Gottsegen György
orvos, belgyógyász, kardiológus
Született: 1906. június 18. Budapest
Meghalt: 1965. május 7. Dubrovnik, Jugoszlávia
Temetés: 1965. május 14. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
F: Erdély Edit (†1967) a bp.-i III. kerületi Vörösvári úti általános iskola tanítónője. Leánya: Gottsegen Ágnes (1937–) vegyészmérnök.
Iskola
Az Újpesti Főgimnáziumban éretts. (1923), a bécsi tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1929); közben Párizsban is tanult; a szív, az erek és a vérképző szervek funkcionális kórtana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), az orvostudományok kandidátusa (1955), doktora (1962).
Életút
A bécsi egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika (= Wenckebach-klinika) (1929–1931), a bp.-i István Kórház Belgyógyászati Osztálya gyakornoka (1931), a németországi darmstadti és ratibori kórház Belgyógyászati Osztályainak segédorvosa (1931–1933). A bp.-i Zsidó Kórház Belgyógyászati Osztálya segédorvosa, alorvosa (1933–1944). A bp.-i Koltói Anna Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztálya (1945–1949), a Péterffy Sándor utcai Kórház „D” Belosztálya főorvosa (1949–1950), egyúttal az Országos Társadalombiztosító Intézet Kórházainak központi igazgatója, majd uo. az Országos Orvosigazgatási Főosztály vezetője is (1945–1950). A bp.-i Tétényi úti Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztálya osztályvezető főorvosa és orvosigazgatója (1950–1952), az István Kórház III. sz. Belgyógyászati Osztálya osztályvezető főorvosa (1952–1957), az Országos Kardiológiai Intézet (OKI) igazgató főorvosa (1957–1965). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1947–1950), a BOTE IV. sz. Belgyógyászati Klinika klinikaigazgató egy. tanára (1959. jún. 9.–1965. máj. 7.).
Tudományos pályafutását hematológiai kutatásokkal kezdte, elsősorban a vérkeringés kórélettanával, ill. a fehérvérsejtképzés és a májterápia mechanizmusával foglalkozott. Később érdeklődése szívgyógyászati kérdések felé fordult, alapvetően új eredményeket ért el a keringési szervek betegségeinek (pl. endocarditis lenta, cardiopulmonalis elégtelenség, kamrai betegségek stb.) újszerű sebészi megoldásai terén. Igazgatósága idején végezték el az OKI-ban Magyarországon az első hipotermiás nyitott szívműtétet (1958), az első extrakorporális szívműtétet (1959) és az első motoros szívműtétet (1961).
Emlékezet
Váratlanul hunyt el Dubrovnikban. A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére Gottsegen György-emlékérmet alapítottak (1985-ben), ill. évente Gottsegen Kardiológiai Napot tartanak (a XV. Gottsegen Napot 2011. nov. 18-án rendezik meg). Emlékére, nevét vette fel a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (1997-ben).
Elismertség
A Magyar Kardiológusok Társasága alapító vezetőségi tagja. A Nemzetközi Kardiológiai Társaság igazgatótanácsának tagja.
Szerkesztés
A Cor et Vasa c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Coronaria thrombosis és diabetes. (Gyógyászat, 1931)
Savbázisegyensúly és leukocytosis. 1–2. (Gyógyászat, 1933)
Idegrendszeri szövődmények heveny, sokízületi gyulladásban. (Gyógyászat, 1934)
Az endocrin correlatiok kérdéseiről. (Gyógyászat, 1935)
A fehérvérsejtek mobilizációjának mechanizmusáról. (Gyógyászat, 1938)
Asthmás betegek desensibilizálásáról. (Therapia, 1938)
A bal kamra tágulatának elektrokardiográfiás felismeréséről. (Orvosok Lapja, 1945)
Zur elektrocardiographischen Diagnostik der Linksdilatation des Herzens. (Wiener Medizinische Wochenschrift, 1946)
A keringési szervek ipari károsodásai. (Az üzemorvos kézikönyve. Bp., 1947)
Endocarditis lenta. Bíró Lászlóval. (Magyar Belorvosi Archivum, 1948)
Multiple Lever Abscesses Treated with Penicillin. (Lancet, 1948)
Icterusos betegek K-vitamin terhelése. Cs. Háry Margittal, Horn Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1950. 35.)
Légzési vizsgálatok balkamrai szívelégtelenségben és bronchospasztikus állapotokban. (Magyar Belorvosi Archivum, 1951)
A hyperthyreosis belgyógyászi kezelésének eredményeiről. Romoda Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1952. 15.)
Digitalis hatás strophantinrefraktaer szívbetegeken. (Orvosi Hetilap, 1953. 19.)
Az inoculatios májgyulladás kérdéseiről. Szám Istvánnal. (Népegészségügy, 1953)
Izolált pulmonalis billentyűelégtelenség lokalizált endocarditis lenta nyomán. Radnai Bélával. (Orvosi Hetilap, 1954)
Zur Pathologie der Myelosclerose. Radnai Bélával. (Acta Morphologica, 1954)
Experimental Studies on the Mechanism of Pulmonary Oedema. Csornay Margittal, Szám Istvánnal. (Acta Medica, 1954)
Adatok a heveny tüdővizenyő kórtanához és terápiájához. Kand. értek. (Bp., 1955)
A szilikózis funkcionális diagnosztikájáról. Medgyes Árpáddal. (Népegészségügy, 1955)
Az arc és a szív fejlődési zavarának együttes előfordulása. Matheidesz Pállal, Romoda Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1956. 12.)
A cor pulmonale légzészavaráról. (Orvosi Hetilap, 1956. 40.)
The Effect of Procain on Ventilation, Oxygen Consumption and Permeability. Kohen Katalinnal, Romoda Tiborral. (Acta Medica Scandinavica, 1956)
Mellékvese és tüdővizenyő. Szám Istvánnal, Csornay Margittal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1957)
A Clinico-Pathologic Study of Pulmonary Heart Failure. Török Eszterrel. (American Journal of Cardiology, 1958)
A cor pulmonale kórszármazásának és klinikumának néhány kérdéséről. (Orvosi Hetilap, 1958. 19.)
The Effect of Procain on Haemodynamics. Matheidesz Pállal, Romoda Tiborral. (Acta Cardiologica, 1959)
A mellkasűri nyomásemelkedés kiváltotta vérnyomásváltozások keletkezéséről. Tardos Lászlóval. (Magyar Belorvosi Archívum, 1959)
Szívbetegek vizsgálatáról és kezeléséről. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1959)
Vizsgálatok a keringési betegségek terápiájával kapcsolatban. 1–2. Lamm Györggyel, Török Eszterrel. (Orvosi Hetilap, 1960. 11. és 44.)
A funkcionális aortabillentyű-elégtelenségről. Romoda Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1961. 7.)
Keringés és légzés kölcsönhatásai a pathológiában. Doktori értek. (Bp., 1961)
Szívbetegségek. Monográfia. (Bp., 1961)
Adatok a decompenzált cor pulmonale diagnosztikájához. Kellner Mariannával, Török Eszterrel. (Orvosi Hetilap, 1962. 17.)
A rheumás láz epidemiológiájáról. Maklári Erzsébettel, Matheidesz Pállal. (Orvosi Hetilap, 1962. 52.)
Acyonatic Forms of Tetralogy of Fallot. Záborszky Bélával. (Acta Medica, 1962)
Funkcionális szívhibák. (Orvosképzés, 1962)
A chinidin cardiotoxikus hatásának kivédése isopropylnoradreanlinnal. Östör Erikával. (Magyar Belorvosi Archivum, 1963)
Peripheriás receptorok szerepe kísérletes tüdővizenyő keletkezésében. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1963)
A vérkeringés hyperkinesise. (Orvosi Hetilap, 1965. 23.)
A szívinfarktus kevéssé ismert formái. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1966. 36.)
A légzés betegségei. Monográfia. (Bp., 1966).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1965. máj. 9.)
Sós József: G. Gy. (Orvosi Hetilap, 1965. 23.)
Istvánffy Mária: G. Gy. emlékezete. (Cardioscan, 1997)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Emed Alexander: G. Gy. (Orvostörténeti Közlemények, 2005)
Istvánffy Mária–Lozsádi Károly: G. Gy. emlékének. (Orvosi Hetilap, 2006. 22.)
A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet jubileumi évkönyve. 1957–2008. Szerk. Palik Imre, Tonelli Miklós. (Bp., 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
