Greschik Viktor
botanikus
Született: 1862. március 29. Lőcse, Szepes vármegye
Meghalt: 1946. augusztus 11. Lőcse
Család
Felvidéki cipszer családból származott. Sz: Greschik Pál festőművész. F: Schmögner Amália. Fiai közül: Greschik Jenő (1887–1967) biológus, zoológus, ornitológus.
Iskola
A lőcsei r. k. gimnáziumban éretts. (1880), a szepeskáptalani püspöki tanítóképző főiskolán tanítói képesítést szerzett (1882).
Életút
A késmárki r. k. népiskola (1882–1887), a lőcsei népiskola tanára (1887–1901), a lőcsei népiskola igazgatója (1901–1924), nyugdíjazták (1924). Részt vett az orosz természettudósok kongresszusán (Szentpétervár, 1898), előadást tartott az észak- németországi botanikusok kongresszusán (Hamburg, 1912).
A Szepesség és a Tátra flórájának nemzetközileg is ismert kutatója. Pályafutásának kezdetén zuzmók és mohák vizsgálatával foglalkozott, később érdeklődése a gombák és a virágos növények felé fordult. Közel hatvan éven át gyűjtött adatokat a különböző gyógynövényeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Nemzetközi (angol, német, francia és orosz) botanikai lapokban alapvetően új florisztikai adatokat közölt Észak-Magyarország moháiról és virágos növényeiről. A Szepességgel és elsősorban Lőcse város helytörténetével kapcsolatos helytörténeti dolgozatai is értékesek. Több botanikai és helytörténeti írása kéziratban maradt.
Emlékezet
Lőcsén hunyt el, a helyi evangélikus temetőben nyugszik. Tanári munkássága mellett a Kárpát medencéből és a Tátra lengyel oldaláról gyűjtött, Közép-Európa egyik legnagyobb, 250 000 egyedet számláló növénygyűjteményét alakította ki. Herbáriumának legnagyobb része Pozsonyba került: a virágtalan növényeket a Szlovák Nemzeti Múzeum, a virágos növényeket a Szlovák Tudományos Akadémia Botanikai Intézete őrzi. Cserék útján a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára is őriz gyűjteményéből jó néhány száz gomba-, zuzmó-, moha- és virágosnövény-példányt. Közel 8000 kötetből álló botanikai könyvtárát, ill. kézirattárát, valamint helytörténeti gyűjteményét a lőcsei állami gimnáziumra hagyta. A híres gombaszakértő, az olasz Giacomo Bresadola apát három gombataxont, a német Julius Rölla egy lombosmohát (Andreae greschiki) nevezett el róla.
Szerkesztés
A Szepesi Hírnök szerkesztője (1903–1908).
Főbb művei
F. m.: Zipser volksthümliche Pflanzennamen, (Zipser Bote, 1889)
Schwarzkünstler-Persiflage aus der Hohen Tatra. (Karpathen Post, 1896)
Die Trüffeln der Hohen Tátra. (Magyarországi Kárpát Egyesület Évkönyve, 1898)
Die Waldfrüchte und das Obst der Hohen Tatra und ihre Verwertung. (Turistik und Alpinismus, 1922–1923)
Führer zu den Kunstschätzen und Sehenwürdigkeiten der Stadt Lewocy-Leutschau. (Levoca, 1931)
Liecivé a carodejné rastliny Slovenska. (Slovenské Liecivé Rastliny, 1942)
kéziratban: Lichenotheca carpathica. – Bryotheca carpathica: Musci frondosi et hepaticae in Montibus Tatra. (Lőcse, 1894)
Alt Levotschau in historischen Darstellungen. (Lőcse, 1932).
Irodalom
Irod.: Kováts Dezső: In memoriam G. V. (Studia Botanica, 1988)
Kováts Dezső: G. V. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
