Gáspár Gyula
író, szerkesztő
Szövérdy Gyula
Született: 1909. január 22. Parajd, Udvarhely vármegye
Meghalt: 1977. október 23. Budapest
Iskola
A debreceni Tisza István Tudományegyetemen középiskolai tanári okl. szerzett (1936).
Életút
A bp.-i Aranyosi-féle kereskedelmi középiskola helyettes (1936–1941), majd r. tanára (1941–1945). A Búvár c. lap munkatársa, rovatvezetője (1942–1944). A II. vh. után bányageológusként dolgozott.
Népszerű történelmi regényeket írt, amelyek elsősorban az államalapítás korával, I. Szent István és Aba Sámuel személyiségével foglalkoztak. Az általa szerkesztett erdélyi útikönyv (A visszatért Erdély útikönyve, 1941) a korszak klasszikus, szépirodalmi igényű munkája. Írásait 1945 után Szövérdy Gyula néven jegyezte.
Főbb művei
F. m.: könyvei: A visszatért Erdély útikönyve. (1–2. kiad. Bp., 1941)
Árva nép. Történelmi regény. (Bp., 1942)
Határozz, és kimondtad sorsodat! Jelenet 1848. március idusán. G. Gy. ötletéből írta Méreyné Juhász Margit. (Levente színpad. Bp., 1943)
Ezüstmadár. Regény. (Bp., 1943; 2. kiad. 1944)
Székely ezermesterek. (Bp., 1944)
Eladott ország. Történelmi regény Aba Sámuelről, az árva nép királyáról. Szövérdy Gyula néven. A címlapot Repcze János tervezte. (Bp., 1948)
Pogány tüzek. Történelmi regény. Szövérdy Gyula néven. (Bp., 1960)
írásai a Búvárban: Az óév temetése Székelyföldön. – Abaposztó, cserge, lomospokróc. (1939)
Észak-Erdély és a Székelyföld. – Korondi fazekasok. – Mátyás király szülőháza. Székely borvizek. (1940)
Magyar feltalálók. – A visszatért Délvidék. Magyar nyári egyetemek. (1941)
Hortobágyi puszta. (1943)
Székely fafaragók. – Havasi szénégetők. – Kalapfonó székelyek. – A korondi taplósok. – A Székelyföld gyöngye, a Gyilkos-tó. (1944).
Irodalom
Irod.: A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja. 1932. Szerk. Benyovszky Pál. (Debrecen, 1931).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
