Kun Miklós, kókai
jogász
Kókai Kun
Született: 1812. Miskolc
Meghalt: 1875. április 13. Miskolc
Temetés: 1875. április 15. Miskolc
Temetési hely: Mindszenti temető
Család
Testvére: Kun János (1820–1886) jogász, ügyvéd és Kun Lajos (1821–1882) Borsod vm. táblabírája. Fia: Kun Árpád (†1907) és Kun Géza (†1904); leánya: Mikuleczky Istvánné Kun Ilona és Kun Zsuzsanna.
Iskola
A miskolci evangélikus főgimnáziumban tanult, az eperjesi jogakadémián jogot hallgatott.
Életút
A reformnemzedék egyik ismert vidéki képviselője, Miskolc város főbírája (1841–1844). A forradalom és szabadságharc idején nemzetőrhadnagyként szolgált, a bukás után visszavonult a közélettől.
Az okszerű gazdálkodás és a növénynemesítés híveként éppúgy ismerték, mint a kultúrát és a miskolci színházat támogató emberként. Amatőr kutatóként Miskolc város történetével is foglalkozott, kutatásait monográfiában is kiadta (1842-ben).
Emlékezet
Kossuth Lajos életében egyszer járt Miskolcon (A Három Rózsa fogadóban szállt meg, 1840-ben). A vendéget Kókai Kun Miklós, a későbbi főbíró üdvözölte. ő kezdeményezte először, hogy Kossuth szobrot állítsanak fel. Magyarország első, egészalakos Kossuth szobrát végül is csak Kókai Kun Miklós halála után jóval később avatták fel (1898. máj. 30-án, Miskolcon).
Főbb művei
F. m.: Miskolcz’ múltja’ s jelenje, tekintettel jövőjére. (Miskolcz, 1842)
Miskolcz’ múltja’ s jelenje, tekintettel jövőjére. A miskolci Lévay József Tudományos Könyvtár Lévay-hagyatékában őrzött, Miskolczon nyomtattatott kötet hasonmás kiadása. A bevezető tanulmányt Veres László írta. (A Lévay József Könyvtár kincsei. Miskolc, 1985).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1875. ápr. 25.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013