Főbb művei

F. m.: Die ungarische Revolution von 1956. (Jahresbibliographie. Bibliothek für Zeitgeschichte. Frankfurt am Main, 1963)
Der General der Revolution. Maléter Pál. (Allgemeine Schweizerische Militärzeitschrift, 1964)
Der Kampf um Budapest. Der deutsch– russische Krieg in Ungarn, 1944/45. Monográfia és PhD-értek. is. (Bern, 1964)
Das Eindringen der Roten Armee in Rumänien und Bulgarien im Jahre 1944. (Schweizer Monatshefte, 1965)
Die ungarische Widerstandbewegung im Jahre 1944. (Allgemeine Schweizerische Militärzeitschrift, 1965)
Die Debrecener Regierung und ihre militärischen Anstregungen im Frühjahr 1945. 1–2. (Österreichische Militärische Zeitschrift, 1965)
Ausländische Freiwillige im ungarischen Volksaufstand. (Schweizer Monatshefte, 1966)
Histoire du soulevement hongrois 1956. Összeáll. (Paris, 1966)
Über die Vorgeschichte des deutschen Angriffs auf die Sowjetunion im Juni 1941. (Allgemeine Schweizerische Militärzeitschrift, 1966)
Der ungarische Volksaufstand in Augenzeugenberichten. Az előszót Hofer, Walther írta. (Düsseldorf, 1966; 2. jav. kiad. 1981)
Admiral Horthy. Rückblick anlässlich des 10 jährigen Todestages. (Schweizer Monatshefte, 1967)
Die Rote Armee im Donauram. (Jahresbibliographie. Bibliothek für Zeitgeschichte. Frankfurt am Main, 1967)
Endkampf an der Donau. 1944–1945. A Der Kampf um Budapest c. műve átd. kiadása. (Wien–München–Zürich, 1969; Molden–Taschenbuch. 2. kiad. Wien–München, 1978)
Der Kampf um Berlin 1945 in Augenzeugenberichten. Az előszót Grüber, Heinrich írta. (Düsseldorf, 1970)
Die ungarische antifaschistische Bewegung in der Sowjetunion während des Zweiten Weltkrieges. (Militärgeschichtliche Mitteilungen, 1972)
Landesverteidigung und Militärpolitik der Ungarischen Volksarmee. 1960–1971. (Werforschung, 1972)
Memorien russischer Kriegsteilnehmer. 1941– 1945. (Jahresbibliographie. Bibliothek für Zeitgeschichte. Frankfurt am Main, 1972)
Miklós von Horthy. Admiral und Reichsverweser. Monográfia. 4 táblával. (Persönlichkeit und Geschichte. Göttingen–Zürich–Frankfurt, 1973)
Leben und leben lassen… Ungarn in den siebziger Jahren. (Schweizer Monatshefte, 1974)
Die handelnden Persönlichkeiten von Staat, Kirche und Armee. 1919–1939. (Ungarn Jahrbuch, 1974/75)
Die ungarische militärhistorische Zeitschrift „Hadtörténelmi Közlemények.” (Jahresbibliographie. Bibliothek für Zeitgeschichte. Frankfurt am Main, 1975)
Parlamentäre. Das Schicksal der Parlamentäre der Roten Armee vor Budapest im Dezember 1944. Tatsachen und Legenden. 1–2. (Truppendienst, 1975)
Hitlers fremde Heere. Das Schicksal der nichtdeutschen Armeen im Ostfeldzug. Monográfia. 8 táblával. (Bastel–Lübbe Taschenbuch. Bern, 1976; szlovénül: Ljubljana, 1979)
Ungarn 1956. Volksaufstand in einer Volksdemokratie. (Schweizer Monatshefte, 1976)
Paramilitärische Organisationen im Sowjetblock. Szerk. (Bonn–Bad Godesberg, 1977)
The Spanish Civil War and Soviet Aid. (Military Review, 1977)
Aufstände unter dem roten Stern. Szerk. (Bonn, 1979)
A Magyar Néphadsereg a forradalomban. (Magyar változások. 1948–1978. H. n., 1979)
Die Rote Armee. Geschichte und Aufbau der sowjetischen Streitkräfte seit 1917. (Wien, 1980)
Szombathelyi Ferenc visszaemlékezései. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta. Az előszót Csicseri-Rónay István írta. (Washington, 1980; Sisak és cilinder. 2. kiad. 1990)
1956. A magyar forradalom története. (München, 1981)
Deutschlands Waffengefährten an der Ostfront. 1941–1945. (Bern–Düsseldorf–Wien, 1981)
Ungarns militärische Rolle im Zweiten Weltkrieg. (Wehrwissenschaftliche Rundschau, 1982)
Die Rote Armee. Machtfaktor der Weltpolitik. Monográfia. 4 táblával. (Goldmann Sachbuch. München, 1983)
Magyarország a második világháborúban. I–III. köt. (München, 1984)
Svájci diplomáciai jelentések az 1944-es Magyarországról. (Szivárvány [Chicago], 1984)
Az 1848–1849-es szabadságharc honvédsége. (Gesta Hungarorum. II. Történelmünk Mohácstól a kiegyezésig. Tanulmányok. Szerk. Saáry Éva és Steinmann Judith. Zürich, 1985)
Történelemszemlélet, történelemtudat és történeti irodalom Magyarországon. (30 év. 1956–1986. Bern, 1986)
A magyar honvédség a második világháborúban. (Róma, 1986; 2. átd. kiad. Bp., 1992; 3. átd. kiad. 1995)
1956. A magyar forradalom története. (Bp., 1988)
Budapest ostroma. (München, 1988)
Légiveszély, Budapest! Szemelvények Magyarország második világháborús történetéből. 1939–1945. (Bp., 1989)
Háború van, háború! Újabb szemelvények Magyarország második világháborús történetéből. 1941–1945. (Bp., 1989)
Föltámadott a tenger… 1956. A magyar október története. Az 1956. A magyar forradalom története c. műve átd. és bőv. kiadása. (München, 1989; 3. átd. és bőv. kiad. 1993)
Berki Mihály: Hadsereg vezetés nélkül. Az utószót írta. (Bp., 1989)
Politikusok, katonák, események. Adalékok Magyarország és a kelet-európai népek legújabbkori történetéhez. (Bp., 1989 és München, 1989; új kiad. 2005 és 2006)
Kilián laktanya. 1956. nov. 4. (Hitel, 1989)
A Vörös Hadsereg összeomlása. – A Magyar Kommunista Párt útja. 1918–1945. 1–3. (Palócföld, 1989–1990)
A forradalom tábornoka. Egy szemtanú Maléter Pálról. (Világosság, 1990)
Fedőnév: „Tavaszi ébredés.” Német tábornokok magyarországi emlékei. (Kortárs, 1990)
A kormányzó Horthy Miklós. Monográfia 12 táblával. (Bp., 1990; A kormányzó Horthy Miklós és az emigráció. 2. jav. és bőv. kiad. 1992)
Vihar Kelet-Európa felett. A második világháború utolsó évének magyar vonatkozású eseményei. (Bp., 1990)
Stalins fremde Heere. Das Schicksal der nichtsowjetischen Truppen im Rahmen der Roten Armee. 1941– 1945. Monográfia. 16 táblával. (Bonn, 1991)
Szubjektív nézeteim Kádár Jánosról. (Palócföld, 1991)
Horthy Miklós száműzetésben. (Palócföld, 1993)
A Vörös Hadsereg. A szovjet fegyveres erők története. 1917–1989. Kiegészítette, az életrajzi jegyzeteket írta Vargyai Gyula. (Bp., 1993)
Emlékeim a Kilián-laktanyából. (Az 1956-os Intézet évkönyve. Bp., 1993)
Szálasi Hitlernél. Adalékok Magyarország második világháborús történetéhez. (München, 1993)
A szovjet hadsereg Magyarországon. Vázlat. (Társadalmi Szemle, 1993)
Jány Gusztávról ötven év után. (Világosság, 1993)
A magyar Golgota. A politikai megtorlások vázlatos története Magyarországon 1849-től 1963-ig és egyéb korrajzi történetek. Monográfia 22 táblával. (Bp., 1993; 2. kiad. 1997)
A Köztársaság téri ostrom és a kazamaták mítosza. (Budapesti negyed, 1994)
Jány Gusztáv. Néhány gondolat katonai és politikai megítéléséhez. (Az egység szolgálatában. Köszöntő Békés Gellért 80. születésnapjára. Katolikus Szemle, 1994)
Moszkva balfogásai az afganisztáni háborúban. (Valóság, 1994)
Die politischen Säuberungen in der ungarischen Armee. 1945– 1963. 1–2. (Österreichische Militärische Zeitschrift, 1994)
„A koncert nemsokára kezdetét veszi.” A Második Magyar Hadsereg pusztulásának előtörténete. (Palócföld, 1995)
Az ÁVH és a budapesti népfelkelés 1956-ban. (Korunk, 1996)
Nyugati segítség Moszkvának a második világháború idején. (Valóság, 1996)
A Szovjetunió és a kölcsönbérleti szállítások. (Külpolitika, 1996)
Az orosz hadsereg agóniája. 1917. (Korunk, 1997)
Vlaszov tábornok. Hős, vagy népének árulója? Monográfia 16 táblával. (Bp., 1997)
Budapest lángokban. 1944–1945. Monográfia 7 térképpel. A térképeket Somogyi Béla készítette. (Bp., 1998)
Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez. (Külpolitika, 1998)
Die langsfristigen Auswirkungen des ungarischen Volksaufstandes und aktuelle Reflexionen darüber. (Das internationale Krisenjahr. 1956. München, 1999)
A német–szovjet háború. 1941–1945. Szerk., sajtó alá rend. Eszenyi Miklós. (Bp.–Miskolc, 2004).

Irodalom

Irod.: Bártfai Szabó László: G. P. munkássága. (Forrás, 1991)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Lindner András–Horváth Zoltán: G. P. (Heti VG, 1992. 16.)
Kiss Károly: Felelős történetíró. (Új Magyarország, 1993. 68.)
Külföldi magyar kutatók, oktatók, fejlesztők. Szerk. Tarnóczy Mariann. (Bp., 1996)
Szabó A. Ferenc: Három évtized a könyvtár élén. (Új Honvédségi Szemle, 1997)
Halálhír. – Hovanyecz László: G. P. halálára. (Népszabadság, 1999. ápr. 1.)
Ölvedi Ignác: Búcsú G. P.-től. (Fórum, 1999)
Szigethy Gábor: Búcsú G. P.-től. (Kortárs, 1999)
Eszenyi Miklós: G. P. (Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis, 2000)
Nagy Csaba: a magyar emigráns irodalom lexikona. (Bp., 2000).

Megjegyzések

Önéletrajza szerint még az alábbi álneveket használta: Alvinszki Péter, Kilián István, Marosi Gábor és Tóth Sándor.