Maksay Ferenc, maksai
történész, levéltáros
Született: 1916. október 21. Budapest
Meghalt: 1984. december 11. Budapest
Temetés: 1984. december 27. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Maksay Ferenc (1886–) iskolaorvos, Kerekes Ilona (†1974). F: 1948-tól Belényesy Márta (1921–) történész, levéltáros. Fia: Maksay Gábor (1949–) biológus, neurobiokémikus.
Iskola
Elemi iskoláit Kispesten végezte, a bp.-i református gimnáziumban éretts. (1935), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos tanári okl. (1939), bölcsészdoktori okl. szerzett (1940), a történelemtudományok kandidátusa (1966), doktora (1977).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézetének gyakornoka, tanársegéde (1939–1945), a bp.-i Kelet-Európai Intézet Néptudományi Intézetének munkatársa, a néptörténet előadó tanára (1946–1949). A Magyar Országos Levéltár (MOL) levéltárosa (1949–1962), főlevéltárosa (1962–1976); a központi kincstári szervek levéltárai (1952–1959), a térkép- és tervtár (1960–1967), a magyar kamara levéltárai referense (1967–1976).
Tudományos pályafutásának kezdetén település- és népességtörténeti kutatásokkal foglalkozott, majd érdeklődése a kormányzattörténet és a történeti kartográfia felé fordult. Vizsgálta a 16. sz.-i allodizációt, a parasztgazdaságok gazdálkodási módszereinek fejlődését, a parasztság földtől való megfosztottságát, katonai szolgálatvállalását, ill. a 18. sz.-i paraszti nemesedési törekvéseket. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori és kora újkori Magyarország nemességének birtoklás-, gazdaság- és társadalomtörténeti feltárása terén. Rekonstruálta a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc levéltárát, számos repertóriumot (pl. Csáky család levéltára) és területi levéltári térképjegyzéket szerkesztett.
Elismertség
Az MTA Agrártörténeti Bizottságának tagja.
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1956).
Főbb művei
F. m.: A középkori Szatmár megye. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1940)
A szászság megtelepülése. (Erdély és népei. Szerk. Mályusz Elemér. Bp., 1941; hasonmás kiad. 1999; németül: Bp.–Leipzig–Milano, 1943)
Irányelvek az Országos Levéltár újkori gyűjteményébe tartozó iratok regesztázásához. Paulinyi Oszkárral. (Levéltári Híradó, 1951)
A Rákóczi-szabadságharc levéltára. (Levéltári Közlemények, 1954)
A Thököly-szabadságharc levéltára. (Levéltári Közlemények, 1955)
Parasztság és zsoldosszolgálat a XVI. századi Magyarországon. (Hadtörténelmi Közlemények, 1956)
Urbáriumok. (A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957)
Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata. Dávid Zoltánnal, Walkó Arisztiddel. (ELTE Térképtudományi Tanszék Évkönyve. 1957/58. Bp., 1958)
Gutswirtschaft und Bauernlegen in Ungarn im XVI. Jahrhundert. (Vierteljahrsschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, 1958)
Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Monográfia és kand. értek. is. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 7. Bp., 1958)
A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működésének története. 1526–1867. Többekkel. (Levéltári szakmai továbbképzés. Felsőfok. Bp., 1959)
A magyar családnevek kialakulásához. (Névtudományi vizsgálatok. Bp., 1960)
Rákóczi-szabadságharckori iratok keletmeghatározása. (Levéltári Híradó, 1960)
Szentgál népesedési viszonyai a feudalizmus korának végén. (Történeti Statisztikai Évkönyv, 1961)
Gabonatermesztés Nyugat-Magyarországon a XV–XVI. század fordulóján. (Agrártörténeti Szemle, 1962)
Gabonatermesztés Nyugat-Magyarországon a 15–16. század fordulóján. (Agrártörténeti Szemle, 1962)
A „népi kurucság” ideológiájának kérdéséhez. (Történelmi Szemle, 1963)
A levéltár és az agrártörténet. Sashegyi Oszkárral. (Levéltári Szemle, 1963)
Csáktornyai majorság-terv az 1690-es évekből. – Királyi öl és királyi hold. Bogdán Istvánnal. – Európa mezőgazdasága a XVI–XVII. században. (Agrártörténeti Szemle, 1967)
Peki János Cupido-verse 1610-ből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
István „koppányi püspök”. (Történelmi Szemle, 1969)
A jezsuita rendházak lajstromozatlan iratainak rendezése az Országos Levéltárban. (Levéltári Szemle, 1970)
A magyar falu középkori településrendje. Monográfia és doktori értek. is. Térképekkel és 1 térképmelléklettel. (Bp., 1971)
Benedek-rendi gazdálkodás Tihanyban a XIII–XIV. századi struktúraváltozás idején. (Somogy megye múltjából, 1972)
Telekrend és népesedés a Sopron megyei Cirákon. (Ethnographia, 1972)
Parasztnemesi gazdálkodás Szentgálon. 1–2. (Agrártörténeti Szemle, 1973)
A sárvári uradalom úriszéki jegyzőkönyve 1556-ból. (Levéltári Közlemények, 1973)
A dunántúli településrendszer a XVII–XVIII. század fordulójáig. (A Dunántúl településtörténete. I–II. köt. A székesfehérvári településtörténeti konferencia anyaga. 1975. máj. 26–27. Veszprém, 1976)
Szenc mezőváros a XVI–XVII. század fordulóján. (Szenci Molnár Albert és a magyar késő reneszánsz. Szerk. Keserű Bálint. Szeged, 1978)
A levéltári anyag történeti-statisztikai feldolgozásának hazai eredményei, módszerei, problémái. (Levéltári Közlemények, 1979)
„Le pays de la noblesse nombreuse.” (Studia Historica, 1980)
Magyar birtokostársadalom a XVI. század közepén. A rovás-adóösszeírások vizsgálatának néhány tanulsága. (Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. Bertényi Iván. Bp., 1980)
Thököly szepesi kamarája. (A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp., 1983)
„A sok nemes országa.” (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Szerk. is H. Balázs Évával, Fügedi Erikkel. Bp., 1984)
A Magyar Kamara levéltári hivatala. (A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. Szerk. F. Kiss Erzsébet. Bp., 1995)
szerk.: Urbáriumok. XVI–XVII. sz. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Összeáll. W. Beretzky Nórával, T. Polonyi Nórával. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 7. Bp., 1959)
Ráday Pál iratai. 1707–1708. I–II. köt. Sajtó alá rend. Benda Kálmánnal. (Archivum Rakoczianum. Bp., 1961)
A Csáky család levéltára. Repertórium. Összeáll. (Levéltári leltárak. 29. Bp., 1964)
Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban. I–V. köt. (Levéltári jegyzékek. Bp., 1965–1968)
A Thököly- és a Rákóczi-szabadságharcok levéltárai. Repertórium. Összeáll. (Levéltári leltárak. 52. Bp., 1971)
Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén. I–II. köt. 16 táblával, térképekkel. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok. 16. Bp., 1990)
A Magyar Kamara Archivuma. Repertórium. Összeáll. Sajtó alá rend. Buzási János, az előszót Lakos János írta. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. Bp., 1992).
Irodalom
Irod.: M. F. kandidátusi disszertációjának vitája. (Agrártörténeti Szemle, 1965)
Látogatás az Országos Levéltárban Szigetvár ostromának 400. évfordulóján. M. F. főlevéltárossal beszélget Benda Kálmán. (Levéltári Szemle, 1967)
Fügedi Erik: M. F.: A magyar falu középkori településrendje. (Századok, 1973)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1984. dec. 15.)
Bélay Vilmos: M. F. (Levéltári Szemle, 1985)
Buzási János: M. F. (Levéltári Közlemények, 1985)
Bertók Lajos: M. F. (Honismeret, 1985).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
