Visky Károly
jogász, jogtörténész
Született: 1908. május 3. Temesvár
Meghalt: 1984. január 26. Budapest
Temetés: 1984. február 6. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Visky Sándor (1875–1937) jogász, ítélőtáblai bíró, gyulai Sáska Irma (†1950) tanítónő. Testvére: Visky Sándor (†1936) honvédtiszt. F: Makay Éva, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tisztviselője.
Iskola
Elemi iskoláit Szatmárnémetiben végezte, a debreceni református gimnáziumban éretts. (1926), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen jog-(1930) és államtudományi doktori okl. szerzett (1933); közben a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1930–1932), majd tanulmányainak befejezése után római jogból is doktori okl. szerzett (1932), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1936). A római jog tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1944), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1971), doktora (1977).
Életút
A debreceni törvényszék joggyakornoka (1933–1936), az Igazságügyi Minisztérium bírósági fogalmazója (1936–1937), miniszteri titkára (1937–1940); közben a francia kormány ösztöndíjasa (1939), a Törvényelőkészítő Osztály miniszteri osztálytanácsosa (1940–1948). A Gazdasági Főtanács Jogi és Törvényelőkészítő Osztályának előadója (1948–1949), az Országos Tervhivatal (OT, 1949–1954), a Földművelési Minisztérium (FM) Beruházó Hivatala (1954–1955), a Csomagolástechnikai Intézet (1955–1956), az Országos Árhivatal Jogi Osztálya főelőadója (1957–1963). A Központi Döntőbizottság, ill. a Központi Gazdasági Döntőbizottság döntőbírója (1963–1972). A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának bírája, ill. tanácselnöke (1973. jan. 1.–1980). Az ELTE ÁJTK magántanára (1944–1950), c. egy. tanára (1980-tól).
Jogtörténettel, összehasonlító joggal, elsősorban római joggal és kötelmi joggal foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a szellemi munka jogi minősítésének vizsgálata, a szerzői jog történetének komplex (filozófiai, jogtörténeti stb.) feltárása terén. Ókori gazdasági jogtörténeti tevékenysége is jelentős.
Emlékezet
Budapesten, a Belvárosban (V. kerület Nyáry Pál utca 10.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti temetőben, édesapjával közös sírban nyugszik.
Elismertség
Az MTA Ókortudományi Társasága alapító, majd választmányi tagja (1960-tól). A Société Internationale pour l’Histoire des Droits de l’Antiquité tagja (1963-tól).
Elismerés
Magyar Népköztársaság Érdemérme (bronz, 1952), Munka Érdemrend (bronz, 1970).
Főbb művei
F. m.: Az okozati összefüggés kérdése a D.9.2. – ad legem Aquiliam – alapján. Jogtud. doktori értek a római jogból. (Debrecen, 1930)
La questione del fruccus sine usu. Egy. doktori értek. is. (Roma, 1932)
A kereskedelmi tulajdon Franciaországban és nálunk. (Miskolci Jogászélet könyvtára. Miskolc, 1939)
Hatáskör párbérügyekben. (Magyar Jogi Szemle, 1940)
A hadipótlék figyelembe vétele a nyugdíj kereset esetén való korlátozásánál. – A tiszteletdíjas állami alkalmazottak öregségi és rokkantsági biztosítása. (Magyar Közigazgatás, 1940)
A kereszténység és a római jog felelősségi rendszere. (Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Bp., 1941)
A „vis maior” a római jog forrásaiban. Monográfia. (Bp., 1942)
Fiduciárius ügyletek. (Miskolci Jogászélet könyvtára. Miskolc, 1944)
A jászkun közbirtokosságokról. (Bp., 1944)
Az interpoláció gyanúsításokról. (Szentpéteri Kun Béla Emlékkönyv. Debrecen, 1946)
Öröklési sorrend a közös veszélyben elhaltak után. Fényes Endrével. (Bp., 1946)
La responsibilité dans le droit romain á la fin de la République. (Revue Internationale des Droits de l’Antiquité. Bruxelles, 1951)
Római magánjog Aquincum feliratos emlékein. (Archaeologiai Értesítő, 1952)
Votum solvit libens merito. – A votum magánjogi vonatkozásai. (Antik Tanulmányok, 1954)
Az árszabásról. (A Magyar Jogász Szövetség kiadványa. Bp., 1954)
Ager vectigalis és tartományi földtulajdon. (Antik Tanulmányok, 1956)
A csomagolástechnikai irányelvek jogi természete. (Csomagolástechnika, 1956)
Magánjogi vonatkozások Intercisa feliratos kövein. (Archaeologiai Értesítő, 1957)
Göngyölegre vonatkozó szabályok a római jog forrásaiban. (Csomagolástechnika, 1957)
A kísérleti gyártáshoz fűződő jogi következmények. – Ellentmondások a csomagolásra vonatkozó jogszabályokban. (Magyar Jog, 1957)
A tudományos kutatással elért eredmény jogi oltalma. (Magyar Jog, 1960)
Adatok a római Scarabantia jogi életéből. (Soproni Szemle, 1960)
Az árleszállítás fogalomköre. (Pénzügy és Számvitel, 1960)
Új jogszabályok az élelmiszer-csomagolás fejlesztése érdekében. (Csomagolástechnika, 1961)
A meg nem engedett nyereség. (Pénzügy és Számvitel, 1961)
Az áruküldemények csomagolására vonatkozó előírások. (Közlekedési Közlöny, 1962)
A „ius Italicum” és Pannonia. (Antik Tanulmányok, 1963)
A szavatosság és a jótállás. (A Magyar Jogász Szövetség kiadványa. Bp., 1963)
Az árszabályozó rendelkezések és alkalmazásuk a gyakorlatban. Összeáll. (Bp., 1963)
Quelques remarques sur la question des mancipations dans les triptiques de Transylvanie. (Revue de Droits de l’Antiquité. Bruxelles, 1964)
Geistiges Eigentum der Verfasser im antiken Rom. (Acta Antiqua, 1966)
Festők, szobrászok és alkotásaik a római jog tükrében. (Antik Tanulmányok, 1968)
Az új árrendszer, különös tekintettel a szerződésekre. (A Magyar Jogász Szövetség kiadványa. Bp., 1968)
Az árak és a szerződések. Az árszabályozó rendelkezések és a szerződések kapcsolata az új gazdaságirányítási rendszerben. Összeáll. (Bp., 1969)
Árkérdések a gazdasági döntőbizottságok előtt. (Döntőbíráskodás, 1969)
Szellemi munka és „ars liberalis” a római jogforrásban. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1970; németül: Geistiges Arbeit und die „Artes Liberales” in den Quellen des römischen Rechts. Bp., 1977)
Bemerkungen zur Entwicklung des kontraktuellen Haftungssystem im antiken römischen Recht. (Acta Antiqua, 1972)
Szerződésmódosítás a gazdasági döntőbizottsági gyakorlat tükrében. (Döntőbíráskodás, 1972)
Kohó- és gépipari szabványok a gazdasági döntőbizottsági gyakorlat tükrében. (Kohó- és Gépipari Szabványosítás, 1972)
Egyezség gazdálkodó szervezetek között. (Magyar Jog, 1973)
Az antik római felelősségi rendszer Marton Géza tanításában. (Antik Tanulmányok, 1973)
Kapacitáslekötés – kapacitásfoglalás. Hajnal Jánossal. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
Pénzbírság és illetékbírság a gazdasági perek tükrében. Hajnal Jánossal. (Magyar Jog, 1976)
A gazdasági bírság jogalkalmazási tapasztalatai. Hajnal Jánossal. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
A császárkori gazdasági válság nyomai a római jogforrásokban. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1976; németül: Justinian für die Rechtseinheit in den Provinzen. Bonn–Bp., 1983)
Jogalkalmazási tapasztalatok a bizományos külkereskedelmi vállalatok ügyvitele köréből. Hajnal Jánossal. (Külgazdaság, 1977)
Árszabályozási kérdések a Polgári Törvénykönyv módosítása után. (Magyar Jog, 1978)
Biztosítéki jelzálogunk római elődje. (Jogtudományi Közlöny, 1978)
Korábbi jogelvek továbbélése a gazdálkodó szervezetek szerződései körében. (Magyar Jog, 1979)
Újabb gyakorlat a külkereskedelmi bizományos és azok érvényesítése köréből. Hajnal Jánossal. (Külgazdaság, 1979)
Néhány megjegyzés a hazai jogban található római hatások kutatásához. (Jogtörténeti tanulmányok, 1980)
A külkereskedelmi szerződésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása a legújabb bírósági gyakorlatban. Hajnal Jánossal. (Külgazdaság, 1980)
Polgári Törvénykönyvünk és az árszabályozásról szóló új rendelkezések. – A gazdálkodó szervezetek tartós kapcsolatának megszakítása. (Magyar Jog, 1980)
A személynevek a római jog világában. (Antik Tanulmányok, 1981)
A római magánjog nyomai a magyar földön talált római kori feliratos emlékeken. (Jogtörténeti tanulmányok. V. Bp., 1983)
Spuren der Wirtschaftkrise der Kaiserzeit in der römischen Rechtsquellen. Monográfia. (Bonn–Bp., 1983)
A női becsület a római világban. (Antik Tanulmányok, 1984).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1984. febr. 3.)
Hamza Gábor: V. K. (Antik Tanulmányok, 1984)
Hamza Gábor: V. K. (Jogtudományi Közlöny, 1984)
Hamza Gábor: V. K. (Magyar jogtudósok. II. köt. Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
