Guba Ferenc
biofizikus, biokémikus
Született: 1919. március 22. Győr
Meghalt: 2000. június 15. Szeged
Család
Sz: Guba Ferenc, a Győri Ágyúgyár vasesztergályosa, Román Mária. F: 1942-től Mészáros Magda vegyész. Fia: Guba Ferenc és Guba Áron; leánya: Guba Gyöngyvér.
Iskola
Elemi és középiskoláit Aradon végezte, a Baross Gábor Reáliskolában éretts. (1938), a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen – az Eötvös Loránd Collegium tagjaként – fizika–kémia szakos tanári okl. (1942), bölcsészdoktori okl. (1944), a szerkezeti fehérjék biokémiája tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1950). A biológiai tudományok kandidátusa (1954), doktora (1967).
Életút
A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézete gyakornoka, tanársegéde (1943–1945), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem Biokémiai Intézete tanársegéde (1945–1950), intézeti tanára (1950–1952), egy. docense (1952–1953). Az MTA Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézet Biokémiai Osztályának alapító kutatóvegyésze (1949–1950), az MTA Elektronmikroszkóp Laboratóriuma tud. munkatársa (1951–1953), laboratórium-, ill. osztályvezető tud. főmunkatársa (1953– 1961). Az MTA Kémiai Szerkezeti Kutatólaboratóriuma tud. főmunkatársa és a BOTE, ill. a SOTE Biokémiai Intézete egy. docense (1961–1968). A SZOTE Biokémiai Intézete tanszékvezető egy. tanára (1968. febr. 16.–1989. jún. 30.), emeritusz professzora (1991-től); közben az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1971–1978), az egyetem tud. rektorhelyettese (1978–1984). A pasadenai California Institute of Technology Molekuláris Biológiai Osztályának vendégkutatója (1962–1963), az ohiói University of Cincinnati vendégprofesszora (1985–1992).
Izombiokémiával, a kolloid szerkezetek (pl. miozin, aktin stb.) és a fehérjék felépítésével, morfológiai sajátosságainak vizsgálatával, az izomműködés mechanizmusának feltárásával, a mozgás életjelenség molekuláris alapjaival foglalkozott. A magyarországi elektronmikroszkópos kutatások (= elektronmikroszkópia) egyik elindítója (1950-től). Kutatócsoportjával új izomfehérjét fedezett fel (fibrillin). További kutatási területei: a Ca-ATP-áz (= endoplazmatikus retikulum) vizsgálata a membránjelátvitelben; a membrán-lipidkomponensek hatása a fehérjefunkcióban, az izomszövet adaptációja a fehérjerendszer mennyiségi és minőségi változásaiban stb. Tudományos pályafutásának kezdetén együtt dolgozott Bangha Ilonával, Straub F. Brunóval és Szent-Györgyi Alberttel (izomfehérje és -biokémiai kutatásokban, 1943–1947).
Emlékezet
Szegeden élt és alkotott, ott is hunyt el. Róla – és Straub F. Brunóról – nevezték el a miozin fehérje tisztításához használt oldatot (= Guba–Straub Solution).
Elismertség
Az MTA Biofizikai Bizottsága tagja (1970–1976). A Magyar Elektronmikroszkópos Egyesület alapító elnöke (1954–1968). A Magyar Biofizikai Társaság elnökségi tagja, a Magyar Biokémiai Társaság elnöke (1971–1981), a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke (1981–1989). A Magyar Élettani Társaság, a Magyar Biológiai Társaság és a Méréstechnikai és Automatizálási Egyesület tagja. A Federation of European Biochemical Societies elnöke (1974–1976).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1989). Kruspér István-emlékérem (1969), Jancsó Miklós-emlékérem (1980), Szent-Györgyi Albert-emlékérem.
Főbb művei
F. m.: Observation on Myosin and Actomyosin. – Extraction of Myosin. – Note on the Viscosity of Myosin. Straub F. Brunóval. (Muscular Contraction, Blood Coagulation, 1943)
Fluorochrome in Muscle. Szent-Györgyi Alberttel. (Nature, 1946)
Nature of Myosin. Bangha Ilonával, Szent-Györgyi Alberttel. (Nature, 1947)
A halogén ionok hatása az F-aktinra. (Kísérletes Orvostudomány, 1948; angolul: Nature, 1950)
A miozin, aktin és aktomiozin SH-csoportjainak kolorimetriás meghatározása. – Protein SH-k új kolorimetriás meghatározása. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
Életvegytan. Ideiglenes tankönyv. Bíró Endrével. (Bp., 1950; Ipari technikumi tankönyv. 2. kiad. 1952; 3. kiad. 1955)
Az ultraszonikus-, ultraibolya- és röntgensugárzás hatása az adenozin-trifoszfátra – ATP. Garay Károllyal. – Kukorica csíranövények adenozin-trifoszfát – ATP – tartalma. (Agrokémia és Talajtan, 1951)
A növények életműködése. (Útmutató városi és falusi előadók számára. Bp., 1952)
Néhány fibrilláris protein szerkezetének elektronmikroszkópos vizsgálata. (Agrokémia és Talajtan, 1952)
Néhány elektronmikroszkópos megfigyelés a harántcsíkolt izomfibrillumokon. (Agrokémia és Talajtan, 1953)
Technikai fogások az elektronmikroszkópos készítmények preparálásához. Sugár Irénnel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1953)
Az izom elektronmikroszkópos vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1954)
Az elektronmikroszkóp. (Fizikai Szemle, 1954)
Az elektronmikroszkóp biológiai alkalmazhatóságának alapjairól. Hajóssi Györgyivel. (Biológiai Közlemények, 1954)
Electron Microscopic Examination of Elastin. Bangha Ilonával. (Acta Morphologica, 1954)
An Electron Microscopic Study of the Structure of Silicon Gels. Sugár Irénnel. (Acta Chimica, 1955)
Plazmapótló dextrán heterodiszperzitásának és molekulaszerkezetének vizsgálata. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1955)
Die submikroskopische Zellmembran von Endamoeba blattae Bütschli. Hajóssi Györgyivel. (Acta Biologica, 1956)
Szulfitlúgok molekulasúlyának vizsgálata. (Bőr- és Cipőtechnika, 1956)
Preparation of Actin without Extraction of Myosin. Bárány Károllyal. (Nature, 1957)
Electron Microscopical Investigations on the Smooth Muscle. Hajóssi Györggyel. (Acta Biologica, 1957)
Kollagén rostok mikrostruktúrájának vizsgálata elentronmikroszkóppal. Vachter Jánossal. (Bőr- és Cipőtechnika, 1957)
A mikrohamvasztás alkalmazása az elektronmikroszkópiában. (MTA MÉMI Közleményei, 1957)
Rostszuszpenziók elektronmikroszkópos vizsgálatai. Radnóti Lászlóval, Vachter Jánossal. (Bőr- és Cipőtechnika, 1958)
Makromolekulák vizsgálata ultracentrifugával. 1–3. Czuppon Alfréddel. (Mérés- és Automatika, 1958–1959)
Az elektronmikroszkópia preparatív módszerei. (A kísérletes orvostudomány vizsgálati módszerei. Bp., 1959)
An Electron Microscopic Study of Mycobacterium Phages. Vandra Edittel. (Acta Microbiologica, 1960)
Az elektronmikroszkóp és gyakorlati alkalmazása. Egy. jegyz. Többekkel. (Bp., 1960)
Gépzsírok reológiai tulajdonságai. Fehérvári Antallal, Vámos Endrével. (Veszprém, 1960)
A végtelen kicsinyek világának kutatása. (Tudomány, technika, élet. Szerk. Bellay Lászlóné. Bp., 1960)
Az elektronmikroszkópia aktuális kérdései. (Magyar Tudomány, 1962)
A cisztin rézkomplexének tulajdonságairól. Dobozy Ottóval, Mándy Tamással. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1962)
Izomkioldással kapcsolatos vizsgálatok. (Kísérletes Orvostudomány, 1962)
Az izomsejt és roststruktúrájának kapcsolata a funkcióval a modern vizsgálati módszerek tükrében. (Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1964)
A fibrillin új miofibrilláris fehérje izolálása és kémiai vizsgálata. Harsányi Györgynével. (Kísérletes Orvostudomány, 1964)
Újabb vizsgálatok a fibrillin izomfehérjével kapcsolatban. (Biológiai Közlemények, 1965)
A vázizom elektronmikroszkópos szerkezetének kapcsolata a funkcióval és struktúrfehérjéivel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1966)
A harántcsíkolt izom szerkezete és működése, különös tekintettel a szerkezetei fehérjékre. I–II. köt. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1966)
A biokémia oktatása az orvosképzésben. (Felsőoktatási Szemle, 1971)
Az alapismereti tárgyak gyakorlati oktatásának időszerű feladatai az orvosképzésben. (Felsőoktatási Szemle, 1972)
Az oktatás korszerűsítése a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1977)
The Effect of Disuse on Nucleic Acid Content and RNA-ase Activity in Skeletal Muscle. Kiss Zs.-vel. (FEBS Letters, 1979)
The Effect of Disuse on Protein Patterns in Fast and Slow Twitch Muscle. Többekkel. (Plasticity of Muscle. Berlin–New York, 1980)
Effect of Immobilization on the Excitatory Parameters of Different Type Skeletal Muscle. Többekkel. (Physiologist, 1980)
The Value of Sipple Lipid Stains for Typing Skeletal Muscle Fibres. Többekkel. (Histochemical Journal, 1981)
Mechanism of Muscle Adaptation to Functional Requirements. (Advances in Physiological Sciences. Vol. 24. New York–Toronto, 1981)
Szöveti proteázok és szerepük a vázizom fehérjéinek lebontásában. Sohár Istvánnal. (A biológia aktuális problémái. 26. Bp., 1983)
Szent-Györgyi Albert és a tudományos iskola. (Magyar Tudomány, 1983)
A flavonmentes diéta és a flavonkezelés hatása a máj, valamint a vázizom anyagcseréjére. (Az orvostudomány aktuális problémái. 31. Flavon-konferencia. Bp., 1984)
Orvosi biokémia. Egy. tankönyv. Ill. Orlai Márton és Zeikfalvy Lenke. (Bp., 1985; 2. átd. kiad. 1988)
Megkésett megemlékezés Balóné Bangha Ilonáról. (Orvosi Hetilap, 2000. 40.).
Irodalom
Irod.: Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. (Szeged, 1996)
Szegedi ki kicsoda? Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Dux László: Elhunyt G. F. (Biokémia, 2000)
Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. (2. átd. kiad. Győr, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
