Guoth Kálmán
történész, levéltáros
Guóth
Született: 1912. május 6. Kemenesmagasi, Vas vármegye
Meghalt: 1949. június 24. Érd mellett
Temetés: 1949. június 29. Érd
Család
Sz: apja MÁV-altiszt volt.
Iskola
Elemi iskoláit Szombathelyen végezte, a bp.-i Fasori Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1930), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1936), történelem szakos tanári okl. szerzett (1937); közben belföldi kutatói ösztöndíjas (1936–1938), majd tanulmányait Párizsban egészítette ki (1938–1939).
Életút
Az Aszódi Evangélikus Gimnázium latin–történelem szakos r. tanára (1937–1941), a Kolozsvári Városi Levéltár főlevéltárnoka (= tkp. igazgató, 1941–1944). A II. vh. után Budapesten telepedett le, a Kelet-európai Tudományos Intézet (= Történettudományi Intézet) tud. munkatársa (1948–1949).
Magyarországi középkori és reneszánsz irodalom- és művelődéstörténettel, elsősorban a középkori legendairodalom kritikai vizsgálatával foglalkozott. Észak-Erdély visszacsatolásakor megpályázta és elnyerte Kolozsvár főlevéltárnoki állását. Itt írta meg máig alapvető forráskritikai tanulmányait az Árpád-kori krónika- és legendairodalomról (1942 és 1944 között). ő tisztázta Hunyadi Mátyás születésének pontos dátumát (1443. február 23-át). Kolozsvár polgármesterének utasítására a városi levéltár egy részét Szombathelyre szállította (1944. szept. 15-e után). Szolgálati helyére a háborús körülmények miatt azonban már nem tudott visszatérni. Megtagadta a Szálasi-kormánynak az engedelmességet bujkálásra kényszerült; történész kollégáival a Teleki Intézetben húzódott meg. Szovjet fogságba került (1945. január 20-án: többek közt Kosáry Domokossal a gödöllői gyűjtőtáborba vitték. Innen néhány hónap múlva a romániai Focsaniba, majd a Szovjetunióba került; 1948. október 20-án tért haza súlyos betegen). A magyar politikai gondolkodás történetét párhuzamos életrajzokban feldolgozó munkája kéziratban maradt.
Emlékezet
Öngyilkos lett: Érd mellett a vonat elé vetette magát. Az érdi temetőben nyugodott, majd hamvait az Óbudai Temetőbe vitték. A sírt később felszámolták.
Főbb művei
F. m.: Az okleveles bizonyítás kifejlődése Magyarországon. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1936)
A magyarországi latinság helye az egyetemes latinságban. (Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Bp., 1938)
Egy forrás két történetszemlélet tükrében. István király Intelmei. (Századok, 1942)
Kolozsvár város és a magyar színügy kapcsolatai a XIX. század elején. (Kolozsvári Szemle, 1942)
Megoldandó kérdések az Intelmekben. (Századok, 1943)
Mikor született Mátyás király? (A Kolozsvári Szemle Könyvtára. 10. Kolozsvár, 1943)
Eszmény és valóság Árpádkori királylegendáinkban. (Erdélyi Tudományos Füzetek. 187. Kolozsvár, 1944)
Emlékezés Bél Mátyásra. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. II. 1981. Bp., 1982).
Irodalom
Irod.: Benda Kálmán: Emlékezés G. K.-ra. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. 1981. Bp., 1982)
N. T.: G. K. (Kemenesaljai életrajzi lexikon. Szerk. Bellérné Horváth Cecília. Celldömölk, 2005 és www.cellbibl.hu, 2011).
Megjegyzések
Valamennyi lexikon téves halálozási adata: dec. 23. Gyászjelentése szerint jún. 24-én hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013