Gerő Győző
művészettörténész, régész
Született: 1924. május 16. Budapest
Meghalt: 2011. október 11. Budapest
Temetés: 2011. október 28. Budapest
Temetési hely: Nagy Szent Teréz-templom urnatemetője
Család
Sz: Gerő Andor (1890–1964) törvényszéki jegyző, Markbreit Renée. F: 1956-tól Gerőné Sándor Mária (1933–) régész.
Iskola
A bp.-i Kemény Zsigmond Gimnáziumban éretts. (1942), az ELTE BTK-n orientalista régész okl. szerzett (1952), a művészettörténeti (régészeti) tudományok kandidátusa (1976).
Életút
Budapesten fizikai munkás (1942–1944), kazánfűtő (1945–1948). A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) segédmuzeológusa (1950– 1956), muzeológus tud. munkatársa (1956–1970), tud. főmunkatársa (1970–1987). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
A magyarországi törökkori hódoltság régészeti, művészettörténeti, elsősorban építészeti emlékeivel foglalkozott. A budai Királyfürdő és Rácfürdő, ill. a Császárfürdő törökkori részei feltárásának vezetője, nevéhez fűződnek az egri Valide fürdő, a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi, a szigetvári Szulejmán szultán és az Ali pasa dzsámik, továbbá a siklósi Malkocs bej dzsámi épületének feltárása, ill. Szászvárott az oszmán védőműrendszer elemeit azonosította. Utoljára az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi restaurálásában vett aktívan részt: megnyitásakor ő tartotta az avatóbeszédet. A budai vár török erődítményeinek és a budai pasák budavári palotája feltárásának vezetője. Feldolgozta a magyarországi törökkori építészet történetét.
Elismerés
A Török Köztársaság Becsületrendje (a magyarországi oszmán építészeti emlékek megóvásában és ismertté tételében szerzett érdemeiért, 1996). Siklós város díszpolgára (1994). Magyar Műemlékvédelemért Díj, Baranya megye tudományos díja, Móra Ferenc-emlékérem (1989), Pro Communitate Díj (Pécs, 1996).
Főbb művei
F. m.: Adatok a budai vár törökkori építészetéhez. A Fehérvári rondella építéstörténete. (Budapest Régiségei. XVII. Bp., 1956)
Buda török műemlékei. Ill. Sziklavári Lajosné. (Bp., 1957)
A törökkori Királyfürdő, Kakaskapu fürdője. (1. Budapest Régiségei. XVIII. Bp., 1958; 2. Budapest Régiségei. XX. Bp., 1963)
Pécs török műemlékei. A térképeket és alaprajzokat Sziklavári Lajosné készítette. Fotó: Horváth Zoltán és Molnár János. (Műemlékeink. Bp., 1960)
Arabnyelvű feliratos emlékek Esztergomból. (Esztergom évlapjai. Bp., 1960)
Pécs törökkori emlékei. Az előszót Germanus Gyula írta. Fotó: Cseh István, Dobos Lajos és Molnár János. (Bp., 1962)
Adatok a budavári Szent Mihály-kápolna topográfiájához. (Budapest Régiségei. XXI. Bp., 1964)
Az esztergom-vízivárosi Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi. Adatok Esztergom törökkori topográfiájához. (Archaeologiai Értesítő, 1965)
A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi. (Műemlékvédelem, 1966)
Törökvilág Magyarországon. (A magyar régészet regénye. Bp., 1968; 2. kiad. 1970)
Beiträge zur Geschichte der türkischen Bautätigkeit in Ungarn. (Acta Historiae Artium, 1968)
Valide szultán fürdő. Mináré. (Heves megye műemlékei. II. köt. Bp., 1972)
Szekeres séta Budun városából Siklósra. (Évezredek hétköznapjai. Bp., 1973)
Pécs topográfiája. II. köt. Törökkor. (Bp., 1974)
Török építészeti emlékek Magyarországon. Fotó: Mihalik Tamás. (Bp., 1976; franciául, angolul, németül is)
A Jakováli Hasszán pasa Dzsámi és Múzeum. Kiállítási vezető. Szerk. Hárs Éva, fotó: Mihalik Tamás. (A Janus Pannonius Múzeum füzetei. 16. Pécs, 1979)
Az oszmán-török építészet magyarországi emlékei. Dzsámik, türbék, fürdők. Monográfia és kand. értek. is. 101 ábrával és fotóval. (Művészettörténeti füzetek. Bp., 1980)
Die türkischen architektonischen überreste der Wohnhäusern in der Burg von Buda. (Acta Archaeologica, 1981)
A siklósi Malkocs bej dzsámi. (Építés–építészettudomány, 1983)
Török világ Magyarországon és Budán. (Buda visszavívása, 1686. Kiállítási ismertető. Bp., 1986)
A pécsi Memi pasa fürdője. (Műemlékvédelem, 1987)
A török falfestészet magyarországi emlékei. (Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Valter Ilona. Bp., 1993)
Siklós. Malkocs bej dzsámi. (Tájak, korok, múzeumok. Bp., 1994; 2. kiad. 1999)
A buda-vízivárosi Tojgun pasa dzsámi és a Tojgun pasa mahalle. (Budapest Régiségei. XXXVII. Bp., 2003)
A pécsi Ferhád pasa dzsámi épületegyüttese és a Ferhad pasa mahalle. (Műemlékvédelem, 2005)
A Pécs-Budai külváros településtörténete és dzsámija a török korban. (Műemlékvédelem, 2009).
Irodalom
Irod.: Molnár József: G. Gy.: Pécs török műemlékei. (Műemlékvédelem, 1962)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Gerő László: G. Gy.: Török építészeti emlékek Magyarországon. (Műemlékvédelem, 1977)
Tombor Ilona: G. Gy.: Az oszmán-török építészet magyarországi emlékei. Dzsámik, türbék, fürdők. (Műemlékvédelem, 1985)
Irásné Melis Katalin: G. Gy. (Budapest Régiségei. XXXII. Bp., 1998)
Tanulmányok G. Gy. tiszteletére. – Bodó Sándor: G. Gy. köszöntése. – Békésiné Wellisch Márta: G. Gy. műveinek bibliográfiája. (Budapest Régiségei. XXXVIII. Bp., 2004)
Valter Ilona: G. Gy. nyolcvan éves. (Műemlékvédelem, 2004)
Halálhír. (Népszabadság, 2011. okt. 17.)
Gyászjelentés. (Magyar Nemzet, 2011. okt. 22.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
