Gróf Béla
biológus, mezőgazda
Született: 1883. október 12. Farád, Sopron vármegye
Meghalt: 1936. szeptember 20. Magyaróvár
Temetés: 1936. március 22. Magyaróvár
Család
Sz: Gróf Endre, Holzhammer Erzsébet. F: Gunde Mária. Testvére: Gróf Endre, Gróf Erzsébet, Gróf Jolán és Gróf Irén.
Iskola
A Győri Állami Főreáliskolában éretts. (1902), a bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1906), bölcsészdoktori okl. (1911); közben a debreceni Gazdasági Akadémián gazda okl. is szerzett (1909).
Életút
A bp.-i tudományegyetem tanársegéde (1906–1907), a debreceni Gazdasági Akadémia Növénytani Tanszék asszisztense (1907– 1912). A kolozsvári Gazdasági Akadémia Növénytani Tanszékének tanársegéde (1912–1918), a növénytan rk. tanára (1918–1920); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A debreceni Gazdasági Akadémián a növénytan ny. r. tanára (1920– 1922), a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézet alapító vezetője (1922–1927), a magyaróvári Gazdasági Akadémia ny. r. tanára, a Növény-Állattani Tanszék és a Botanikus Kert vezetője (1927–1936).
Az Országos Növényvédelmi Tanács tagja.
Növényvédelmi kutatásokkal, elsősorban a cukorrépa, a lucerna és a lóhere kártevői elleni védekezéssel, annak megszervezésével és irányításával foglalkozott. Számos új, a rovarkártevők elleni találmány (pl. bogárégető és bogárfogó készülékek stb.) fűződik nevéhez. Legismertebb találmánya a Gróf–Kühne gyorscsávázó gép, amelynek előnye volt, hogy a gabona üszögbetegségei ellen csávázott vetőmagot szárítás nélkül, azonnal zsákolni lehet. Másik találmánya a benzin üzemű Vulkán lángszóró, amely a bogárfogó árkokban összegyűlt répabarkók elégetését szolgálta. Jelentős eredményeket ért el a cukorrépamagvak csírázóképességének vizsgálata terén. Jó kapcsolatot alakított ki a cukor- és vegyigyárak között: a gyárak által előállított termékek, ill. készítmények hatékonyságát vizsgálta szabadföldi körülmények között. Sokirányú tevékenysége mellett a mosonmagyaróvári főhercegi uradalom állandó vadkárbecslőjeként, valamint a Növényegészségügyi Szolgálat szakértőjeként is munkálkodott. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, számos tankönyvet, szakkönyvet írt és szerkesztett.
Emlékezet
Debrecenben, Szegeden és Mosonmagyaróvárott élt és tevékenykedett, a magyaróvári temetőben nyugszik.
Szerkesztés
A Köztelek növénykórtani rovatának vezetője (1913–1936). A Cukorrépa (1928–1936), a Kertészet és Szőlészet c. szaklapok (1930– 1936); a Gazdasági Zsebkönyvek c. könyvsorozat alapító szerkesztője (1929–1936). A Mezőgazdaság c. növényvédelmi és közgazdasági folyóirat főmunkatársa (1930–1936).
Főbb művei
F. m.: A fekete csíkbogár – Hydrophilus piceus – női ivarkészülékének alaktana. Egy. doktori értek. is. (Állattani Közlemények, 1911)
Radioaktív műtrágyák. – A japán menta. (Természettudományi Közlöny, 1914)
A mentarozsda. (Kísérletügyi Közlemények, 1914)
Növénykórtan. Akadémiai tankönyv. Révy Dezsővel. (Bp., 1929)
Gazdasági növénytan. Gazdasági népkönyvtárak és gazdasági iskolák számára. Akadémiai tankönyv. Révy Dezsővel. (Bp., 1929)
A cukorrépa kártevői és betegségei. (Magyaróvár, 1930)
A búzapoloska és a poloskás búza. (Magyaróvár, 1932)
A lisztes répabarkó élete és irtása. (Magyaróvár, 1933)
Adatok a cukorrépa gyökérfarok-rothadásának ismeretéhez. (Magyaróvár, 1933)
Cukorrépa és répatermesztés. Gruber Ferenccel, Taróczi Szmazsenka Herberttel. (Magyaróvár, 1935)
A lucerna és a vöröshere kártevői és betegségei. (Magyaróvár, 1935)
A rét és legelő növényei. Fűmagtermesztés. Gruber Ferenccel, Taróczi Herberttel. (Magyaróvár, 1936).
Irodalom
Irod.: G. B. (Köztelek, 1936)
In memoriam G. B. (Cukorrépa, 1936)
Kuroli Géza: A hazai agrár-felsőoktatás bölcsője Óvár. (Növényvédelem, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
