Gunst Péter
történész
Született: 1934. július 14. Budapest
Meghalt: 2005. április 23. Budapest
Család
Sz: Gunst Imre (†1945) textilmérnök, Morvai Alice (†1961. jan. 4.). Apját deportálták, a holokauszt áldozata (a nyilasok valószínűleg Kőszegen agyonlőtték, 1945. febr.-ban). A nyilas uralom idején Czapik Gyula egri érsek Elnök utcai villájában (Tisztviselőtelep, Budapest VIII. kerület) bujkált édesanyjával és öccsével. Anyja, mint hadiözvegy dohánykisárusi engedélyt kapott, majd az Utasellátó Vállalatnál dolgozott. F: 1. 1961-től Kocsis Anna gyors- és gépíró. Elvált. 2. Köves Klára. Leánya: Gunst Judit.
Iskola
A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1952), az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos tanári okl. szerzett (1956), a történelemtudományok kandidátusa (1970), doktora (1987).
Életút
A Magyar Történelmi Társulat munkatársaként a Századok, az Acta Historica és az Agrártörténeti Szemle c. folyóiratok szerkesztőségi titkára (1956. júl. 16.–1963. júl. 31.). Az MTA Természettudományi Főosztály Agrártörténeti Kutatóhelyének tud. munkatársa (1963. aug. 1.–1970), tud. főmunkatársa (a Mezőgazdasági Múzeumban, 1970–1979), az MTA–GATE Agrártörténeti Kutatóhelye tud. főmunkatársa (uo., 1979–1981. jan. 31.). Az MTA Közép- és Kelet-Európai Kutatóközpontja tud. főmunkatársa (az MKKE-n, 1981. febr. 1.–1985), tud. tanácsadója és a Központ helyettes vezetője (osztályvezetői rangban, uo., 1985–1989). A KLTE TTK, ill. a Debreceni Egyetem Történeti Intézet Egyetemes Történeti Tanszékének egy. docense (1985–1989), egy. tanára (1989. júl. 1.–2004. júl. 14.). Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola egy. tanára (1999. júl. 1.-jétől). A Politikai Főiskolán (1968–1988), a GATE-n az agrártörténet előadó tanára (1978–1981). A Hochenheimi Egyetem (1967), az angliai Readingi Egyetem vendégkutatója (1972), majd az NSZK-ban Humboldt-ösztöndíjas (1972–1973 és 1975). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
Agrártörténettel, a magyarországi történetírás és a magyarországi agrár-történetírás történetével foglalkozott, elsősorban a magyar paraszti társadalom két vh. közötti átalakulását vizsgálta. Alapvetően új eredményeket ért el az I. vh.-t követő dunavölgyi átrendeződés nemzetgazdasági változásainak feltárása terén, elsők között tanulmányozta az 1920-as években lezajlott kemizálás és gépesítés társadalmi hatásait. A magyarországi paraszti társadalmat és a parasztság társadalmi struktúráját történeti, gazdasági és néprajzi szempontok és módszerek együttes alkalmazásával elemezte, ugyanakkor figyelme kiterjedt a jövedelmi viszonyok és a paraszti életmód változásaira is. Számos népszerű életrajzi kismonográfiát írt és szerkesztett.
Elismertség
Az MTA Agrártörténeti, ill. Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága tagja (1970–1980), majd alelnöke. Az MTA Gazdaságtörténeti Bizottsága tagja (1986-tól). A Magyar Agrártudomány Egyesület (MAE) Agrártörténeti Szakosztályának vezetőségi tagja. A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetségének tagja (1982-től).
Elismerés
Szent-Györgyi Albert-díj (2004).
Szerkesztés
A Századokban – általában névtelenül – rendszeresen beszámolt az MTA–TMB-n lezajlott kandidátusi-nagydoktori cselekményekről és az ezzel kapcsolatos vitákról (1950-es évek vége–1960-as évek közepe). Az Agrártörténeti Szemle technikai szerkesztője (1957–1973), felelős szerkesztője (1973–1986) és a szerkesztőbizottság tagja (1957–1986 és 2000–2005). A Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis (1963–1977) és az Agrártörténeti Tanulmányok szerkesztője (1975-től).
Főbb művei
F. m.: Acsády Ignác történetírása. Monográfia. Függelék: A. I. hírlapírói tevékenysége. (Tudománytörténeti tanulmányok 2. Bp., 1961)
Nagybirtokleltárak. 1934–1939. (Agrártörténeti Szemle, 1965)
Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után. (Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1965/66. Bp., 1966)
A mezőgazdasági múzeumok gyűjtőtevékenysége és az agrártörténeti kutatás. (Agrártörténeti Szemle, 1966)
A gabonatermelés nagyságának alakulása Magyarországon. 1920–1938. (Történeti statisztikai évkönyv, 1967)
Az állattenyésztés Magyarországon. 1919–1938. (Agrártörténeti Szemle, 1969)
Mezőgazdaságunk fejlődése a két világháború között. (Valóság, 1970)
A mezőgazdasági termelés története Magyarországon. 1920–1938. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1971)
Acsády Ignác. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1973)
Kelet- Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány kérdése. (Valóság, 1974)
La production agricole en Hongrie entre les deux guerres mondiale. (Acta Historica, 1974)
Az agrárfejlődés és a parasztság regionális típusai Európában, különös tekintettel Kelet-Európára. (Ethnographia, 1975)
A magyar mezőgazdaság technikai fejlődése és annak akadályai a XVIII. század végétől 1945-ig. (Agrártörténeti Szemle, 1975)
Die ungarische Bauernaufstand von 1514. (Historische Zeitschrift, 1975)
A magyar mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között, az 1920-as–1930-as években. (A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században. Agrártörténeti tanulmányok. 4. Szerk. is. Hoffmann Tamással. Bp., 1976)
Az iparosodás hatása Nyugat- és Kelet-Európa mezőgazdaságára a XIX–XX. században. (Valóság, 1976)
Barbarossa Frigyes. – V. Károly. Kismonográfiák, közös tokban. (Életek és korok. Szerk. H. Balázs Éva. Bp., 1976)
Einige Probleme der wirtschaftlichen und sozialen Entwicklung Osteuropas. (Köln, 1977)
A történelmi kronológiáról. (Történelmi Szemle, 1977)
Animal Husbandry in Hungary in the 19th–20th Centuries. Gaál Lászlóval. (Bp., 1977)
Egy érdekes üzemtörténeti forrás Nagy Vencelnek, a bencés gazdasági javak központi főszámvevőjének gazdasági könyvecskéjéről. (Agrártörténeti Szemle, 1978)
Néhány megjegyzés egy akadémiai agrártörténeti kutatócsoport feladatairól. (Mezőgazdaság–agrártudomány–agrártörténet. Szerk. is. Bp., 1979)
Agrártörténet. Többekkel. Egységes jegyz. (Gödöllő, 1979)
A közép- és kelet-európai nemzetté válás gazdasági-társadalmi problémái. (Valóság, 1982)
Mezőgazdaság és élelmezés Magyarországon a II. világháború folyamán. (Agrártörténeti Szemle, 1982)
Marczali Henrik. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1983)
Landwirtschaft und Ernährung in Ungarn während des zweiten Weltkrieges. (Studia Historica Oeconomica, 1983)
Az aszályok és a magyar állam. (Agrártörténeti Szemle, 1984)
Agriculture and Provisioning in Hungary during World War II. (Acta Historica, 1984)
A magyar mezőgazdaság piacviszonyai és a német piac az 1920-as–1930-as években. (Századok, 1984)
A paraszti életforma a XX. század első felében. (Agrártörténeti Szemle, 1985)
A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920-as–1930-as években. (Századok, 1985)
Szegényparasztság, agrárproletariátus. 1919–1945. (Történelmi Szemle, 1986 és Egy letűnt korszakról. 1919–1945. Bp., 1987)
A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. Monográfia és doktori értek. is. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 1. Bp., 1987; németül: Die bäuerliche Gesellschaft Ungarns in der Zeit zwischen den beiden Weltkriegen. Studia Historica. Bp., 1991)
Marczali Henrik történetírói pályakezdése. (Századok, 1987)
Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány kérdése. (Helyünk Európában. I–II. köt. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. Bp., 1987)
A magyar mezőgazdasági kivitel. 1850–1914. (Agrártörténeti Szemle, 1987)
Agrárszociológiai írások Magyarországon. 1900–1954. (Alföld, 1987)
A készülő Magyar Nagylexikon munkálatairól. (Magyar Tudomány, 1989)
A kelet-európai agrárfejlődés válaszúton a 9. század végén. (Történelmi Szemle, 1989)
Töprengések egy Sztálin-életrajz ürügyén. (Egyetemes történeti tanulmányok, 1990 és Századok, 1990)
Egy történeti monográfia születése. Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. (Századok, 1990)
Az európai fejlődés alapjai. (Acta Universitatis Debreceniensis. Sectio historica. Debrecen, 1992)
M. A. Rothschild, a bankalapító. (Életek és korok. Bp., 1992)
A paraszti életforma a XX. század első felében. (Így laktunk Európában. Bp., 1992)
Történetírásunk 1945 után. (Debreceni Szemle, 1993)
A magyarországi városfejlődés. (Rubicon, 1993)
A magyar paraszti társadalom Közép- és Kelet-Európában. 19–20. század. – A tudományos történetírás kibontakozása Magyarországon. 1867–1918. (Debreceni Szemle, 1995)
A magyar történetírás története. A névmutatót készítette Simándi Irén. (Csokonai História Könyvek. Debrecen, 1995; Történelmi kézikönyvtár. 2. jav. kiad. 2000)
Az Osztrák–Magyar Monarchia mezőgazdasága a századfordulón. (Századok, 1995)
Agrárjövőn dilemmái – a gazdaságtörténet tükrében. (Debreceni Szemle, 1996)
Gondolatok a paraszti munkakultúráról. XVIII–XIX. század. (Műhely, 1996)
Magyarország gazdaságtörténete. 1914–1989. Egy. tankönyv. (Magyar gazdaságtörténet. 2. Bp., 1996; 2. kiad. 1999; 3. kiad. 2001; 4. kiad. 2005; 5. kiad. 2007)
Agrarian Development and Social Change in Eastern Europe, 14th–19th Centuries. Monográfia. (Collected Studies Series. Aldershot, 1996)
A magyarországi földreform. (Történeti tanulmányok. Debrecen, 2001)
Marczali Henrik és a „kortörténetírás.” (Századok, 2001)
A népi írók mozgalmának gazdasági-társadalmi gyökerei. (Debreceni Szemle, 2002 és Zempléni Múzsa, 2004)
Állam és nemzet. (Debreceni Szemle, 2002)
Agrárvilág Magyarországon. 1848–2002. Többekkel. (Bp., 2003; 2. jav. és bőv. kiad. 1848–2004 alcímmel. Bp., 2005 és 2008)
Az 1920. évi földreform – politikai nézőpontból. (Agrártörténeti Szemle, 2006)
szerk.: Teleki László válogatott írásai. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Bp., 1961)
Magyar történelmi kronológia az őstörténettől 1966-ig. Többekkel. (Bp., 1968; 2. kiad. 1970; 3. bőv. kiad. 1970-ig 1979; új kiad. 1981; 1984; 1987)
Penyigey Dénes: Debrecen erdőgazdálkodása a 18. században és a 19. század elején. Sajtó alá rend. (Bp., 1980)
Penyigey Dénes: Tessedik Sámuel. Monográfia. Sajtó alá rend. (Bp., 1981)
Mehring, Franz: Tanulmányok a német történelemről. Ford. Ifj. Barta János. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1981)
A mezőgazdaság története. Egy. és főisk. tankönyv. Szerk. Lőkös Zoltánnal. (Bp., 1982)
Marczali Henrik: Világtörténelem – magyar történelem. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Történetírók Tára. Bp., 1984)
Kelet-Európa agrárfejlődése a századfordulón. 1880–1914. Tanulmányok. Szerk. (Agrártörténeti tanulmányok. 15. Bp., 1989)
A 200 éves Bábolna múltjából. 1789–1945. Szerk. Wellmann Imrével. (Bábolna, 1989)
Agrártörténeti konferencia. Debrecen, 1989. jún. 20–21. Előadások. Szerk. Orosz Istvánnal. (Debrecen, 1990)
Kövics Emma: Az európai egység kérdése és Németország. 1919–1933. Sajtó alá rend. (Bp., 1992)
Európa története. Szerk. (Debrecen, 1993; 2. kiad. 1995; 3. kiad. 1996)
Éber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése. Hasonmás kiad. Szerk. Rácz Jenő. Az utószót írta Kralovánszky U. Pállal. (Bp., 1996)
A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Szerk. (Bp., 1998)
Das Zeitalter König Sigmunds in Ungarn und im Deutschen Reich. Az 1997. szept. 18–20-án Debrecenben rendezett tudományos konferencia előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. Schmidt, Tilmann-nal. (Debrecen, 2000)
Marczali Henrik: Emlékeim. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Bp., 2000)
Irinyi Károly: A politikai közgondolkodás és mentalitás változatai Debrecenben. 1867–1918. Sajtó alá rend. (Debrecen, 2002).
Irodalom
Irod.: Lázár Vilmos: G. P.: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon. 1920–1938. (Magyar Tudomány, 1970)
Für Lajos: G. P.: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon. 1920–1938. (Századok, 1972)
Pataky Ernő: Néhány észrevétel G. P. Az iparosodás hatása Nyugat- és Kelet-Európa mezőgazdaságára a XIX–XX. században. (Agrártörténeti Szemle, 1978)
Tagányi Zoltán: G. P.: A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. (Századok, 1989)
Incze Miklós: G. P.: A magyar történetírás története. (Múltunk, 1996 és Debreceni Szemle, 1999)
Erős Vilmos: G. P.: A magyar történetírás története. (Buksz, 1996)
M. Kondor Viktória: G. P.: A magyar történetírás története. (Magyar Tudomány, 1997)
A magyar polgárosodás sajátosságai. G. P. történésszel Szakál Gyula beszélget. (Műhely, 1998)
Emlékkönyv G. P. 70. születésnapjára. Szerk. Ifj. Barta János, Pallai László. (Debrecen, 2004)
Hogyan lettem történész? (Korall, 2005)
Hoffmann Tamás: G. P. (Agrártörténeti Szemle, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
