Lipcsey Attila
orvos, neurológus, pszichiáter
Született: 1934. január 6. Budapest
Meghalt: 2005. május 18. Budapest
Család
Sz: Lipcsey Miklós (†1983) jogász, Unger Klára (†1996). Testvére: Lipcsey Miklós és Lipcsey Csaba. F: Nagyenyedi Zsuzsanna, a Veszprém Megyei Kórház gyermekgyógyász szakorvosa. F: Lipcsey András (1963–); leánya: Lipcsey Zsuzsa (1971–).
Iskola
A BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1960), neurológus (1966), pszichiátriai szakorvosi vizsgát tett (1969), az orvostudományok kandidátusa (1975), habilitált (1994). Az MLEE általános tagozatán végzett (1969).
Életút
A BOTE, ill. a SOTE Biokémiai Intézet gyakornoka (1960–1962), egy. tanársegéde (1962–1963), az I. sz. Neurológiai és Pszichiátriai Klinika egy. tanársegéde (1963–1966), osztályvezető tanársegéde (1966–1971) és a Klinika biokémiai laboratóriumának vezetője (1963–1971). A Sümegi Kórház Neuropszichiátriai Osztályának főorvosa, osztályvezető főorvosa (1971–1978), a Fővárosi János Kórház Neuropszichiátriai Osztályának osztályvezető főorvosa (1978-tól), a Kórház tud. igazgatója (1996-tól). C. egy. docens (1981–1983), c. egy. tanár (1983-tól). Veszprém megye ideg- és elmegyógyász szakfelügyelő főorvosa (1971–1978).
Biológiai pszichiátriával, neuropszichiátriai betegségek patomechanizmusának vizsgálatával, elsősorban a pszichiátriai és neurológiai határterületi szindrómák kutatásával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a skizofréniás betegségek vizsgálata terén, elsőként dolgozta ki a rézanyagcsere és a skizofrénia ún. dopaminerg elméletének kapcsolatát, elsőként végzett skizofréniás betegeken likvorréz-meghatározásokat. További kutatási területei: sejtoxidációs kutatások, izombetegségek biokémiai vonatkozásai, genetikai biokémiai vizsgálatok, agyivérkeringés-vizsgálatok Doppler-szonográfiával, pszichiátriai intézmények szervezési és módszertani kérdései, női vizelet-inkontinencia vizsgálatok.
Elismertség
Az MTA–Egészségügyi Minisztérium Ideg- és Elmeorvosi Szakbizottsága, az MTA Könyv és Folyóirat Bizottsága tagja. Az MTA–TMB Klinikai Szakbizottsága tagja (1980–1984). A Magyar Biológiai Pszichiátriai Egyesület alapító elnöke, a Magyar Idegorvosok Társasága alelnöke, a Magyar Biokémiai Társaság alapító tagja. A Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Egyesület tagja. Az Országos Szakorvosi Képesítő Bizottság tagja (1980-tól neurológia; 1985-től pszichiátria; 1993-tól addiktológia szakterületeken). A Biológiai Pszichiátriai Világszövetség tagja (1985-től), a Francia Neurológusok Társasága tb. tagja (1987-től).
Elismerés
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002). Akadémiai Jutalom (1967), Jámbor Gréte-emlékérem (1998), Oláh Gusztáv-életműdíj (2001), Pro Sanitate Emlékérem (2001).
Szerkesztés
A Psychiatria Hungarica és az Ideggyógyászati Szemle szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Beiträge zum Brenztraubensärestoffwechsel der Lebermitochondrien. Kőnig T.-vel, Marosvári Istvánnal. (Acta Physiologica, 1961)
Effect of 2,4-dinitrophenol on the Pyruvate Metabolism of Liver Mitochondria. Kőnig T.-vel, Szabados Györggyel. (Acta Physiologica, 1964)
Subfrontalis meningeoma szemészeti szempontból érdekes esete. (Szemészet, 1966)
Tünetszegény koponya-basis destrukciók. Ambrózy Györggyel, Várnai Györggyel. (Ideggyógyászati Szemle, 1967)
A gyermekkori izomsorvadással járó betegségek enzimdiagnosztikájáról. (Magyar Pediáter, 1968)
Hypoxia hatása az agy gamma-aminóvajsav – GABA – anyagcseréjére. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1969)
A gyermekkori myopathiákról. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1970)
Urbanizáció és idegrendszeri megbetegedések, (Egészségügyi Munka, 1972)
Liquor-fehérjék elválasztása poliakrilamid-gél elektrophorézissel. Fekete Istvánnéval. – Serum coeruloplasmin vizsgálatok schizophren betegeknél. Fekete Istvánnéval, Reggel E.-vel. (Ideggyógyászati Szemle, 1973)
Enzimvizsgálatok és kísérletes biokémiai vizsgálatok egyes neuropszichiátriai betegségekkel kapcsolatban. Kand. értek. (Bp., 1974)
A biológiai pszichiátriáról. (Orvosi Hetilap, 1980. 33.)
A schizophrenia biokémiai megközelítése. (Orvosi Hetilap, 1980. 47.)
A depresszió biokémiai vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1981. 35.)
A biológiai membránok jelentősége a pszichiátriai terápiában. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1982)
Tapasztalataink pszichotikus betegek rézforgalmának vizsgálatánál. Fekete Istvánnéval. (Ideggyógyászati Szemle, 1982)
A gyógyszermegvonás veszélyei a pszichiátriában. (Gyógyszereink, 1982)
Néhány tanulság az ún. bipoláris-II. depresszió kórisméjű betegeinknél. Bujna A.-val, Nagy Endrével. (Ideggyógyászati Szemle, 1983)
A biológiai membránok jelentősége a pszichiátriai terápiában. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1983)
Ceruloplasmin és rézdinamikai vizsgálatok periodikus katatóniában. (Orvosi Hetilap, 1983. 49.)
Veseműködés-vizsgálatok lithium profilaxisban. Fekete Istvánnéval, Klement Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1984. 15.)
Biológiai pszichiátria. Szentistványi Istvánnal, Janka Zoltánnal. (Bp., 1984)
The Role of Copper in Neuropsychiatric Diseases. (Acta Physiologica, 1984)
Clinical Administration of Parlodel in Low Doses. Peres Aladárral. (Advances in Neurology. New York, 1984)
Új lehetőségek az idült alkoholizmus kezelésében. Prinz Gézával, Róth Jánossal. (Alkohológia, 1985)
Az úgynevezett „egy és fél szindrómáról.” Révész Tamással. (Orvosi Hetilap, 1985. 34.)
Copper Level and Ceruloplasmin Activity in Sera of Schizophrenic Patients. Többekkel. (Nutrition Research, 1985)
Az agyi érbetegek ellátásának helyzete a Fővárosi János Kórházban. Többekkel. (Népegészségügy, 1986)
A pszichiátria biológiai alapjai. Szentistványi Istvánnal, Janka Zoltánnal. (Bp., 1986)
A depresszió megközelítése a biológiai pszichiátria szempontjából. Nagy Endrével, Szentistványi Istvánnal, Janka Zoltánnal. (Az orvostudomány aktuális problémái. Bp., 1986)
A biológiai tényezők szerepe a pszichiátriai klinikumban. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1986)
A lítium és a réz szerepe. (Az idegrendszer megbetegedéseinek neurokémiai alapjai. Szerk. Magyar Kámán, Vizi E. Szilveszter. Bp., 1987)
A „locked in” szindróma és az „ocular bobbing” szemtünet együttes előfordulásáról két eset kapcsán. Barnard Robinnal, Révész Tamással. (Orvosi Hetilap, 1987. 45.)
Benzodiazepinek – egy hasznos gyógyszercsoport és korunk egyik nagy problémája. (Gyógyszereink, 1989)
Az agyi vérkeringés transzkraniális Doppler-szonográfiás monitorozása elektrokonvulzív kezelés alatt. Győrvári Katalinnal, Rózsa Andrással. (Psychiatria Hungarica, 1989)
A transcanialis doppler sonographia. Rózsa Andrással. (Orvosi Hetilap, 1989. 47.)
A schisophrenia biokémiai vonatkozásai. Nagy Endrével. (A lelki betegségek gyógyszeres kezelése. Bp., 1989)
Az ideg- és elmegyógyászati betegségek membrán vonatkozásai. (A biomembránok szerkezete és működése. Bp., 1990)
A subclavian steal syndroma transcanialis Doppler sonographiás leletéről. Rózsa Andrással. (Orvosi Hetilap, 1991. 41.)
Az agyi erek háromdimenziós ultrahangvizsgálata. Rózsa Andrással. (Orvosképzés, 1991)
Széchenyi a pszichiáter szemével. (Rubicon, 1991 és 1995)
Thrombocytafunkció szerepe az Alzheimer-kórban. (Lege Artis Medicinae, 1992)
A depressziós kórállapotról. (Orvosképzés, 1992)
Az electroconvulsiv kezelés transcanialis Doppler sonographiás módszerrel megfigyelt hatása az arteria cerebri media keringésére. (Orvosi Hetilap, 1992. 42.)
Az időskori pszichózisok biológiai jellemzői. Hasitz Máriával. (Válogatott fejezetek a gerontopszichiátriából. Szerk. Fráter Rózsa, Simkó Alfréd, Tariska István. Bp., 1992)
A buspiron helye a pszichiátriai terápiában. Többekkel. (Psychiatria Hungarica, 1994)
Időskori neurológiai és pszichiátriai kórképek farmakoterápiás vonatkozásai. (Időskorú betegek kezelése. Bp., 1997)
Új utakon a Parkinson-kór kezelésében. (Kórház, 1999)
A neurokémia és a biológiai pszichiátria fejlődése a XX. századi magyar pszichiátriában. (Tények és gondolatok a 20. század magyar pszichiátriájáról. A Magyar Pszichiátriai Társaság jubileumi évkönyve. Szerk. Huszár Ilona. Bp., 2000)
A dementia jelentősége a háziorvosi praxisban. (Háziorvos Továbbképző Szemle, 2001)
Az inkontinencia eredményes és egyben költséghatékony kezeléséért. – A női vizelet-inkontinencia: egy országos felmérés eredményei. Többekkel. (Egészségügyi menedzsment, 2003)
Életminőség és inkontinencia. (Kórház, 2004)
Az elektrokonvulzív kezelés használatának változása a magyarországi pszichiátriai osztályokon 1992 és 2002 között. Gazdag Gáborral, Kocsis Nárcisszal. (Psychiatria Hungarica, 2004)
A női vizelet- inkontinencia országos statisztikai vizsgálata. (Orvosi Hetilap, 2004. 44.).
Irodalom
Irod.: A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997)
Folyovich András: Megemlékezés L. A. professzor úrról. (Ideggyógyászati Szemle, 2005)
Győrvári Katalin: In memoriam L. A. (Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2005)
Tringer László: L. A. egyetemi tanár halálára. (Psychiatria Hungarica, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
