországi meghonosításában. Jelentős eredményeket ért el az erőszakos bűnözés és a fiatalkorú bűnelkövetés viktimológiai összefüggéseinek feltárása terén, elsők között vizsgálta a hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés kapcsolatait.
Emlékezet
Budapesten élt és alkotott. Hetvenedik és hetvenötödik születésnapja tiszteletére az ELTE Kriminológiai Tanszék tanulmánykötetet és ünnepi kiadványt jelentetett meg (2000-ben és 2005-ben).
Elismertség
A Magyar Kriminológiai Társaság alapító tagja, első elnökhelyettese (1985–1990), a Magyar Jogász Szövetség Tudományos Bizottsága Kriminológiai és Kriminalisztikai Szakosztályának elnöke (1986–1990). A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület tb. elnöke (1990–1997). A Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetsége elnöke (1990–1999). A Nemzetközi Kriminológiai Társaság (1970-től), a Társadalomvédelem Nemzetközi Társasága Igazgatótanácsa (1981-től), a Nemzetközi Szociológiai Társaság Kutatási Bizottsága tagja (1985-től).
Elismerés
A Magyar Köztársaság csillagrendje (1989). Vámbéry Rusztem-emlékérem (1987), Szent-Györgyi Albert-díj (1997), Tudományos Munkáért Aranyérem (2000), Pro Scientia Honoris Causa Érem (2001).
Főbb művei
F. m.: Egyes munkafegyelem elleni bűncselekményekről. Prohászka Lászlóval. (Rendőrségi Szemle, 1954)
A jogászképzés tizenegy éve – 1945–1956 – a statisztikai adatok tükrében. (Bp., 1958)
A gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi alátámasztása Hajdú-Bihar megyében. (Állam és Igazgatás, 1961)
A fiatalkorúak bűnözése és annak okai a Magyar Népköztársaság adatai alapján. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1962)
A bűnözés okainak problémái. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
A fiatalkorú bűnözés és a társadalom. Monográfia. (Bp., 1964)
A bűnözés idegen a szocialista társadalmi rendtől? (Belügyi Szemle, 1964)
A bűnözés dinamikájának elemzése és az indexmódszer. Labáth Jolánnal. (Magyar Jog, 1965)
Kriminológia. Egységes egyetemi jegyz. Földvári Józseffel. (Bp., 1966; 9. kiad. 1978)
A fiatalkorú bűnözéssel kapcsolatos kriminológiai kutatások főbb elméleti eredményei. (A fiatalkorúak bűnözéséről. Bp., 1966)
Az okság értelmezése a kriminológiában. (Belügyi Szemle, 1968)
Kauzalitás a kriminológiában. (Jogtudományi Közlöny, 1968)
Néhány megjegyzés a bűnözés statisztikai mérésének problémáihoz. (Statisztikai Szemle, 1969)
Az erőszakos bűnözés áldozatairól. (Belügyi Szemle, 1970)
Középérték és a szabadságvesztés büntetés. (Belügyi Szemle, 1971)
A fiatalkorú bűnelkövetők reedukációja az utógondozás során. Gönczöl Katalinnal. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
A visszaeső bűnözővé válás prognózisa. (Belügyi Szemle, 1972)
Az erőszakos bűnözés oksági problémái. (Acta Facultatis Politico Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis, 1973)
Erőszakos bűncselekmények és elkövetőik. Többekkel. (Bp., 1973)
A társadalmi beilleszkedés objektív feltételeinek megteremtése a fiatalkorú elítéltek utógondozása során. Gönczöl Katalinnal. (Jogtudományi Közlöny, 1973)
Viktimológia. – A kriminológiai prognózis. (Fejezetek a szakkriminológia köréből. Egységes egyetemi jegyz. Bp., 1973)
A bűnözés és a bűncselekmény fogalmáról. – A bűnözés okkutatásának jogosultságáról. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
A bűnös emberi magatartásban érvényesülő determináció értelmezése. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
A szabadságvesztés hatékonyságának főbb jellemzői. Tauber Istvánnal. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
Kriminológiai alapismeretek. Egy. tankönyv. (Bp., 1979; 3. kiad. 1987; Új kiad. 1991; 2. kiad. 1995; 3. átd. és bőv. kiad. 1998; 4. kiad. 2000; 5. kiad. 2002; 6. kiad. 2004; angolul: 1991 és 1994)
Kauzalitás, determináció és prognózis a kriminológiában. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1980; angolul: 1986)
A gondatlan bűncselekményekért kiszabott szabadságvesztés-büntetés hatékonysága. Tauber Istvánnal. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
A városi bűnözés és az urbanizáció bűnözési problémái Magyarországon. – A bűnözés megelőzése és lehetőségei. (Belügyi Szemle, 1982)
Gondolatok a kriminológiáról és a bűnözésről. (Jogtudományi Közlöny, 1982)
A törvénysértések jogi és kriminálpedagógiai koncepciója. (Magyar Jog, 1982)
A kriminológia feladatai és a társadalompolitika. (Belügyi Szemle, 1983)
A bűnözés megelőzése és a társadalom. (Magyar Jog, 1983)
A bűnmegelőzés büntetőjogi eszközei és tudati feltételei (Magyar Jog, 1984)
Bűnmegelőzés és realitások. (Belügyi Szemle, 1985)
Gondolatok a halálbüntetés eltörléséről. (Belügyi Szemle, 1988)
A hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés kapcsolata. Krimnálstatisztikai és kriminológiai értékelés. Madácsi Imrével, Tauber Istvánnal. (Bp., 1988)
Racionalitás a büntető igazságszolgáltatásban. (Belügyi Szemle, 1989 és Magyar Jog, 1989)
A büntető igazságszolgáltatás néhány problémája. Többekkel. – Társadalmi ellenőrzés és felelősség. (Magyar Jog, 1990)
A bűnmegelőzés modellje Magyarországon. (Belügyi Szemle, 1990)
Környezetvédelem a neopozitivista kriminológia szemszögéből. – Segítségnyújtás a bűncselekmények áldozatainak. (Rendészeti Szemle, 1991)
Honnan indul el és merre tart a kriminológia? (Magyar Jog, 1991)
A kriminológiai nézetek változása. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1992)
Social Changes, Crime and Police. International Conference. June 1–4. 1992. Budapest. Szerk. Shelley, Louis-szal. (Bp., 1993)
Treatment: újraéledő ideológia? (Börtönügyi Szemle, 1994)
A halálbüntetés eltörlésének időszerűségéről. (Belügyi Szemle, 1995)
Létfeltételek. A visszaeső bűnelkövetők főbb adatai. (Börtönügyi Szemle, 1997)
A kárelhárító – retrospektív – igazságszolgáltatás. (Magyar Jog, 1998)
A bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati kérdései. (Magyar Jog, 1999)
A bűnözés megelőzése, különös tekintettel az erőszakos bűnözésre. (Az agresszió világa. Szerk. Hárdi István. Bp., 2000)
A büntető igazságszolgáltatás néhány alapelve. (Börtönügyi Szemle, 2004)
Okság és determináció a természettudomány és a bűnözés világában. (Börtönügyi Szemle, 2005).
Irodalom
Irod.: Földvári József: V. J.: A fiatalkori bűnözés és a társadalom. (Jogtudományi Közlöny, 1965)
Tauber István: V. J.: Kriminológiai alapismeretek. (Magyar Jog, 1993)
Tanulmányok V. J. 70. születésnapjára. Szerk. Tauber István. (Bp., 2000)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Ünnepi kiadvány V. J. professor emeritus 75. születésnapjára. Összeáll. Lévay Miklós, Laczkovich Dorottya. (Bp., 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
