Szép Iván
állatorvos
Született: 1920. február 9. Kisszeben, v. Sáros vármegye
Meghalt: 1994. október 16. Budapest
Temetés: 1994. december 11. Budapest
Temetési hely: Szent Gellért-plébániatemplom
Család
Sz: Szép János könyvelő, Ligday Margit tanítónő. F: 1944-től Horváth Erzsébet (†1992). Fia: Szép Iván (1945–) és Szép Péter (1947–); leánya: Tihanyi Miklósné Szép Erzsébet (1948–).
Iskola
A soproni Szent Asztrik Bencés Gimnáziumban éretts. (1938), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán állatorvosi okl. (1942), állatorvos-doktori okl. szerzett (1943), az állatorvos- tudományok kandidátusa (1962).
Életút
A JNMGE Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar Kórbonctani Intézete tanársegéde (1943–1944), Margittán járási állatorvos (1944), majd a II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített a nagyváradi huszárezredben (1944. nov.–1945. ápr.); amerikai, ill. belgiumi hadifogságban volt (1945. ápr.–1946. máj.). Sopronban (1946. máj.–1946. dec.), Kisújszálláson járási és városi állatorvos (1946. dec.–1949. szept.). Szolnok megye vezető főállatorvosa (1949. szept. 1.–1951. ápr. 1.), Budapest főváros vezető főállatorvosa (1951. ápr. 1.–1959. aug. 31.). Az Agrártudományi Egyetem (ATE), ill. a GATE Állatbonctani és -élettani Tanszék, ill. az Állatélettani és -egészségtani Tanszék egy. docense (1959–1965), egy. tanára (1965. aug. 1.–1990. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1959–1972). Az Állatorvosi Főiskola Belgyógyászati Tanszék egy. docense, az állathigiénia és az állatorvosi etika tantárgyak első magyarországi előadója (1953–1962).
A nagyüzemi állattartás, elsősorban a szarvasmarhatartás istállóhigiéniai kérdéseivel foglalkozott. Az első magyarországi mesterséges megtermékenyítő állomás megszervezője (1947–1948: Kisújszállás), továbbá Budapest főállatorvosaként megszervezte a Központi Hús- és Tejvizsgáló Állomást és a X. kerületi, ill. a XIII. kerületi állatkórházakat. Az ATE-n felállította az első lúdegészségügyi és higiéniai laboratóriumot, amely korszerű biokamrával és diaferométerrel felszerelve lehetővé tette trópusi bioklímák szimulálását és trópusi klímastresszorok tanulmányozását. Elsőként írta le a tyúkok oszteomielo-szklerózisát, továbbá munkacsoportja elsőként írta le a lúdinfluenzát, az ún. Derzsy-féle betegséget, ill. a ludak fertőző kloáka- és péniszgyulladását. Feldolgozta a magyarországi állatorvosi érdekvédelem történetét.
Emlékezet
Budapesten (Krisztinaváros, XII. kerület Magyar Jakobinusok tere 1. ill. Országút, II. kerület Retek utca 26.) élt és alkotott. Budapesten, a kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplom urnatemetőjében, feleségével közös urnasírban nyugszik.
Elismertség
Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága (1952–1964), Állathigiéniai Albizottsága tagja (1960–1986). A Magyar Állathigiéniai Társaság, a Magyar Baromfi-egészségügyi Társaság, a Magyar Meteorológiai Társaság Orvosmeteorológiai Szakosztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) tagja. A Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvosi Szakosztályának elnöke (1953–1971). A World’s Poultry Science Association (1970–1990), az International Society for Animal Hygiene tagja (1971–1990).
Elismerés
Munka Érdemérem (1953), Felszabadulási Emlékplakett (1955), Szocialista Faluért Emlékérem (1981).
Szerkesztés
A Magyar Állatorvosok címtára szerkesztője (Bp., 1959; 2. kiad. 1968).
Főbb művei
F. m.: Adatok a tyúkok osteomyelosclerosiának előfordulásához. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1943 és Állatorvostudományi Közlemények. Marek-emlékkötet. Bp., 1948)
Adatok a kisgazda tehenek meddőségi vizsgálatához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1949)
Adatok az actinomycosis heveny, járványos elterjedéséhez. Sántha Lajossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951)
Háziállatok légoltalma. 1–2. Állatorvosok és az állategészségügyi szolgálatba beosztottak részére. Kómár Gyulával. (Bp., 1952)
Gyakoribb sertésbetegségek, sertéshigiéne. ősz Gyulával. (Bp., 1953; 2. jav. kiad. 1954; 3. kiad. 1956; 4. kiad. 1959; 5. átd. és bőv. kiad. 1964)
Összehasonlító adatok a bikaborjak természetszerű tartásához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
Az istállóépítés modern irányelvei. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
Mezőgazdasági típusépületek műszaki fejlesztése. Többekkel. (Bp., 1956)
Háziállataink védelme vegyi és sugárártalmakkal szemben. Karsai Ferenccel, Kómár Gyulával. (Bp., 1958)
A magas hőmérséklet hatása a hízómarhák takarmányfelvételére, takarmányértékesítésére és belső hőmérsékletére különböző istállótípusokban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
Sertéshizlaldában fellépett ragadós száj- és körömfájás-járvány néhány gyakorlati tanulsága. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
A termelőszövetkezeti majorok telepítésének néhány állathigiéniai vonatkozása. (Agrártudomány, 1959)
Magyar állatorvosok címtára. Összeáll. Az előszót Huber Lajos írta. (Bp., 1959)
Az időjárás szerepe a nagyüzemi állattenyésztésben. (Mezőgazdaságunk a belterjesség útján. VI. köt. Állattenyésztés – vadgazdálkodás. Szerk. Gaál László, Kattinger Gusztáv, Rudnyánszky Antal. Bp., 1959)
Állathigiéne. Egy. tankönyv. Mócsy Jánossal. (Bp., 1959; lengyelül: 1964)
A borjak felnevelési betegségei. (Magyar Mezőgazdaság, 1960)
A nyitott szarvasmarha-istállók állategészségügyi kérdései. (Mezőgazdasági Világirodalom, 1961)
Összehasonlító mikroklíma-vizsgálatok szarvasmarhaistállókban. Kand. értek. (Bp., 1961)
Ívfényrendszerű szarvtalanító készülék. Gertner Mihállyal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961; németül: Acta Veterinaria, 1962)
Fontosabb szarvasmarha-betegségek, szarvasmarha-higiéne. Kardeván Lászlóval, Lami Gyulával. (Bp., 1961)
Összehasonlító mikroklíma-vizsgálatok szarvasmarha-istállókban. Kéri Menyhérttel. (ATE Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1962 és 1–4. Magyar Állatorvosok Lapja, 1962–1964)
Állatorvosi irányelvek a nagyüzemi állattenyésztés szervezésében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
Háziállatok bonc- és élettana. 1–3. Egy. jegyz. Potsubay Jánossal, Török Jánossal. (Bp., 1962–1963)
A tartási környezet, mint stress-faktor. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
A nagyüzemi baromfitartás épületeinek mikroklíma-vizsgálataiból levonható épületgépészeti következtetések. (A mezőgazdasági építés feladatai. Bp., 1963)
A nagyüzemi lúdtelepek egészségügye. (ATE Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1964)
A nagyüzemi lúdnevelés állategészségügyi kérdései. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
A szabadtartásos tehenészetek bioklíma- vizsgálata és az azokból levonható következtetések. (ATE Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1965)
Állategészségtan. Egy. tankönyv. Potsubay Jánossal. (Bp., 1965)
Különféle alomanyagok hatása a csibenevelő mikroklímájára. Gippert Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
Különböző típusú tojóházak mikroklíma-vizsgálata. 1–2. Gippert Tiborral, Urbán Lászlóval. (Baromfiipar, 1966)
A baromfitartás épületeinek összehasonlító vizsgálata. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1967)
Háziállatok anatómiája és élettana. Egy. tankönyv. Potsubay Jánossal. Ill. Csavlek Andrással. (Bp., 1968)
A stress jelentősége az állattenyésztésben. Témadokumentáció. (Bp., 1968)
Adatok a naposlibák gombatoxinok iránti érzékenységéhez. Palyusik Mátyással, Szőke Ferenccel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
A ludak fertőző kloáka-gyulladása. Nagy Gyulával, Pataky Máriával. – A nagyüzemi lúdtartás higiéniás kérdései. (Baromfiipar, 1971)
Állattenyésztés. 1–2. Fekete Lajossal, Dienes Károllyal, Kovács Gáborral. (Bp., 1971; 2. kiad. 1973–1974; 3. kiad. 1975–1976)
Új nagyüzemi lúdbetegségek, a ludak „gonorreája.” Nagy Gyulával, Pataky Máriával. (Baromfitenyésztés, 1972)
A lúd fertőző cloaca- és penisgyulladása. Nagy Gyulával, Pataky Máriával. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
Állattenyésztő üzemek és a környezetvédelem. (Állattenyésztés, 1974)
Összehasonlító gázanyagcsere-vizsgálatok ludakkal. Ernhaft Józseffel. (ATE Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1974)
Mezőgazdasági településhigiénia. (Gödöllő, 1975)
Különböző fajtájú ludak néhány élettani alapértékének összehasonlító vizsgálata. Ernhaft Józseffel, Vass Lászlóval. (Állattenyésztés, 1976)
Az állattenyésztő üzemek állategészségügye és higiéniája. Ernhaft Józseffel, Pataky Máriával. (Gödöllő, 1978)
Alapanyagcsere-mérések broiler ludakon. Ernhaft Józseffel, Vass Lászlóval. (Baromfiipar, 1979)
Néhány új coccidiumellenes szer hatékonyságának vizsgálata gyakorlati körülmények között. Vörös Gáborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1983)
A falvak higiéniás helyzete. (Magyar Építőművészet, 1984)
Állategészségtan. Egy. és főisk. tankönyv. Szerk. (Bp., 1984)
Néhány új kokcidiosztatikum hatékonyságának vizsgálata gyakorlati körülmények között. (Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont Közleményei, 1984)
A nagyüzemi lúdtelepek higiéniája. Szerk. (Gödöllő, 1984)
Vadegészségügy. Egy. jegyz. Szerk. (Gödöllő, 1987)
Az inszeminálás gyakoriságának hatása a tojások termelésére, termékenységére és keltethetőségére broilercsirke-szülőpárállományokban. Hamad Mohameddel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1987)
Minőségi és higiéniai követelmények a kisállattenyésztés termékeinél. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1988)
Az állatorvosok szakszervezeti mozgalmának története 1945-től 1970-ig. 1–4. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988–1993)
A ludak téli tolltermelésének higiéniai és ökonómiai feltételei. Ernhaft Józseffel. – Állatorvosi érdekképviselet és érdekvédelem. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1989)
Libamájtermelés és -export – állatvédelem. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
Az Állatorvosi Kar társadalmi helyzete és szerepe, érdekképviselete és -védelme 1880–1970 között. Benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1993).
Irodalom
Irod.: Új kandidátusok: Sz. I. és Mészáros János. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Bárdos László: Sz. I. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1995)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
Fehér György: Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. 1787–2007. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
