György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Született: 1844. április 11. Huszt, Máramaros vármegye
Meghalt: 1906. január 16. Budapest
Temetés: 1906. január 18. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Református családból származott. Sz: György József (1813–1862) orvos, Lator Borbála. F: Ember Karolina (1841–1882), tanítónő, az Országos Nőipar Egylet igazgatónője, Illéssy György (†1871) özvegye. Nevelt leánya: Szabó Istvánné Illéssy Piroska, nevelt fia: Illéssy Zoltán. Testvére: György Ödön (1846–1866) joghallgató és György Endre (1848–1927) közgazdász, politikus és Gergely Károlyné György Ilona.
Iskola
A tübingai, a berlini, a párizsi, a londoni és a római egyetemen teológiát, jogot és filozófiát tanult, orvosi tanulmányokat is folytatott (1867–1871).
Életút
Kossuth Lajos ajánlásával – Torinóban találkoztak – Jókai Mór lapja, a Hon tanügyi munkatársa (1871–1882), a lap megszűnése után az Országos Statisztikai Hivatal tisztviselője (1882–1904).
Egyetemi tanulmányai során megismerkedett Marx Károllyal és az I. Internacionálé tagja lett. Magyarországon az elsők között ismerte fel a marxizmus és a szocializmus jelentőségét, sokat írt a Párizsi Kommünről, népszerűsítette az I. Internacionálét, egyetemes történeti és művelődéstörténeti munkákat közölt. Igen széleskörű publicisztikai és tudományos ismeretterjesztő tevékenysége kiterjedt továbbá nevelésügyi, földrajzi, néprajzi, folklorisztikai és gazdaságtörténeti kérdésekre. Számos írásában vizsgálta a kisdednevelés és kisdedóvás ügyét, elsők között elemezte a 19. század végi nők társadalmi és szociális helyzetét. Úttörő jelentőségű könyvtári statisztikai és szociológiai munkát végzett, szorgalmazta a nyilvánosságtól elzárt könyvtárak megnyitását és az ún. népkönyvtárak bevezetését, harcolt a ponyvairodalom terjedése ellen. Szociológiai írásaival a századforduló körül fokozatosan eltávolodott a munkásmozgalmaktól, élete végén a polgári radikalizmus képviselője lett. Szótár- és életrajzírói, valamint műfordítói tevékenysége is jelentős; műfordítóként elsősorban Victor Hugo és Jules Verne munkáit fordította, valamint népszerű kortárs angol, francia és német társadalomtudományi dolgozatokat tolmácsolt. Rendkívül termékeny szerző volt, több mint ezer írása ismert. Több munkája György diák, Mihály István és Szűcs Lajos álnéven, ill. névtelenül jelent meg.
Emlékezet
Budapesten (Felhévíz, II. kerület Zsigmond utca 1.) élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Róla nevezték el a budapesti (Kútvölgy, XII. kerület) György Aladár utcát (1910-ben).
Elismertség
A Magyar Néprajzi Társaság alelnöke, a Társadalomtudományi Társaság választmányi tagja, a Kisdednevelők Országos Egyesülete alapító alelnöke. A Magyar Földrajzi Társaság, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, az Országos Közoktatási Tanács, a Petőfi Társaság és a Népművelődési Kör tagja.
Szerkesztés
A Hazánk és a Külföld (1871–1873), a Figyelő (1871–1875), a Vasárnapi Ujság (1871–1890), a Néptanítók Lapja (1872–1899), a Magyarország és a Nagyvilág (1873–1876), a Családi Kör (1874–1880), a Földrajzi Közlemények (1879–1896), a Nemzeti Nőnevelés (1881–1904), a Képes Családi Lapok (1891–1893), a Hazánk munkatársa (1902–1904). Az Országos Nőiparegyesület Évkönyve (1872–1875), a Tanítók Zsebnaptára (1875-től), az Eötvös-naptár társszerkesztője (1877–1881).
Főbb művei
F. m.: György Ödön hátrahagyott munkái. Kiadják testvérei, Gy. A. és György Endre. (Pest, 1869)
A bibliai történelem az iskolában. (Pest, 1871)
Emlékek az Internationale köréből. (Hon, 1871. 242–246.)
Az Internationale törekvési czéljai. – Marx Károly. (Hazánk és a Külföld, 1871)
Socialisták és a munkásmozgalmak. (Hazánk és a Külföld, 1872)
Bebel Ferdinánd Ágost. (Vasárnapi Ujság, 1872)
A nők munkaképesítése. (Családi Kör, 1873)
A szabadkőmívességről. (Hon, 1873. 234–237.)
A nők társadalmi helyzete. (Otthon, 1874)
A svéd nőkről. (Családi Kör, 1874)
A játék. (Nevelési Szakközlöny. Gyermekbarát, 1874)
Az egyetemes művelődéstörténelem vázlata. (Bp., 1875; 2. kiad. 1881)
Az ősmagyar népeposz nyomai. – Mythologiánk maradványai a gyermekvilágban. (Koszorú, 1879–1880)
A vasorrú bába, mint magyar istenség. (Koszorú, 1881)
A kisdedóvás- ügy törvényes rendezése. (Kisdednevelés, 1882)
A hírlapok és a könyvirodalom hazánkban. – Pulszky Ferencz életrajza. – Az angol irodalom hódítása Magyarországon. (Koszorú, 1883)
A művelődés terjedése Közép-Afrikában. – A Szahara sivatag keletkezése. (Földrajzi Közlemények, 1883)
Tengermaradvány-e a Balaton? – Német gyarmatok Afrika nyugati partjain. (Földrajzi Közlemények, 1884)
Nőnevelésünk. (Magyar Salon, 1884)
Vidék s a főváros. (Szilágyi album. Írták Sz. I. tanítványai. Bp., 1885)
Magyarország hivatalos statisztikája, történelme és fejlődése. (Hivatalos statisztikai közlemények. Bp., 1885; franciául is)
Tóth József és Ballagi Mór életrajza. (Paedagogiai Plutarch, 1886)
Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. I–II. köt. Szerk. (Hivatalos statisztikai közlemények. Bp., 1886–1887)
Eötvös József báró és az Eötvös-alap. Gy. A. ünnepi beszéde. (Néptanítók Lapja, 1887)
Kereskedelmi szótár. I. köt. Német–magyar. II. köt. Magyar–német. Szerk. Ballagi Mórral (Bp., 1887; hasonmás kiad. 1999)
Hazafias szellem tankönyveinkben. (Néptanítók Lapja, 1888)
Ős magyar mythologiai nyomok középkori művészetünkben. (Vasárnapi Ujság, 1889)
A néptanítók anyagi helyzete Poroszországban és hazánkban. (Néptanítók Lapja, 1889)
Eszményi világ. Előadások, értekezések, tanulmányok. (A Mária Dorothea Egylet Könyvtára. Bp., 1890)
A nők irodalmi nevelése. (Magyar Salon, 1892)
A kisdedóvás reformja. (Magyar Paedagogia, 1892)
Nők, mint orvosok. (Gyógyászat, 1892)
A millennium és a néprajz. (Élet, 1893)
A Biharhegység. (Földrajzi Közlemények, 1894)
Magyarország vidéki városai ipari szempontból. (Iparosok olvasótára. Bp., 1895)
A népkönyvtárak terjesztése érdekében. (Hon, 1896. 307.)
Emberbaráti tan- és nevelőintézeteink. (Bp., 1896)
Népiskoláink az ezredévi kiállításon. (Magyar Paedagogia, 1896)
A Petőfi Társaság. (Petőfi-album. Szerk. Bartók Lajos, Endrődi Sándor, Szana Tamás. Bp., 1898)
A nemzetközi gyermekvédő kongresszus Budapesten. (Magyar Paedagogia, 1900)
Nyugdíjazott óvónők. (Kisdednevelés, 1900)
A kisiparos pusztulása. (Iparosok olvasótára. Bp., 1901)
Az idő megifjúlt. Vál. politikai és művelődéspolitikai írások. Vál., sajtó alá rend., az előszót írta Simor András. A jegyzeteket készítette Máthé Pál. (Magyar Hírmondó. Bp., 1981)
ford.: Az emberi nem eredete és törzsfája. Két előadás. Haeckel Ernő munkájának 2. kiadása után ford. (Pest, 1871)
Anglia művelődésének története. I–VI. köt. Buckle Tamás után ford. az első két kötetet. (Bp., 1872–1873)
Meghalt lelkek. Satyrikus korrajz. Gogol után ford. (Bp., 1874)
1793, vagy a polgári háború. I–III. köt. Reg. Hugo Viktor után ford. Áldor Imrével. (Bp., 1874)
A munkafelosztás a természetben. Haeckel Ernő után ford. (Bp., 1875)
A prémek hazája. Reg. Verne Gyula után ford. (Bp., 1876; 2. kiad. 1886)
Piros, mint a rózsa. Reg. I–II. köt. Broughton, R. után ford. (Bp., 1876–1877)
A modern képzőművészet külföldön. Benjamin S. G. W. Contemporary in Europe c. műve után ford. (Bp., 1878)
Amerikai nők. Rajzok és beszélyek. Angolból ford. (Olcsó Könyvtár. 94. Bp., 1880)
A föld és népei. Föld- és népismei kézikönyv több mint 600 képpel és külön kép- és térképmellékletekkel. Hellwald Frigyes után ford. és átd. I–V. köt. I. köt. Amerika. II. köt. Afrika. III. köt. Ázsia és Ausztrália. IV. köt. Európa. V. köt. Magyarország. Kiadói festett, aranyozott vászonkötésben. (Bp., 1881; 2. újból írt kiad. 1899–1905; 3. átd. kiad. 1906)
Viharban. Reg. Lewer Károly után ford. (Olcsó Könyvtár. 151. Bp., 1882)
Kéraban, a vasfejű. Reg. Verne Gyula után ford. Illésy Piroskával. (Bp., 1884; 2. kiad. 1897; 3. kiad. 1909; 4. kiad. 1928)
Dél csillaga. A gyémántok hazája. Reg. Verne Gyula után ford. (Bp., 1885; 3. kiad. 1909; 6. kiad. 1926).
Irodalom
Irod.: Thallóczy Lajos: Gy. A.: Az egyetemes művelődéstörténelem vázlata. (Századok, 1875)
Halálhír. (Budapesti Szemle, 1906. jan. 17.)
Vozáry Erzsébet: Gy. A.-ról. (Nemzeti Nőnevelés, 1907)
Farkasfalvy Imre: Gy. A. emlékezete. (Földrajzi Közlemények, 1907)
Gy. A., Fodor Lajos és Wunderlich Nándor emlékezete. (Bp., 1907)
A. G.: Gy. A. emlékezete. (Nemzeti Nőnevelés, 1909)
Komlós Aladár: Marx elfeledett magyar barátja. (Irodalmi Újság, 1951)
Komlós Aladár: Magyar író Marx körében. (K. A.: Tegnap és ma. Bp., 1956)
Nyilas Márta: Gy. A. (Könyvtáros, 1961)
Vág Ottó: Marx környezetétől a Kisdednevelők Országos Egyesületéig. Gy. A. az óvodai mozgalomban. (Óvodai Nevelés, 1968)
Pedagógiai Lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és Gy. A. szerepe a munkásművelődésben. Adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1977/78)
Keresztyén Balázs: Magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona. (Ungvár–Bp., 1995)
Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon. 1789–1919. (Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
