Csorba Sándor
orvos, gyermekgyógyász, neonatológus
Született: 1929. október 3. Zubogy, Gömör vármegye
Meghalt: 2008. szeptember 4. Debrecen
Temetés: 2008. szeptember 12. Debrecen
Család
Sz: Csorba Ferenc (†1959) bányász, Balázs Julianna. Négyen voltak testvérek. F: 1954-től Kass Emília laborasszisztens. Leánya: Csorba Erika (1958–) orvos, plasztikai sebész.
Iskola
Hat elemi elvégzése után az Országos Tehetségmentő Alap segítségével került gimnáziumba: középiskoláit Rimaszombatban és Sárospatakon végezte, Sárospatakon éretts. (1950). A DOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1955), csecsemő- és gyermekgyógyászatból (1960), fertőző betegségekből szakorvosi vizsgát tett (1963), az orvostudományok kandidátusa (1971), doktora (1982). Az MLEE-n végzett (1963).
Életút
A DOTE Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka (1955–1960), egy. tanársegéde, osztályvezető tanársegéde (1960–1966), osztályvezető klinikai adjunktusa (1966–1980), egy. tanára (1980. júl. 1.–2000. okt. 4.). A Rostocki (1960), a Prágai (1961) és a Római Gyermekklinika (1969), ill. a bécsi Vércsoport-szerológiai Intézet Immunológiai Osztályának vendégkutatója (1972–1973).
Sportvezetőként a Debreceni EAC elnökségi tagja (1959-től).
Immunológiával, immunbiológiával foglalkozott, az immunológiai kutatások magyarországi témavezetője, Koltay Miklós (1965) után az első magyar gyermekimmunológiai kandidátus. Munkacsoportjával jelentős eredményeket ért el az újszülött, ill. a koraszülött csecsemők immunstátuszának vizsgálata, az immunrendszer fejlődésének menete és az ezt befolyásoló tényezők szerepének tisztázása terén. Biológiai titrálással tisztázta az Európa-szerte járványszerűen fellépő ún. interstitialis – plazmasejtes – pneumonia etiológiai hátterét, ill. az intézetükben kidolgozott és bevezetett terápiával a korábbi rendkívül magas mortalitást sikerült a töredékére csökkenteni. Sikeres kutatásainak eredményeként érdeklődése a passzív védettség és az aktív immunválasz-képesség közötti összefüggések feltárása felé fordult különösen értékesek a glutén-túlérzékenység patogenezisének vizsgálata terén elért megállapításai. Vizsgálta továbbá az anyatej protektív hatását, az anya–magzatpárok infekcióinak összefüggéseit, a csecsemők védőoltásokra adott immunválaszát. Magyarországon elsőként tisztázta a placentáris transzfer beindulásának idejét, ütemét, mértékét és szelektivitását, az immunválasz dinamikáját, a fagocitózis részfolyamatainak celluláris és humorális hátterét csecsemőkorban, valamint az anyatej protektív hatásának celluláris összetevőit.
Elismertség
A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) tagja (1979-től), a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnökségi, a Magyar Orvosképzési és Egészségügyi Oktatási Társaság vezetőségi tagja. A Magyar Immunológusok Társasága, a Magyar Allergológiai Társaság és a Magyar Klinikai Immunológiai Társaság tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1979). Bókay János-emlékérem (1977), Akadémiai Pályadíj (1977), Kulin László-emlékérem (1995), Batthyány-Strattmann László-díj (2000), Schöpf-Merei Ágost-díj (2001).
Főbb művei
F. m.: Adatok az interstitialis – plazmasejtes – pneumonia kezeléséhez. Kövér Bélával. (Gyermekgyógyászat, 1959)
Csecsemő- és gyermekkori staphylococcus pneumoniákkal kapcsolatos tapasztalataink. (Gyermekgyógyászat, 1961)
Különböző testfelépítésű csecsemők keringő összlipoidja. Jezerniczky Judittal, Ludmány Konráddal. (Gyermekgyógyászat, 1964)
Serum Protein Values in Premature Infants in the First Three Months of Life. Jezerniczky Judittal. (Acta Paediatrica, 1964)
Neuroblastoma sympathicum gyógyult esete. Diagnosztikai problémák. (Gyermekgyógyászat, 1965)
Plasma- und Blutvolumen bei Frühgeborenen im I. Trimenon. Jezerniczky Judittal. (Acta Paediatrica, 1966)
A 17-ketosteroid ürítés változása klímakezelés alatt csecsemőkori sorvadásban. Jezerniczky Judittal, Péter Ferenccel. (Gyermekgyógyászat, 1966)
Beta2-globulinok [IgA–IgM-globulin] immunelektrophoretikus vizsgálata koraszülött és érett csecsemők szérumában. Kávai Máriával. – Koraszülöttek immunbiológiai helyzete és immun-válaszkészsége, különös tekintettel az I. trimenonra. (Gyermekgyógyászat, 1968)
Some Facts of the Problem of the Appearance and Quantitative Relationships of the Beta2 Immune Globulins. (Helvetia Paediatrica Acta, 1968)
Koraszülöttek szérumfehérje-érésének élettani sajátossága és néhány klinikai vonatkozása az első életévben. Kand. értek. (Debrecen, 1969)
Különböző infekciók immunháttere újszülött- és csecsemőkorban. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1971)
Optimum Protein Supply of Prematures. Jezerniczky Judittal. (Acta Paediatrica, 1973)
A táplálékfehérje szerepe a fiziológiás hypoproteinanaemia mérvének alakulásában. – A plazmafehérjék koncentrációjának és összetételének állandósága az I. trimenonban. (Gyermekgyógyászat, 1973)
A terheléses D-xylose-vizsgálat értéke csecsemő- és gyermekkori felszívódási zavarokban. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1974)
Immunodeficiency States. Koltay Miklóssal. (Immunological Aspects of Allergy and Allergic Diseases. Bp., 1975)
Új adatok a gliadin fizikokémiai és immunológiai sajátosságaihoz, valamint a coeliakia aethiopathogenesisében játszott szerepéhez. (Gyermekgyógyászat, 1975)
A nutritív antigénekkel szemben termelt ellenanyagok diagnosztikus értéke. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1976)
Immunglobulin-értékek alakulása egészséges csecsemők és gyermekek szérumában. Karmazsin Lászlóval. – A nőitej protektív hatását biztosító összetevők tanulmányozása. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1977)
A vékonybél-biopszia értéke és jelentősége a gyermekkori primer malabsorptio diagnosztikájában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 48.)
Immunological Aspects of the Perinatal Period. (Perinatal Medicine. Bp., 1978)
The Significance of Serum Amino Acid Level in the Early Postnatal Period. Többekkel. (Perinatal Medicine. Vienna, 1978)
Az aminoacidopathiák néhány elméleti és gyakorlati kérdése a gyermekgyógyászatban. Karmazsin Lászlóval, Oroszlán Györggyel. (Gyermekgyógyászat, 1978)
Methaemoglobinaemiák formái, egészségügyi és társadalmi jelentősége. (Gyermekgyógyászat, 1979)
Az újszülöttkor immunológiai aspektusa. (Az újszülött. Szerk. Kerpel-Fronius Ödön, Véghelyi Péter. Bp., 1980)
A fejlődő szervezet védekező képessége infektív és nutritív ártalmakban. Doktori értek. (Debrecen, 1981)
A kolosztrum immunocitáinak vizsgálata és jelentőségük. Nagy Bélával, Varga Sándorral. – Polimorfonukleáris leukociták kemotaktikus orientációja és ciklikus nukleotid szintje újszülött- és gyermekkorban. Többekkel. – A disszeminált intravaszkuláris koaguláció – DIC – lényege és gyermekgyógyászati vonatkozásai. Karmazsin Lászlóval, Tóth Tamással. (Gyermekgyógyászat, 1981)
Bartter-szindróma gyermekkorban. – A különböző típusú haemangiomák morfológiája, prognózisa és terápiája gyermekkorban. Jakabfi Péterrel. (Gyermekgyógyászat, 1982)
A szérum ferritin koncentrációjának immunradiometriás meghatározásával szerzett tapasztalataink. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1983)
Az igen kissúlyú koraszülöttek folyadék- és sóháztartása, a szükséglet biztosításának elvi és gyakorlati kérdései. (Gyermekgyógyászat, 1985)
Gyermekgyógyászati tünettan. Egy. jegyz. (Debrecen, 1987)
Gyermekgyógyászati diagnosztika és terápia. Többekkel. (Bp., 1987; 2. kiad. 1988)
Gyermekkori fertőző betegségek. Egy. jegyz. (Debrecen, 1989)
Gyermekgyógyászati tünettan. (Gyermekgyógyászat. Szerk. Schuler Dezső. Bp., 1992)
A hasmenés okai és az ezekkel összefüggő pathomechanizmusok csecsemő- és gyermekkorban. (Gyermekgyógyászat, 1999).
Irodalom
Irod.: Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvan éves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Oláh Éva: Gyászbeszéd Cs. S. temetésén. 2008. szept. 12. (Gyermekgyógyászat, 2008)
Oláh Éva: Cs. S. egyetemi tanár. (Orvosi Hetilap, 2009. 3.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
