Gedényi Mihály

Született: 1908. június 16. Budapest
Meghalt: 1988. július 5. Budapest

Család

Sz: apja napszámos, majd a Magyar Földhitelintézet hivatalszolgája volt. Testvére: Buday Kálmánné Gedényi Jolán és Gedényi Júlia. Kétszer nősült. F: 1. Farkas Ilona (†1971). Leánya: Gedényi Ildikó. Özvegy. 2. 1972–1988: Gaál Zsuzsanna (1925–2009) szerkesztő.

Iskola

A bp.-i Toldy Ferenc Reálgimnáziumban éretts., majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári okl. (1934), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1942). Budapesten néprajzi tanulmányokat is folytatott.

Életút

Egyetemi évei alatt a Magyar Nemzeti Diákszövetség külügyi osztályvezetője és a Nemzetközi Diákszövetség (CIE) végrehajtó bizottságának tagja, egyúttal a sportosztály elnöke (1933–1934). Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) mb. előadójaként (1934– 1938) a Magyar Sport Almanach c. évkönyv és a Testnevelés c. folyóirat munkatársa (1935–1936) és a XI. berlini nyári olimpián a magyar csapat vezetőségi tagja és sajtóreferense (1936). A Miniszterelnökségi Sajtóiroda miniszteri titkára (1938–1939), tanügyi fogalmazója (1939–1941), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) miniszteri segédtitkáraként az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács főtitkára (1941–1944). A II. vh. után a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) munkatársa (1946–1948). Budapesten építőipari vállalatoknál dolgozott (1950–1957), az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (1958–1966), az Építésügyi Tájékoztatási Központ szakfordítója (1966–1972).

Pályafutását sportvezetőként kezdte: bölcsészhallgatóként kapcsolatba került a Nemzetközi Diákszövetség (CIE) francia vezetőivel, s tevékeny részt vállalt a CIE eseményeinek (egyetemi és főiskolai világbajnokságok) szervezésében. Tanulmányai befejezése után az Országos Testnevelési Tanácsban is elsősorban iskolai sportügyekkel foglalkozott, majd az olimpiai ügyek referenseként a MOB sajtókapcsolataiért felelt. Sportvezetőként részt vett az 1936. évi berlini nyári, ill. az 1948. évi St. Moritz-i téli és a londoni nyári olimpiai játékokon. Az 1940-es években álneveken számos népszerű regényt, színdarabot, rádiójátékot és novellát írt, művei közül a legismertebb az Irinyi Jánosnak, a gyufa feltalálójának életét feldolgozó Hatvan forint (1940). Zolnay Vilmossal összeállította a magyar tolvajnyelv húszkötetes nagyszótárát és egy cigány–magyar szótárt is. Zolnay Vilmossal közösen, az angol szleng ‘tolvajnyelv’ fogalomra megalkották a fattyúnyelv kifejezést. A magyar fattyúnyelv szótárát huszonöt kötetre tervezték, munkájuk bár elkészült, kéziratban maradt; csupán néhány mutatvány jelenhetett meg (a szótár cédulaanyagát az MTA Nyelvtudományi Intézet Szótárosztályán őrzik). Irodalomtörténészként elsősorban Krúdy Gyula életművét vizsgálta, az író munkásságáról alapvető fontosságú bibliográfiát is készített. A forradalom idején a Magyar Újságírók Nemzeti Bizottsága tagja (1956. okt.–nov.) és a Nemzetközi Vöröskereszt külügyi osztályának munkatársaként a segélyszállítmányok Magyarországra szállításáért és elosztásáért felelt (1956. nov. 10.–1957. márc. 31.). A forradalom bukása után többször internálták (összesen 367 napot töltött Kistarcsán, a Gyűjtőfogházban és Tökölön; 1957–1958), később, egy rövid ideig a bp.-i Gyorskocsi utcai fogdában őrizték (1961). Álnevei: Gábor Mihály, Gáborján Mihály.

Emlékezet

Budapesten (Kelenföld, XI. kerület Fadrusz utca 6.) élt és tevékenykedett. Lakóházát a XI. kerületi Önkormányzat és a MOB emléktáblával jelölte meg (1993. jún. 20.). Születésének 100. évfordulóján a XI. kerületben megemlékezést rendeztek tiszteletére (2008). A 2025-ig zárolt hagyatékát az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) őrzi, a fattyúnyelv szótárával kapcsolatos írások, bírálatok az MTA Kézirattárában őrzött Zolnay-hagyatékban kutathatók. Néhány kézirata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK), az OSZK-ban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban megtalálható. Halála után, elsősorban Gedényiné Gaál Zsuzsanna kezdeményezésére megjelentek visszaemlékezései, börtönben írt írásai, ill. emlékkötetet adtak ki tiszteletére (2005).

Elismerés

Budapest XI. kerület díszpolgára. Krúdy Gyula-emlékérem (posztumusz, 1992), Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (posztumusz, 2000).

Szerkesztés

A Fáklya szerkesztője (1937–1938), a Film, Színház, Irodalom belső munkatársa (1938–1944), a Magyar Múzsa szerkesztője (Ambrózy Ágostonnal, Eszterhás Istvánnal, 1943–1944).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013