Krajkó Gyula
geográfus
Született: 1929. február 7. Tápé, Csongrád vármegye
Meghalt: 2011. április 22. Szeged
Temetés: 2011. május 12. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Sz: Krajkó András (1901–1984) cipészsegéd, majd a Szegedi Cipész Ktsz vezetője, Laczi Erzsébet. Testvére: Krajkó András (1927–) irodalomtörténész. F: 1954-től Révész Regina asszisztens. Fia: Krajkó Gyula (1956–2006) testnevelő tanár és Krajkó Zoltán (1967–).
Iskola
Az Újszegedi Tanítóképzőben tanult (1948–1949), a Szegedi Tudományegyetemen – a Bem Népi Kollégium tagjaként – földrajz szakos tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1962); a földrajztudományok kandidátusa (1962), doktora (1974).
Életút
A polgári iskola elvégzése után Vőneky Gyula papír- és rövidáru-nagykereskedésének inasa (1943–1945), uo. kereskedősegéd (1945–1946). Tápé községházának tisztviselője (1946–1948). A szegedi egyetemi pártbizottság politikai munkatársa (1953–1954 és 1955–1956). A Szegedi Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszék tanársegéde (1956–1957). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Földrajzi Intézet Gazdasági Földrajzi Tanszék tanársegéde (1957–1961), egy. adjunktusa (1961–1963), egy. docense (1963–1974), egy. tanára (1974. júl. 1.–1999. febr. 7.), emeritusz professzora (1999-től); közben a Tanszék vezetője (1964–1994) és a JATE rektorhelyettese (1978–1984). Az MTA–TMB-n Korpás Emil aspiránsa (1959–1962).
Az MSZMP (1990), a Munkáspárt országgyűlési képviselőjelöltje (1994). A Munkáspárt koordinációs bizottságának elnöke (1989– 1998).
Gazdasági térségekben lejátszódó folyamatok és összefüggések vizsgálatával, a gazdasági térszerkezetek, elsősorban a Dél-Alföld régió komplex gazdasági földrajzi kutatásával foglalkozott, a Dél-Alföld regionális kutatásának irányítója. Magyarországon első ízben foglalta rendszerbe a mikrokörzet-kutatások módszertanát, az elsők között vizsgálta a gazdasági mikrokörzetek kialakulását és fejlesztésének lehetőségeit. Véleménye szerint a gyakorlati államigazgatás és gazdaságszervezés térbeli kereteit meghatározó területi egységek kialakításának lényeges elemei a mikrokörzetben lejátszódó társadalmi és gazdasági tendenciák reális bemutatása. Úgy vélte, hogy a mikrokörzetek alapján elvégezhető az ország teljes területének gazdasági analízise. Számos megyei- és körzetmonográfia szerzője.
Emlékezet
Szegeden élt és tevékenykedett, a Szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik.
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1968; arany, 1983), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970). Pro Regione Alföld Díj (1994).
Főbb művei
F. m.: A gazdasági körzetesítés néhány elvi kérdése. (Földrajzi Közlemények, 1960; oroszul: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1961)
Gazdaságföldrajzi vizsgálatok hazánk gazdasági körzetei – rayon – és a közlekedés összefüggéséről. Kand. értek. (Szeged, 1961)
Region of Red Paprika Production and Current Problems of Regionalization. Pénzes Istvánnal. (Acta Geographica Szegediensis, 1964)
Some Relationships between Economic Regions and Communication Facilities in Hungary. (Acta Geographica Szegediensis, 1967)
A Szovjetunió gazdaságföldrajza. 2. Dudás Gyulával. Egy. jegyz. (Bp., 1968; 8. kiad. 1982; 9. kiad. 1987)
Magyarország gazdasági körzetbeosztásának néhány elvi és gyakorlati kérdése. Többekkel. (Földrajzi Értesítő, 1969; németül: Acta Geographica Szegediensis, 1968)
A szegedi agglomeráció népességalakulásának néhány kérdése. Pénzes Istvánnal, Tóth Józseffel. (Földrajzi Közlemények, 1970; németül: Acta Geographica Szegediensis, 1969)
Tiszasziget község gazdaságföldrajzi monográfiája. Pénzes Istvánnal. (Szeged, 1973)
A Dél-Alföld mikrokörzeteinek elhatárolása. (Földrajzi Értesítő, 1973)
A Dél-Alföld gazdasági mikrokörzetei. Doktori értek. (Szeged, 1973)
Békés megye gazdasági földrajza. Főszerk. (Békéscsaba, 1974)
Az ipar területi specializációjának mérése. Abonyi Gyulánéval, Móricz Ferenccel. (Statisztikai Szemle, 1976)
Gazdasági körzetek taxonómiai szerkezete az Alföldön. (Alföldi tanulmányok, 1977)
Magyarország gazdaságföldrajza. Oktatási segédanyag. Abonyi Gyulánéval. (Bp., 1977; 2. kiad. 1980; 3. kiad. 1988; 4. kiad. 1990; 5. kiad. 1991; 6. kiad. 1994)
Csongrád megye ipari fejlődésében érvényesülő tendenciák. (Csongrád megyei Szemle, 1978)
Az iparosítás hatása a városi népességszám növekedésére és a falusi térségek gazdasági, társadalmi átalakulására a Dél-Alföldön. Mészáros Rezsővel. (Alföldi tanulmányok, 1978)
A települések közlekedés-földrajzi helyzete és a népesség mobilitása közötti összefüggés a Dél-Alföldön. Döbrönte Zoltánnéval, Mészáros Rezsővel. (Földrajzi Értesítő, 1978)
A dél-alföldi alsófokú központi szerepkörű települések fejlődésének néhány jellemző vonása. Mészáros Rezsővel. (Területrendezés, 1978)
A gazdasági körzetek szállítási kapcsolatai az Alföldön. (Alföldi tanulmányok, 1980)
A regionális növekedés néhány tényezőjének együttes hatása az Alföld gazdasági mikrokörzeteiben. Bank Klárával. (Alföldi tanulmányok, 1981)
Magyarország gazdasági körzetei. (Bp., 1981)
Gazdasági körzetkutatás. I–III. köt. Összeáll. Fodor Lászlónéval, Szigner Egonnal. (Területfejlesztési közlemények. Bp., 1981)
A gazdasági körzetek néhány fontosabb vonásai. (Területi Kutatások. 5. Bp., 1982)
Csongrád megye gazdasági földrajza. Főszerk. (Szeged, 1983)
Bács-Kiskun megye gazdasági földrajza. Főszerk. (Kecskemét, 1984)
Csongrád. Összeáll. Tamasi Mihállyal. (Magyarország megyéi. Bp., 1984)
A falusi települések átalakulásának fő tendenciái a Dél-Alföldön. (25 éves a Szegedi Akadémiai Bizottság. Ünnepi előadóülés. 1986. nov. 26. Szeged, 1986)
A Szovjetunió gazdasági földrajza. Egy. tankönyv. (Bp., 1987)
A gazdasági térszerkezetek és a közigazgatás összefüggése. (Tér és Társadalom, 1989)
Spatial Processes of Urbanization in Szeged. (Acta Geographica Szegediensis, 1991)
Csongrád megye népessége. (Területfejlesztési füzetek. 1. Szeged, 1993)
Fejezetek Magyarország gazdaságföldrajzának tanulmányozásához. Abonyiné Palotás Jolánnal. Az ábrákat Duska Ibolya készítette. (Szeged, 1994; 2. kiad. 1995; 3. kiad. 1998)
A Szovjetunió utódállamainak fontosabb gazdasági, társadalmi problémái. (A földrajz tanítása, 1994)
Szeged gazdasági fejlődése és társadalmi átalakulása. 18–20. század. (A Kárpát-medence történeti földrajza. Szerk. Frisnyák Sándor. Debrecen, 1996)
A régiókkal összefüggő kérdések az 1970-es években és napjainkban. (Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évezred találkozásánál. (Szeged, 2000)
A Szovjetunió utódállamai. Rudl Józseffel, Szónokyné Ancsin Gabriellával. (Szeged, 2001)
A gazdasági mikrokörzetek elvi és módszertani kérdései. (40 éves a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke. Szerk. Abonyiné Palotás Jolán, Komarek Levente. Szeged, 2004).
Irodalom
Irod.: Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Földrajzi kaleidoszkóp. Tanulmányok K. Gy. professzor 70. születésnapjára. Szerk. Mészáros Rezső, Tóth József. (Szeged, 1998)
Szegedi ki kicsoda? Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Tóth József–Trócsányi András: Ki kicsoda a magyar geográfiában? (Pécs, 2001)
Tanulmánykötet K. Gy. professzor úr tiszteletére. Szerk. Pál Ágnes, Szónokyné Ancsin Gabriella és Tóth József. (Szeged, 2009)
Mészáros Rezső: K. Gy. 80 éves. (Földrajzi Közlemények, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
