Gurmai Mihály
kohómérnök
Született: 1910. december 20. Debrecen
Meghalt: 2000. január 23. Budapest
Család
Sz: Fésüs Teréz. Apja földműves volt, elesett az I. vh.-ban. Hárman voltak testvérek.
Iskola
Debrecenben éretts. (1928), a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen vállalatgazdaságból közgazdászdoktori okl. (1941), az üveggyártás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1943), a miskolci NME Kohómérnöki Kar Vas- és Fémkohómérnöki Karán végzett (1963), a kémiai tudományok kandidátusa (1966).
Életút
A Salgótarjáni Üveggyár gyakornoka, üzemvezető-helyettese (1928–1935), a Tokodi Üveggyár kemencevezetője (1935–1937), a bp.-i Magyar Üvegkartell műszaki osztályvezetője (1937–1941), a Salgótarjáni Üveggyár Feketeerdői Üveggyárának vezetője (1941–1949), egyúttal a Marosvásárhelyi Üveggyár vezetője is (1947–1949). A Salgótarjáni Üveggyár üzemvezetője (1949), főmérnökhelyettese (1949–1952), a Miskolci Üveggyár főmérnöke és a Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) tud. munkatársa (1952–1958). Az Üvegesek Épületüvegező és Üvegfestő Szövetkezetének főmérnöke (1958–1960), a Lombik Üvegműszergyártó Szövetkezet főtechnológusa (1960–1964), a Műszaki Üvegipari Szövetkezet üzemvezető főmérnöke (1964–1970). A Magyar Iparművészeti Főiskola Szilikátipari Tervező Kara c. főisk. tanára (1969–1970), c. egy. tanára (1970-től). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Kémia–Technológia Tanszék magántanára (1942–1944).
Finom-, ill. síküveggyártással és feldolgozással, az üveg, elsősorban az ólomüvegek szerkezetének kutatásával, az üvegalakítás és -feldolgozás gyakorlati méréseivel végzett termodinamikai vizsgálatokkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az üvegolvasztás alatti reakciók vizsgálata terén, nevéhez fűződik a világhírű tokodi kristályüveg olvasztásának és gyártástechnológiájának kidolgozása. Az első magyar tudományos üvegipari szakkönyv írója (1943). Évtizedeken át irányította a magyarországi üveggyárak műszaki fejlesztési és kísérleti-kutatási munkáit. További kutatási területe: üvegkristályosítási kutatások; ólomkristályüvegek, speciális műszaki hőálló üvegek és üvegműszerek (pl. üveghőmérők) gyártása és technológiai kérdései.
Elismertség
A Szilikátipari Tudományos Egyesület tagja (1949-től), az Üzemszervezési (1951–1955) és az Építőanyagipari Tudományos Egyesület témafelelőse (1951-től).
Elismerés
Az MTESZ Pályázati 1. Díja (1950), a Műszaki Könyvkiadó Nívódíja (1965), Petrik Lajos-díj (1965).
Főbb művei
F. m.: Az üveg. 325 szövegközti ábrával. Részben egy. doktori értek. is. Az előszót Ruzitska Béla írta, a borítót Haranghy Jenő készítette. (Kolozsvár, 1943)
Vörös jelzőüvegek gyártása. (Építőanyag, 1950)
Vékonyréteges adagolás. (Építőanyag, 1951)
Öblösüveggyártás automatizálása. (Építőanyag, 1952)
Az üvegolvasztás szilikátképződési periódusában lejátszódó folyamatok termodinamikai vizsgálata. (Építőanyag, 1964)
Az üvegolvasztás alatt lejátszódó reakciók termodinamikai vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1964)
Az asztali üvegfúvás. (Ipari szakkönyvtár. Bp., 1965)
Üveghőmérők gyártása. (Ipari szakkönyvtár. Bp., 1966)
Üvegműszerek gyártása. (Ipari szakkönyvtár. Bp., 1966)
Tükörgyártás. (Bp., 1967)
Finomüveggyártásunk műszaki problémái. (Építőanyag, 1968)
A modern építészet üvegei. (Magyar Építőipar, 1968)
Az üvegek elektromos vezetőképességéről. Boksay Zoltánnal, Lengyel Bélával. (Bp., 1969)
Üvegek felületének alakítása. I. Üvegfelületek alakítása festéssel és üvegfestékek gyártása. II. Üvegfelületek alakítása mechanikai módszerekkel és melegen színezés hutamunkában. Főisk. jegyz. (Bp., 1969–1970)
Ólomüvegek szerkezetének kutatása. (Építőanyag, 1970)
Ólomüvegek szerkezetének kutatása nascens ólomüvegolvadékokban és szilárd ólomüvegekben. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1970)
Üvegipari formaszerkesztés. I–III. köt. Főisk. jegyz. (Bp., 1971)
Síküvegcsiszolás és tükörgyártás elmélete és technológiája. I–II. köt. Főisk. jegyz. (Bp., 1974)
Síküvegcsiszoló és tükörkészítő szakmai ismeretek. (Bp., 1974)
Síküvegek gyártása és felületalakítása. (Bp., 1975)
Üvegszerkezetkutató kísérletek. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1975)
Különleges üvegek gyártástechnológiája. (Ipari szakkönyvtár. Bp., 1976)
Az üvegművészet technikája. I–V. köt. Főisk. jegyz. (Bp., 1976)
Különleges üvegek gyártástechnológiája. (Bp., 1977)
Iparművészeti szilikát technológiák. I–IV. köt. Főisk. tankönyv. (Bp., 1986–1991)
kéziratban: Opálüvegek tömeges gyártása hazai nyersanyagokból. (Salgótarján, 1950)
Halogéntartalmú olvasztást gyorsító anyagok használata az üveggyártásban. (Salgótarján, 1951)
Üvegolvasztási kísérletek aknakemencében. (Miskolc, 1955)
Színes opálüveg falburkoló üvegcsempék olvasztása és gyártása hazai nyersanyagokból. (Miskolc, 1957)
Színes táblaüvegek olvasztása és gyártása ólomüvegezéshez. (Bp., 1959)
Hőmérőüvegcsövek olvasztása és kisgépen való húzása. (Bp., 1963)
Nagy fénytörés- mutatójú és kis diszperziójú üvegek olvasztása hazai, báriumtartalmú anyagokból. (Bp., 1964).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
