Guba Sándor
mezőgazdasági mérnök
Született: 1927. április 17. Heves, Heves vármegye
Meghalt: 1984. február 20. Kaposvár
Temetés: 1984. február 28. Heves
Család
Sz: Guba Sándor földműves, Szabados Rozália. Hárman voltak testvérek, két nővére született. F: Harditzky Edit. Fia: Guba Sándor.
Iskola
Középiskoláit Jászapátin és Egerben végezte, az Egri Kereskedelmi Középiskolában éretts. (1945), a II. vh. végén leventeként katonai szolgálatot teljesített, rövid ideig amerikai fogságban volt. Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1950), doktorált (1959), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1965).
Életút
Az Állattenyésztési Kutató Intézet Szarvasmarha-tenyésztési Osztály tud. segédmunkatársa (1950–1957), tud. munkatársa (1957–1961), a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum alapító igazgatója (1961–1971), egyúttal az Állattenyésztési Kutatócsoport alapító vezetője (1962–1971), majd a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola alapító főigazgatója (1971–1984). Országgyűlési képviselő (1967–1984). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964).
A magyarországi szarvasmarha- és sertésállomány termelőképességének vizsgálatával, új törzstenyészetek kialakításával foglalkozott, nevéhez fűződik a KA-HYB és a KSZKV nevű sertéstenyésztési rendszerek kidolgozása és országos elterjesztése. Alapvetően új eredményeket ért el a takarmányozástan terén, új gépi fejési eljárásokat vezetett be. Különösen jelentős tudományszervezői tevékenysége: kezdeményezésre jött létre a felsőfokú mezőgazdász-képzés Kaposvárott, valamint ő alapította az új főiskola kutatóbázisára támaszkodó, közel 600 mezőgazdasági üzemet összefogó Kaposvári Állattenyésztési és Kutatási- fejlesztési Egyesületet.
Emlékezet
Kaposvárott (Kossuth Lajos utca 81.) élt és tevékenykedett, ott is hunyt el. A hevesi Boconádi úti Temetőben nyugszik. Emlékére Guba Sándor Szarvasmarha-tenyésztési Emlékszemináriumot rendeztek (Kaposvárott, 1984. nov. 26–29-én), ill. tudományos emlékülést tartottak (Kaposvárott, a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán, 1990. nov. 14-én). Tiszteletére a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara Guba Sándor-emlékérmet alapított (2007?-ben). Róla nevezték el a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tanulói számára kiírt Guba Sándor-emlékversenyt (1993-tól). Emlékét Kaposvárott utca is őrzi.
Elismerés
Munka Érdemérem (1963). Ujhelyi Imre-emlékérem, Wellmann Oszkár-emlékérem, Tessedik Sámuel-emlékérem, Eötvös Loránd-díj (1975), Wilhelm Kirschner-emlékérem (1984).
Főbb művei
F. m.: Magyartarka üszőborjak és növendékek súly- és testméreti adatainak alakulása a megváltozott felnevelési mód mellett. (Állattenyésztés, 1952)
Az itatásos borjúnevelés legújabb szempontjai. (Agrártudomány, 1952)
A mesterségesen nevelt borjak jó súlygyarapodásának feltételei. (Magyar Mezőgazdaság, 1952)
A háromszori fejés hatása a tej zsírtartalmára. (Állattenyésztés, 1953)
A szarvasmarha-állomány szaporításának fokozása. (Agrártudomány, 1954)
A fejés utáni kicsepegtetés hatása a tej- és tejzsírtermelésre. Czakó Józseffel. (Állattenyésztés, 1954)
A szarvasmarhákkal végzett kísérletek módszerei. – Az üszőborjak helyes testsúlya. (Magyar Mezőgazdaság, 1955)
Adatok a tehéntej zsírtartalmának egynapi változásához. 1–3. Czakó Józseffel. (Állattenyésztés, 1957)
A magyarfajta tökéletesítése. – A szarvasmarha törzstenyészetek. – A gépi fejésre alkalmas tőgy. (Magyar Mezőgazdaság, 1958)
A gépi fejés alkalmazásának lehetőségei. (Mezőgazdasági Világirodalom, 1959)
A fejhetőség vizsgálata a laktáció különböző hónapjaiban és különböző fejésenkénti tejhozam esetén. (Állattenyésztés, 1959)
Vizsgálatok a szarvasmarha tőgyének részarányosságáról, különös tekintettel a gépi fejés lehetőségeire. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1959)
A tehéntőgy szerepe a termelésben, különös tekintettel a gépi fejésre. (Korszerű tenyésztési és hízlalási módszerek a nagyüzemi állattenyésztésben. Bp., 1959)
A szakszerű gépi fejés. (Kaposvár, 1961)
Gazdasági típusú magyartarka tehenek testméretei. Bárczy Gézával. (Állattenyésztés, 1961)
A szarvasmarha-ivadékvizsgálat helyzete Magyarországon. (Időszerű kérdések a szarvasmarha-tenyésztés köréből. Bp., 1963)
A legmegfelelőbb szarvasmarha-ivadékvizsgálati eljárás hazai módszerének kidolgozása. Kand. értek. is. (Kaposvár, 1964)
A szakszerű gépi fejés. (Szaktanácsadási füzetek. 2. Bp., 1966)
Adatok a hazai viszonyok között alkalmazható fejhetőség-vizsgálat kidolgozásához. Többekkel. (Állattenyésztés, 1969)
Szarvasmarha- tenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei. (Magyar mezőgazdaság zsebkönyve. A hústermelés kézikönyve. Bp., 1971)
Egy cél – különböző megközelítések. Horn Arthurral, Magyari Andrással. (Társadalmi Szemle, 1972)
Vizsgálatok a dajkatehenes tartás rendszernagyüzemi technológiájának kidolgozására. Ember Jánossal, Mártha Sándorral. (Állattenyésztés, 194)
A szarvasmarhatartás technológiai elemei. Stefler Józseffel. (Kaposvár, 1976)
A gazdaságos tej- és húsmarhatermelés feltételrendszere. Ember Jánossal. A tenyésztés – nemesítés. Dohy Jánossal. (Szarvasmarha-tenyésztők kézikönyve. Szerk. is. Dohy Jánossal. Bp., 1979)
Előhasznosítás a szarvasmarha-tenyésztésben. (Ma újdonság, holnap gyakorlat. Bp., 1980)
Állattartás-technológia. I–II. köt. Szarvasmarhatartás-technológia. Szerk. Stefler Józseffel. (Bp., 1981)
A szarvasmarha tenyésztése. Szerk. (Bp., 1985).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1984. febr. 23.)
Guba Sándor Szarvasmarha-tenyésztési Emlékszeminárium. 1984. Kaposvár. Az emlékszeminárium előadásai. Szerk. Szmodity Tibor, Bory Józsefné. (Bp., 1985)
Szabó Loránd: G. S. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987)
In memoriam G. S. Kaposvári tudományos tanácskozás G. S. emlékére. 1990. nov. 14. Az emlékülés előadásai. Szerk. Csató László. (Kaposvár, 1991)
Műhely. Gyűjtemény. 3. 1991–2007. Arcképcsarnok, életutak. Felelős szerk. Bencsik József. (Heves, 2007)
Hajtun György: A jubileumra várjuk az öregdiákokat. Ötven éves a kaposvári agrár- felsőoktatás. (Magyar Mezőgazdaság, 2011).
Megjegyzések
MÉL téves halálozási hely: Zalaegerszeg!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
