Gonda Imre
történész
Született: 1914. december 18. Budapest
Meghalt: 1985. július 3. Budapest
Temetés: 1985. július 16. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Neu Zsófia. Apja kereskedelmi alkalmazott, anyja varrónő volt. F: 1966-tól Erdélyi Anna mezőgazdasági mérnök, könyvtáros.
Iskola
A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1933), a zsidótörvények miatt egyetemen nem tanulhatott tovább; a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen ún. önálló történeti tanulmányokat folytatott és filozófiai, valamint közgazdasági előadásokat hallgatott (1939–1942), műveltségére autodidakta módon tett szert. A történelemtudományok kandidátusa (1960), doktora (1977).
Életút
Az Ország Útja c. folyóirat munkatársa és a bp.-i Cserépfalvi Könyvkiadó külső szerkesztője (1940–1944), a Magyar Külügyi Intézet titkára és könyvtárosa (1945–1947), a Külügyminisztérium főelőadója és könyvtárosa (1947–1954). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1954–1970), tud. főmunkatársa (1970–1981). Bonnban és Münchenben DAAD-ösztöndíjas vendégkutató (1970). A munkásmozgalom résztvevője, a KIMSZ (1931–1934), az illegális KMP tagja (1934–1942), rendőri felügyelet alatt állt (1935-től).
Az 1930-as évek végén kapcsolatba került a népi írókkal, első publicisztikai dolgozatai elsősorban a magyarországi és a balkáni parasztság helyzetét vizsgálták. A II. vh. után bekapcsolódott a Dunai Munkaközösség munkájába rendszeresen írt külpolitikai helyzetelemzéseket a Köztársaság c. lapba (1947–1948). Érdeklődése a 19–20. sz.-i külpolitika története felé fordult, az MTA Történettudományi Intézete megbízta az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitika- és diplomáciatörténetének első monografikus feldolgozásával, valamint az osztrák szociáldemokrácia történetének tanulmányozásával. Alapvetően új eredményeket ért el az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és Poroszország külpolitika- és diplomáciatörténetének összehasonlító vizsgálata, a kiegyezés külpolitikai körülményeinek feltárása terén. Monográfiát írt Otto von Bismarck életművéről.
Emlékezet
Budapesten (Újlipótváros XIII. kerület Balzac utca 43.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismerés
Akadémiai Jutalom (1953), Szocialista Hazáért (1967), Munka Érdemrend (arany, 1974).
Főbb művei
F. m.: Két emlékirat az 1849. évi cári intervencióról. Ford. Sziklay László, Zsatkovics Kálmán. Az előszót írta Wesselényi Miklós, a bevezető tanulmány írta Trócsányi Zoltán, sajtó alá rend. G. I. (Bp., 1948)
Bismarck és az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés. Kand. értek. is. (Értekezések a történettudományok köréből. Új sorozat. 16. Bp., 1960; rövidítve, németül: Bismarck und der österreichisch–ungarische Ausgleich von 1867. Acta Historica, 1961)
Az osztrák szociáldemokrácia és a dualizmus kérdései. (Párttörténeti Közlemények, 1960)
A „német nyomorúság” és a német sors. (Valóság, 1961)
A hadi- és békecélok a Monarchia háborús politikájában. (Századok, 1967; angolul: Acta Historica, 1975)
Bismarck. Kismonográfia. (Életek és korok. Bp., 1969)
Az Osztrák–Magyar Monarchia és a korlátlan tengeralattjáró háború. (Hadtörténelmi Közlemények, 1971; angolul: The Austro– Hungarian Monarchy and the Unrestricted Submarine Warfare. Acta Historica, 1975)
A monarchiabeli cseh nemzeti mozgalmak szerepe az első világháború éveiben, 1916–1917. (Századok, 1975)
Bismarck. Kismonográfia. (Életek és korok. Bp., 1976)
A közép-európai császári birodalmak bukása. A kettős szövetség a világháború utolsó éveiben. Doktori értek. (Bp., 1976)
A Habsburgok. Egy európai jelenség. Niederhauser Emillel. Kihajtható térképmelléklettel, a térképeket tervezte Bereznay András, a képanyagot összeáll. Rózsa György. (Bp., 1977; 2. kiad. 1978; 3. kiad. 1987; 6. kiad. 1998; németül: Die Habsburger. Ein europäisch Phenomän. Bp.–Wien, 1978; 2. kiad. 1983)
Verfall der Kaiserreiche in Mitteleuropa. (Bp., 1977)
Az osztály és a nemzet. (Magyar Tudomány, 1982)
Nemzeti tudat a Habsburg Birodalomban a 19. század közepén. (Történelmi Szemle, 1986)
A restauráció hatása a Habsburg Monarchia belső helyzetére és hatalmi viszonyaira 1849 után. (Századok, 1986).
Irodalom
Irod.: Lukács Lajos: G. I.: Bismarck és az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés. (Századok, 1962)
Ács Zoltán: G. I.–Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. (Századok, 1978)
Sándor Tibor: Egy uralkodócsalád története. G. I.–Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. (Világosság, 1978)
Halálhír: (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. júl. 11.).
Megjegyzések
MÉL IV. köt. téves születési adat: dec. 19.! Valamennyi lexikon téves halálozási éve: 1984! Gyászjelentése szerint 1985. júl. 3-án hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
