Szabó András György
filozófus
Szabó András; Szabó A. György
                Született: 1931. augusztus 30. Budapest        
                        Meghalt: 1993. november 10. Budapest        
                        
Család
Sz: Szabó Zoltán gyógyszerész, Krämer Izabella. F: Pásztor Margit BM-dolgozó. Fia: Szabó Péter.
Iskola
A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1949), az MKKE-n politikai gazdaságtan szakos tanári okl. (1953), az ELTE Lenin Intézetben filozófia szakos tanári okl. szerzett (1957), a filozófiai tudományok kandidátusa (1965), doktora (1988).
Életút
	                 Az Állatorvosi Főiskola (1953–1954), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde és a filozófiai szakcsoport vezetője (1954–1957), a Magyar Iparművészeti Főiskola (1957–1958), a Magyar Képzőművészeti Főiskola Marxizmus- Leninizmus Tanszék főisk. adjunktusa (1958–1959). Az MTA Filozófiai Kutatóintézet Dialektikus Materializmus, ill. Dialektikus és Történelmi Materializmus Osztályának tud. munkatársa, majd osztályvezető tud. főmunkatársa (1959–1972). A BME Filozófia Tanszék, ill. Természet- és Társadalomtudományi Kar Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet Filozófia Tanszék egy. docense (1972–1990), egy. tanára (1990. júl. 1.–1991. dec. 31.). Az MSZMP Filozófiai Munkaközösségének tagja. Az MTA–TMB önálló aspiránsa.                                                
            A marxista filozófia történetével, a marxista filozófia kategóriáinak és sajátosságainak vizsgálatával, a marxista világnézet filozófiai alapjainak összefüggéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a századforduló és az 1910-es évek munkásmozgalom- története meghatározó ideológiái (Bernstein, Lenin, Rosa Luxemburg nézetei stb.) kialakulásának elemzése terén. További kutatási területei: marxizmus és sztálinizmus, valamint egyéb forradalmi ideológiák kapcsolata; marxizmus, sztálinizmus és államszocializmus; kortárs baloldali ideológiák és azok viszonya a klasszikus marxizmushoz.                    
Elismertség
Az MTA Filozófiai Bizottsága tagja (1963–1971).
Szerkesztés
A Filozófiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1964–1971).
Főbb művei
F. m.: A tudományos gondolkodás és a vallás. (Valóság, 1959)
 A törvény és az ember. (Magyar Filozófiai Szemle, 1959)
 Adalékok az érzéki közvetlenség és a tudományos absztrakció viszonyának fejlődéséhez. Heisenberg tudománytörténeti koncepciójának bírálata. (Magyar Filozófiai Szemle, 1960)
 Sztálin filozófiai műveiről. (Magyar Filozófiai Szemle, 1961)
 A törvény fogalmának dialektikus materialista felfogásáról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1962)
 Hogyan torzította el a dogmatizmus a társadalmi törvények marxista felfogását? (Társadalmi Szemle, 1964)
 A törvény és az ember. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1964; angolul: 1965)
 A jelenségek osztályozásának alapjai. (Világosság, 1965)
 Fejlődés és transzcendencia. (Világosság, 1966)
 Százéves a „Tőke”. Történelem és determinizmus. (Világosság, 1967)
 Mit jelent a filozófia a „gyakorlati materialista” számára? 1–2. (Társadalmi Szemle, 1969)
 Az ész merész kalandja. Teleológia és fejlődéskoncepció Kant természetfilozófiájában. (Világosság, 1969)
 A hegeli örökség. (Társadalmi Szemle, 1970)
 Antonio Gramsci és a leninizmus. 1–2. (Világosság, 1971)
 Praxis és dialektika. (Bp., 1971)
 A gyakorlati materializmus felé. (Elvek és utak. Bp., 1972)
 A proletárforradalom világnézete. A filozófia bírálata. Benyújtott doktori értek. is. (Elvek és utak. Bp., 1977)
 Pragmatizmus. Válogatás a pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből. Vál. A bevezetést Sós Vilmos írta. (Gondolkodók. Bp., 1981)
 Kiegészítő olvasmányok a filozófia törzsanyagához. Egy. jegyz. Összeáll. Kovács Gizellával. (Bp., 1982; 5. kiad. 1987)
 Marxizmus és etika. Történeti-kritikai tanulmány. Doktori értek. is. (Bp., 1987)
 A marxizmus története a munkásmozgalom kezdeteitől 1917 októberéig. I. A marxizmus kialakulása. (Bp., 1987)
 Marx és az államszocializmus. (Eszmélet, 1990)
 Korszerű-e a marxizmus? (Eszmélet, 1991)
 Antimilitáns militánsok. – Marxizmus és liberalizmus. (Eszmélet, 1996).
Irodalom
Irod.: H. Varró Rózsa: Általános vagy osztályerkölcs? Van-e kommunista etika? Sz. A. Gy. Marxizmus és etika c. könyvéről. (Társadalmi Szemle, 1987).
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013