Greguss Pál, ifj.
biofizikus, feltaláló
Született: 1921. június 9. Budapest
Meghalt: 2003. február 26. Budapest
Család
Sz: Greguss Pál, id. (1889–1984) botanikus, növénygenetikus, Görög Ilona (†1931). F: 1944-től Török Edit Magdolna (1925–). Fia: Greguss Pál (1947–), Greguss László (1948–); leánya: Greguss Anna (1952–) és Greguss Ildikó (1953–).
Iskola
A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) tanult (1939–1940), a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Karán vegyész (1943) és vegytan–természettan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1944).
Életút
A tatabányai Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vegyészmérnöke (1944–1946), a Tatabányai Állami Gimnázium r. tanára (1946–1949). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE Orvosfizikai Intézete (1949–1950), az ELTE TTK Fizikai Intézete tanársegéde (1950–1952), az MTA KFKI tud. munkatársa (1952–1953).
A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Postakísérleti Intézete tud. munkatársa (1953–1954), a KPM Ultrahang Laboratóriuma vezetője (1954–1956), a Vasúti Tudományos Kutató Intézet laboratóriumvezető, ill. osztályvezető tud. főmunkatársa (1956–1976). A BME Alkalmazott Biofizikai Laboratóriuma igazgatója (1976–1986), a BME Finommechanikai Optikai Intézete tud. tanácsadója (1986–1989), az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet (OSSKI) tud. tanácsadója (1990–1994), a BME Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék tud. tanácsadója (1996-tól).
A BME c. egy. tanára (1980-tól). Az indiai Durgapurban tud. tanácsadó (1966–1967), a New York Medical College (1969–1973), a Darmstadti Műszaki Főiskola Fizikai Intézete vendégprofesszora (1973–1976).
A Szent-Györgyi Albert által kezdeményezett és Sík Sándor által vezetett Szegedi Egyetemi Színjátszó Társulat alapító tagja, a színháztörténeti jelentőségű szegedi és kolozsvári Hamlet-előadások segédrendezője és egyik epizódszereplője.
Szonokémiával, elsősorban ultrahangterek láthatóvá tételére alkalmas szonokémiai reakciók kutatásával, a hologramelvnek a biológiai jelminta-feldolgozást leíró modellekre történő kiterjesztésével foglalkozott. A világon elsők között bizonyította, hogy a holográfia nemcsak elektromágneses, hanem mechanikai hullámokra is érvényes: az elsőként általa közölt akusztikai holográfia ma már világszerte használt módszer (= ultrahang-holográfia, 1965-től). A Greguss-féle, ún. biohologram (= élő szervezetekben lejátszódó információs folyamatokat leíró hologram) modellje számos pszichofizikai jelenségnek képezi alapját (1967). További kutatási területei: égésfolyamatok akusztikai befolyásolása, koherens sugárzások biológiai hatásai.
Több éven át New York-ban és Darmstadtban alkotott. Részt vett egy Mars-jármű tervezésében, nevéhez fűződik továbbá egy 360°-os szögben látó PAL-lencse (= panoramikus gyűrűs lencse) felfedezése (1983; az ezen az elven alapuló különféle műszerek kifejlesztéséért NASA Díjat kapott, 1989-ben). A PAL-optikán alapuló helyzetmeghatározó műszer (PALADS) földkörüli pályára juttatásáért Feltalálói Olimpiai Aranyérmet vehetett át (1998-ban).
További fontosabb találmányai: Akusztikus eljárás és berendezés folyékony üzemanyagok porlasztására és az égés hatásfokának javítására. (1959); Ultrahang érzékelő eszköz. (1959); Eljárás szálas anyagok utánkezelésére. (1966); Ultrahangos centrifuga. (1968); Eljárás szemészeti szűrővizsgálathoz használatos eszköz előállítására és berendezés a szűrővizsgálathoz. (1977); Kapcsolási elrendezés fekete- fehér videojelek átalakítására színes videojelekké. (1982); Cikopszi látásvizsgáló készülék. (1982); Ametropiát szűrő és szemüveg-ellenőrző berendezés. (1982); Képalkotó tömb terek központelvű leképezésére és visszaadására. (1983); Eljárás és berendezés forgószárnyú lapátrendszerek kúponfutásának ellenőrzésére. (1983); Eljárás és berendezés forgó-lapátok vizsgálatára. (1991); Pásztázás nélküli térfogat-ellenőrzési eljárás. (1992); Gömblátást és képalkotást pásztázás nélkül lehetővé tevő optikai modul. (1993); Térhatást mutató 3-D telefonkártya. (1995); Valósidejű, omnidirekcionális távolságmérő és helymeghatározó optikai modul. (1995); Központelvű, leképezésen alapuló, térbeli helyzetmeghatározást és távolságmérést is lehetővé tevő humanoid látómodul. (1999).
Emlékezet
Budapesten, a XIV. kerületben (Herminamező, Róna utca 226.) élt. Laboratóriumából hazafelé tartott, amikor villamosbaleset áldozata lett.
Elismertség
A Societas Internationalis de Diagnostica Ultrasonica in Ophthalmologia (SIPUO) elnökségi tagja (1964–2003), a New York-i Tudományos Akadémia tagja (1971–2003), az Optical Society of America tagja (1978–2003). Az International Society for Optics Within Life Sciences tb. tagja (1992–2003).
A Gábor Dénes-díj nemzetközi kuratóriumának elnöke, a Magyar–Amerikai Társaság ügyvezető alelnöke.
Elismerés
Markusovszky-díj (1983), az Orvosi Ultrahang Úttörője Díj (1988), NASA Díj (1989), Invenció Díj (1991), Genius feltalálói Oscar-díj (= Feltalálói Olimpiai Aranyérem, 1996), Jedlik Ányos-díj (1999).
Szerkesztés
Az Ultrasonic News USA, az Ultrasonics, az Optics Letters, ill. az Annals of Ophthalmology c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Ultra- és szuperhangok a kémiában. (Magyar Technika, 1951)
Ultra- és szuperhangok fizikai-kémiai hatásai. – Ultrahangok alkalmazása az analitikai kémiában. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1951)
Fizika. Egy. jegyz. Többekkel. (Bp., 1952)
Fizikai alapismeretek. Egy. jegyz. Többekkel. (Bp., 1952)
Biofizika. Egy. jegyz. Többekkel. (Bp., 1952)
Válogatott fejezetek a fizikából. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Akusztikus dehidrociklizáló. (Fizikai Szemle, 1952)
Akusztikus képlékenységjavítás és szárítás. (Építőanyag, 1952)
Szonokémia. Ultra- és szuperhangok a kémiában. (Bp., 1953; 2. kiad. 1955)
Az akusztikus energia alkalmazhatósága a mélyépítőiparban. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1954)
Az utrahang alkalmazása a bőriparban. Vachter Jánossal. (Bőr- és Cipőtechnika, 1955)
Folyadékokban történő hangképzésnél fellépő turbulens jelenségek és technikai alkalmazásuk. Benyújtott kand. értek. (Bp.–Varsó, 1955–1956)
Az ultrahang alkalmazási lehetőségei az építőanyag-vizsgálatok és az építőanyag előállítása területén. (Bp., 1956)
Elektroakusztikus berendezés tehervonatok kerekeinek ellenőrzésére. – Az ultrahang-kutatás és a vasút. – A hőnfutás indikálásának új módszeréről. (Vasút, 1959)
The Effect of Ultrasonic Irradiation on Electroluminescent Panels. Weiszburg Jánossal. (Acta Physica, 1960)
Ultrahangos kazánkő-elhárítás. Horváth Sándorral. – Olajtüzelés befolyásolása akusztikai energiával. Lipovecz Ivánnal. (Ipari Energiagazdálkodás, 1961)
Az ultrahang-besugárzás hatása az epekövekre. In vitro kísérletek. Kamocsay Dezsővel. (Orvosi Hetilap, 1962. 20.)
Üvegtesti homályok ultrahangkezelése. Bertényi Annával, Kamocsay Dezsővel. (Orvosi Hetilap, 1962. 40.)
A légpárnás járművekről. (Közlekedéstudományi Szemle, 1962)
Kritikai megjegyzések az ultrahangok vegyipari alkalmazhatóságáról. (Magyar Kémikusok Lapja, 1962)
Különleges megmunkálási eljárások akusztikai és villamos energiával. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Témadokumentációs kiadványok. Bp., 1963)
Ultrahangos tisztítás. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Témadokumentációs kiadványok. Bp., 1963)
Roncsolásmentes anyagvizsgálatok ultrahanggal és radioaktív izotópokkal. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Témadokumentációs kiadványok. Bp., 1965)
Ultrahangok a műszeriparban. 7 táblával, 1 melléklettel. (Új technika. Bp., 1966)
Az ultrahang-terápia új módja és szemészeti alkalmazása. Bertényi Annával. (Orvosi Hetilap, 1966. 5.)
Az információk feldolgozásának biomechanizmusáról. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1968)
A bionikáról. (Fizikai Szemle, 1969)
Non-electromagnetic Holography and Its Impact on Bio-medical Research and Clinical Practice. (Acta Biochimica et Biophysica, 1972)
Holográfiás módszerek a biológiai kutatásban. (A biológia aktuális problémái. 8. Bp., 1976)
A holográfia távlatai a biológiai és az orvostudományban. (Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1977)
UBIOMED IV. Fourth Ultrasound in Biology and Medicine Symposium. Visegrád 25–28. September, 1979. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1979)
A számítógépes rétegfelvételezés alapjai és diagnosztikai lehetőségei. (A biológia aktuális problémái. 18. Bp., 1980)
Ultrasonic Imaging. Seeing by Sound. The Principles and Widespread Applications of Image Formation by Sonic, Ultrasonic and Other Mechanical Waves. Monográfia. (London–New York, 1980)
Optics in Biomedical Sciences. Proceedings of the International Conference, Graz. 1981. Szerk. von Bart, Gerttel. (Springer Series in Optical Sciences. 31. Berlin, 1982)
Lézerspecifikus biostimuláció: valóság vagy placebó-hatás? (Orvosi Hetilap, 1984. 3.)
Hordozható holokamerák koherensoptikai és fiziológiai alapkísérletekhez. (Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1987)
A hasi ultrahang-diagnosztika lehetőségei a malignus lymphomák klinikai követésében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 37.)
A holográfia hajnala és horizontja. (Bp., 1998)
Akusztikus holográfia. (Fizikai Szemle, 2000)
A PAL-optika és a fotózás. (Fotóművészet, 2000)
Hajtogatott sugármenetű optika mesterséges hold meghatározásához és egyidejűleg a földfelszín fényképzéséhez. Greguss Edittel. (Műszerügyi és méréstechnikai közlemények, 2003).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. (Szeged, 1989)
Mosoniné Fried Judit: Tudományos fokozat nélkül… Beszélgetés G. P. biofizikussal. (Magyar Tudomány, 1990)
Műszaki és természettudományi ki kicsoda? A–Z. Főszerk. Hetényi Pálné. (Bp., 1995)
Halálhír. – Palugyai István: Elhunyt G. P. (Népszabadság, 2003. febr. 27.)
Norman Károly: Elhunyt G. P. (terasz.hu, 2003. febr. 28.)
Lehofer Kornél: In memoriam G. P. (Anyagvizsgálók Lapja, 2003)
Illényi András: G. P. (Fizikai Szemle, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
