Bán Aladár Károly
irodalomtörténész, etnográfus, folklorista
1889-ig Banwarth Károly Mór
Született: 1871. november 3. Várpalota
Meghalt: 1960. szeptember 24. Győr
Család
A család Sigmaringenből származott. Sz: Banwarth Mór uradalmi intéző. F: 1903-tól Weinamnn Lujza tanítónő. Testvére: Bánvárth Sándor (1876–1930) agrárpolitikus.
Iskola
Zircen belépett a ciszterci szerzetesrendbe, de II. éves teológushallgató korában kilépett a rendből. A bp.-i tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1896).
Életút
A temesvári r. k. gimnázium, majd uo. a temesvári állami főgimnázium (1897–1900), a bp.-i VIII. kerületi főgimnázium (1901– 1917), a bp.-i I. kerületi főgimnázium r. tanára tanára (1917–1934).
Tudományos pályafutásának kezdetén régi magyar irodalommal és br. Eötvös József munkásságával fogl., majd érdeklődése a folklorisztika felé fordult. A finnugor népek és kulturájuk megismertetésének egyik magyarországi úttörője, a finnugor kulturkongresszusok szervezője (1921–1936). Jelentős eredményeket ért el az észt és a finn népköltészet, ill. a Kalevala és a Kalevipoeg tanulmányozása terén, magyar nyelvre fordította a Kalevipoeget, az észt nemzeti eposzt. Folklorisztikai munkássága elsősorban a sámánizmusra, a finnugor népek pogány hitvilágára, valamint az észt és a finn népi epika kérdéseire terjedt ki. Különösen értékes néprajzi tárgygyűjtő tevékenysége: a Néprajzi Múzeumot jelentős észt gyűjtemény birtokosává tette, amelyek többségét észtországi tanulmányútjai során szerezte. Verseket is írt, és finn, ill. észt nyelvből műfordításokat is készített.
Emlékezet
Irodalmi hagyatékát a várpalotai Krúdy Gyula Könyvtárban őrzik. Születésének 100. évfordulóján a Magyar Néprajzi Társaság Várpalotán ünnepséget és kétnapos tudományos tanácskozást tartott. Emlékét őrzi a várpalotai 7. sz. általános iskola (Bán Aladár Általános Iskola és Tagiskolája, 1988-tól ). Az iskolában minden évben Bán Aladár-emléknapot tartanak, honlapjuk észt nyelven is elérhető.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Finn és az Észt Irodalmi Társaság (1913-tól), a Petőfi Társaság tagja (1913-tól). A Turáni Társaság tagja, majd alelnöke.
Szerkesztés
A Turán c. folyóirat szerkesztője (1921–1944).
Főbb művei
F. m.: Egyedül. Költemények. (Bp., 1898)
Áhítat szárnyain. Himnuszok és egyéb vallásos költemények. (Bp., 1900)
Eötvös József báró élete és költészete. (Pozsony–Bp., 1902)
Jósika Miklós élete és írói működése. (Pozsony–Bp., 1902)
Balassa Bálint élete és költészete. Szemelvényekkel. Összeáll. (Bp., 1903)
A magyarok eredete. (Pozsony–Bp., 1903)
Virág Benedek élete és költészete. Szemelvényekkel. Összeáll., jegyz. (Pozsony–Bp., 1904)
Képek a finn nép életéből. (Bp., 1905)
Népköltési gyűjtéseim Karjalában. (Ethnographia, 1907)
A sámánizmus fogalma és jelenségei. (Ethnographia, 1908)
Felhők és sugarak. Költemények. (Bp., 1911)
A finn–magyar és a szamojéd népek irodalma és népköltése. (Bp., 1911)
A finn nemzeti irodalom története. (Bp., 1926)
Unkari eheänäja tynkänä. – Az ép és csonka Magyarország. (Helsinki, 1926)
Urali dalok. Eredeti és fordított költemények. (Bp., 1939)
Gyóni Géza élete és költészete. (Bp., 1942)
ford.: Kantaletar. A finn népköltés gyöngyszemei. Ford., a bevezetőt írta. (Bp., 1902)
Az ezer tó országából. Finn elb.-ek. (Bp., 1903)
Krohn, Gyula: A finnugor népek pogány istentisztelete. Ford., kiegészítette. (Bp., 1908)
Finn költőkből. (Bp., 1912)
Kallas, Ainio: Töviskoszorú. Elb.-ek az észt nép történetéből. (Bp., 1923)
Baudouin, Charles: Az önfegyelmezés művészete. (Bp., 1927)
Kalvelipoeg. Az észtek nemzeti eposza. (Bp., 1929; új kiad. 1960)
Metsanurk, Mait: Beront az élet. Novellák. (Gyoma, 1933)
Tammsaare, Anton Hansen: Az erdőárki gazda. Reg. (Gyoma, 1933)
Finn költőkből. Ford., összeáll., a bevezetőt írta. (Bp., 1939)
Az észt költészet virágai. (Bp., 1940).
Irodalom
Irod.: Bartha József: B. A. (B. J.: Két nemzedék magyar irodalma. 1875–1925. Bp., 1926)
Korompay Bertalan: B. A. (Etnographia, 1961)
Szeghalmi Elemér: B. A. halálára. (Vigilia, 1961)
Z. Szabó László: Egy elfelejtett író-tudósról. B. A. emlékezete. (Kisalföldi Fórum. A Győr-Sopron megyei írók antológiája. Győr, 1962)
Könczöl Imre: B. A. emlékezete. (Várpalota, 1971)
Diószegi Vilmos: B. A., a finnugor hitvilág kutatója. (Ethnographia, 1972)
Ortutay Gyula: B. A. emlékezete. (Ethnographia, 1972)
B. A. emlékezete. 1871–1971. Szerk. ifj. Kodolányi Gyula, Voigt Vilmos. (Várpalota, 1974)
Könczöl Imre: Két emberöltő a Kalevipoeg szolgálatában. (Szovjet Irodalom, 1986)
Ifj. Kodolányi János: B. A. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
