Trixler Mátyás
orvos, neurológus, pszichiáter
Született: 1940. szeptember 19. Szulok, Somogy vármegye
Meghalt: 2010. október 23. Pécs
Temetés: 2010. november 13. Pécs
Család
Sz: Vinter Marianna. Nős, két gyermeke született.
Iskola
Általános iskoláit szülőfalujában végezte, a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1959), a POTE-n ált. orvosi okl. szerzett (1965), neurológus (1969), pszichiáter (1972), pszichoterápia (1988), addiktológus szakorvosi vizsgát tett (1994); az orvostudomány kandidátusa (1984), habilitált (1993), az MTA doktora (2001). Az MLEE-n filozófia és politikai szociológiai szakon végzett (1982).
Életút
A POTE, ill. a Pécsi Tudományegyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinika gyakornoka, klinikai orvosa (1965–1969), egy. tanársegéde (1969–1979), egy. adjunktusa (1979–1987), a Pszichiátriai és Orvosi Pszichológiai Klinika egy. docense (1987–1993), egy. tanára (1993. júl. 1-jétől) és a Klinika igazgatója (1993–2005), emeritusz professzora. A giesseni Justus Liebig Egyetem Humángenetikai Int. (1977–1978) és a Müncheni Egyetem Pszichiátriai Klinika Humboldt-ösztöndíjasa (1990–1991).
Különböző pszichiátriai megbetegedések, elsősorban a skizofrénia és az alkoholbetegség genetikai vonatkozásaival, pszichózisok terápiai kérdéseivel, a művészetterápia továbbfejlesztésével és a pszichózisok komplex terápiás rendszerbe való integrálásának lehetőségeivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a skizofrén pszichózisok etiológiai és pszichopatológiai vizsgálata, ill. biológiai marker kutatásokkal azok neurobiológiai hátterének feltárása terén. További kutatási területei: terhesség alatt kialakult pszichózisok, álterhesség (= couvade szindróma), skizofrén betegek genetikai markerkutatása, alkoholos hallucinózisok pszichiátriai vizsgálata. Iskolateremtő munkát végzett a pszichiátriai osztályok terápiás struktúrájának átalakításában.
Emlékezet
Pécsett élt és tevékenykedett, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Doktori Tanács Klinikai I. Szakbizottsága tagja (1996-tól). A Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság vezetőségi tagja (1990-től), a Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagja (1995-től). A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága (1969-től), a Magyar Humángenetikai Társaság (1980-tól), a Magyar Biológiai Pszichiátriai Egyesület (1990-től), a Magyar Idegtudományi Társaság tagja (1994-től). A Danubian Psychiatric Association vezetőségi tagja (1994-től), a European Neuroscience Association (1994-től), az Association of European Psychiatrics (1995-től) és a European College of Neuro- Psychopharmacology tagja (1995-től). A New York-i Tudományos Akadémia tagja (1994-től).
Elismerés
Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002), Ernst Kris-díj (Amerikai Kifejezés-pszichopatológiai Társaság, 2000), Hollós István- díj (2002), Környei István-díj (2005), Oláh Gusztáv-emlékérem (2006), Szent-Györgyi Albert-díj (2006).
Szerkesztés
A Psychiatria Hungarica szerkesztőbizottságának tagja (1987–2010).
Főbb művei
F. m.: Brain Capillaries in the Rat. Többekkel. (Recent Developments of Neurobiology in Hungary II. Szerk. Lissák Kálmán. Bp., 1969)
Nemi kromoszóma-rendellenességek szűrése férfi elmebetegek körében. Kosztolányi Györggyel, Méhes Károllyal. (Ideggyógyászati Szemle, 1975)
Skizofrén férfi gondolkozásának tartalmi változása pszichoterápia során, műalkotásai tükrében. Jádi Ferenccel. (Ideggyógyászati Szemle, 1978)
Az alkoholos hallucinózisok kórlélektani tartalma. Jádi Ferenccel. (Ideggyógyászati Szemle, 1980)
Art terápiás lehetőségek az akut pszichotikus beteg pszichoterápiájában. Jádi Ferenccel. (A kreatív terápiák hazai gyakorlata. A Magyar Pszichiátriai Társaság Szociálpszichiátriai Szekciója és Szenvedélybetegségek Munkacsoportja tudományos üléssorozatának előadásai. Szerk. Gerevich József. Bp., 1981)
Post partum pszichózisok. 1–2. Jádi Ferenccel, Wagner M.-mel. (Ideggyógyászati Szemle, 1981)
Nemi kromoszóma aberrációk és genetikai prediszpozíció jelentősége a személyiségzavarok és pszichózisok kialakulásában. Kand. értek. (Bp., 1982)
Pszichotikus álterhesség ritka formája. Pszichotikus couvade szindróma. Jádi Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1982. 51.)
A szkizofrénia intrapszichés háttere. A pszichoanalitikus felfogás. Többekkel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
Szociális tényezők szerepe az alkoholos hallucinózisok kórlefolyásában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 31.)
A Capgras-tünet szkizofrén pszichózisokban. Tényi Tamással. (Psychiatria Hungarica, 1991)
Újabb perspektívák a pszichiátriai betegségek genetikai markerkutatásaiban. (Psychiatria Hungarica, 1992)
Szkizofrén pszichózisok. Huszár Ilonával. (Pszichiátria. Egy. tankönyv. Szerk. Magyar István. Bp., 1993)
Adatok a nem-euklidészei geometria kórlélektanához. Tényi Tamással. (Pszichoterápia, 1993)
A couvade szindróma. Tényi Tamással. (Orvosképzés, 1994)
Az alkoholmegvonási tünetcsoport kezelésének alternatív lehetőségei. Kovács Zsuzsannával, Szabó Istvánnal. (Psychiatria Hungarica, 1994)
Adatok a schizophrenia molekuláris genetikai hátteréhez. (Orvosképzés, 1995)
A szkizofrénia pszichoterápiája. Szerk. (Pécs, 1996)
A depressziók és a szorongásos betegségek genetikai vonatkozásai. (Háziorvos Továbbképző Szemle, 1996)
Pszichiátria és művészet. A Psychiatria Hungarica különszáma. Szerk. Hárdi Istvánnal. (Bp., 1997)
A szüléshez társuló pszichiátriai betegségek etiológiai és nozológiai problémái. (Orvosképzés, 1997)
Pszichiátriai genetika. – Szkizofrénia, szkizotípiás és paranoid kórképek. (A pszichiátria magyar kézikönyve. Szerk. Füredi János. Bp., 1998; 4. kiad. 2003)
Support for a Chromosome 18p Locus Conferring Susceptibility to Functional Psychoses in Families with Schizophrenia, by Associaton and Linkage Analysis. Többekkel. (American Journal of Human Genetics, 1998)
Biológiai markerek pszichiátriai betegségekben. Doktori értek. (Bp., 1999)
Frégoli-tünet és szexuális magatartás – a kognitív neuropszichológia megközelítése. Többekkel. – Az idegfejlődés és a felnőttkor pszichológiája. Tényi Tamással. (Psychiatria Hungarica, 1999)
A grafikus kifejezésmód szerepe pszichotikus betegek diagnózisában és terápiájában. Gáti Ágnessel, Tényi Tamással. – Az anya–gyermek kapcsolat ábrázolásának sajátosságai felnőtt pszichiátriai betegek és pszichoszomatikus betegségben szenvedő gyermekek rajzaiban. Többekkel. (Psychiatria Hungarica, 2000)
Tudatelméleti deficit szkizofréniában. Többekkel. (Architektúra és patológia a megismerésben. Szerk. Lukács Anna, Pléh Csaba. Bp., 2002)
A molekuláris genetikai kutatások „posztgenomikus” korszakának új eredményei a pszichiátriában. (Psychiatria Hungarica, 2004)
Nyelvpragmatikai deficit mentálisan retardált gyermekeknél. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 2005)
Génpolimorfizmusok és génexpresszió szkizofréniában. (Psychiatria Hungarica, 2006)
A szkizofrénia pszichoterápiája. Szerk. Tényi Tamással. (A pszichiátria aktuális kérdései. Bp., 2006)
Szkizofrénia, szkizotípiás és paranoid kórképek. (A pszichiátria rövid kézikönyve. Szerk. Füredi János. Bp., 2007)
A művészetterápia helye a pszichiátriai betegek kezelésében. Tényi Tamással. (Orvostovábbképző Szemle, 2010)
A művészi alkotás a jungi analitikus pszichológia megközelítésében. Gáti Ágnessel, Tényi Tamással. (Psychiatria Hungarica, 2010).
Irodalom
Irod.: Lóránth Ida: A rajz megoldja a betegek nyelvét. T. M. a művészetterápiáról. (Magyar Orvos, 2009)
Emlékezés T. M.-ra. (Psychiatria Hungarica, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
