Gesztelyi Nagy László
közgazdász, politikus
Nagy László, gesztelyi
Született: 1890. november 12. Lövőpetri, Szabolcs vármegye
Meghalt: 1950. november 2. Budapest
Család
Sz: gesztelyi Nagy Kálmán (†1925) Lövőpetri község református lelkész, Rácz Katalin.
Iskola
A Sárospataki Református Kollégiumban éretts. (1908), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1916), a mezőgazdasági politika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1929).
Életút
Segédjegyző (1915–1916), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Mezőgazdasági Munkásügyi Osztályának gyakornoka (1916–1917), a Magyar Gazdaszövetség segédtitkára, titkára, ügyvezető titkára (1917–1922). A Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara, ill. a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara igazgatója (1922–1946); gazdasági főtanácsosi rangban (1932-től). Szabolcs vármegye tb. al-, majd főjegyzője (1930-tól). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar (1929–1935), ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1935–1946).
A Magyar Élet Pártja programjával országgyűlési képviselő (Kiskőrösi választókerület, 1939–1944).
Politikusként, mint a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője a cigányok ún. erőteljes megrendszabályozására törekedett. A dologtalan, bűnöző életmódot folytató képviselőik elleni fellépés során a legradikálisabb eszközöktől sem riadt vissza. Külön cigánytörvényt javasolt, amelyben – többek között – szerepelt volna a legelvetemültebb bűnözők munkatábori internálása, szaporodásuk megakadályozása. Nézetei miatt, a II. világháború után leváltották mezőgazdasági kamarai igazgatói címéről, ill. a kecskeméti népbíróság népellenes bűntettek vádjával másfél évi börtönbüntetésre ítélte (1946; szabadult: 1947).
Az Alföld gazdasági felemelkedésével, jellegzetes tanyasi településformáinak és gazdasági üzemeinek vizsgálatával foglalkozott. Kezdeményezte a vadvizes területek lecsapolását, szikes talajok javítását, a műtrágyák és a nemesített vetőmagvak széles körű használatát, az Alföld különleges ipari növényeinek (pl. cirok, kender, repce stb.), ill. a hagymának és a paprikának elterjesztését, s az ezzel összefüggő mezőgazdasági iparok (pl. cukor-, szesz- és malomipar) fejlesztését.
Kecskeméten kertmunkásképző iskolát, népfőiskolát és mintagyümölcsöst létesített (1929). Összegyűjtötte a legismertebb homoki gyümölcs- és szőlőtermesztők életrajzát. Híres utazó volt, Európa csaknem valamennyi országát bejárta, tapasztalatairól népszerű útirajzokban és útleírásokban számolt be. Javaslatára valósították meg a Széchenyi tiszai emlékhajózást (1933-tól). Híres könyvgyűjtő is volt: az országban egyedülálló, gr. Széchenyi István munkásságára vonatkozó gyűjteménnyel (könyvek, kéziratok, személyi tárgyak stb.) rendelkezett.
Emlékezet
Utolsó éveit súlyos betegen, igen szegényen, nehéz körülmények között élte. Budapesten hunyt el, a budai Németvölgyi úti temetőben nyugodott. A temetőt a Novotel Szálló építésekor felszámolták!
Elismertség
Az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács, az Országos Gazdasági Szociálpolitikai Tanács és az Országos Közoktatásügyi Tanács tagja. A Hangya-központ és a Hangya Ipar igazgatóságának tagja.
Az Országos Sajtókamara igazgatóválasztmányának tagja, III. szakosztályának elnöke.
Szerkesztés
A sárospataki Ifjúsági Közlöny szerkesztője (1908), a Magyar Gazdák Szemléjének h. szerkesztője (1917–1922), a Szózat és a Hazánk belső munkatársa (1921–1922), a Magyar Róna szerkesztője (1922–1940).
Főbb művei
F. m.: Egy negyedszázad eredményei. A Magyar Gazdaszövetség 25 éve. Összeáll. (A Magyar Gazdaszövetség kiadványa. Bp., 1921)
Csonka-Magyarország és az utódállamok közgazdasága. (Bp., 1923)
Magyarország a világgazdaságban. (Katholikus Szemle, 1923)
Az Alföld gazdasági jövője. (Bp., 1924)
Az Alföld. (Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai. 1. Kecskemét, 1925; 2. kiad. 1927; 3. kiad. 1928)
A magyar tanyarendszer kialakulása. (Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai. 4. Kecskemét, 1926)
Magyar tanya. (Kecskemét, 1927; 2. kiad. Kalocsa, 1928)
Magyar földért, magyar népért… Gazdaságpolitikai dolgozatok. (Kecskemét, 1927)
A magyar tanyakérdés. (Kecskemét, 1927)
Szunyoghy Farkas: Tanyai emberek. Rajzok a magyar tanya világából. A bevezetőt írta. (Kecskemét, 1927)
Külkereskedelmi mérlegünk problémái, tekintettel a vámtarifa módosítására. (Budapesti Szemle, 1928)
A jövendő magyar intelligencia és a tanyakérdés. (Bethlen Gábor Kör kiadványai. 3. Szeged, 1928)
Tanulságok a dán gazdasági viszonyokról. (Budapesti Szemle, 1929)
A magyar Alföld és a tanyavilág. Három város – Cegléd, Kecskemét és Szeged – tanyakérdései. (Magyar Gazdák Szemléje, 1929)
A Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara évi jelentése. 1929. máj. 9.–1930. máj. 11. Szerk. (Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai. 12. Kecskemét, 1930)
Ármentesítési lecsapolás és a mezőgazdaság. (Budapesti Szemle, 1930)
A tanyavilág élete. I–II. köt. (Kecskemét, 1930–1932)
A tanyavilág egészségügyi igazgatása. (Tanulmányok a társadalom- és a közigazgatás-politika köréből. Steinecker Károly közszolgálatának 30. évfordulója alkalmából. Homok, 1931)
Vasúti tarifapolitika és a mezőgazdaság. (Budapesti Szemle, 1931)
A mezőgazdasági munkáskérdés. Nemzetpolitikai tanulmányok. (Bp., 1932)
A tanyavilág és népe. (Nyugat, 1932)
A mezőgazdasági oktatás reformja. 1–4. (Budapesti Szemle, 1933)
Adatok a vadászati törvény reformjához. (Emlékkönyv Bernát István agrárpolitikai munkásságának negyvenedik évfordulója alkalmából. Bp., 1935)
Szőlőtermesztésünk nemzetpolitikai jelentősége. (Kecskemét, 1936)
Új honfoglalás az Alföldön. A Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara 1936. febr. 15-i vízgazdálkodási értekezletének naplója. Szerk. (Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai. 25. Kecskemét, 1936)
Vízgazdálkodás és öntözés az Alföldön. (Kecskemét, 1936)
Küzdelem az Alföld jövőjéért. Beszámoló a Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara másfélévtizedes működéséről. (Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai. 31. Kecskemét, 1937)
A tengeri gazdaságpolitikai jelentősége Magyarországon. (Közgazdasági Szemle, 1937)
Mathiász János. Életrajz. 2 táblával. (Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai. 33. Kecskemét, 1938)
A tanya és a gazdakör. (Az Országos Református Szeretetszövetség kiadványa. Bp., 1938)
A homok hősei. Csókás József, B. Tóth Ferenc, Mathiász János és Unghváry László. Életrajzok. 4 táblával. Az életrajzok külön-külön is megjelentek! (Kecskemét, 1938)
A gazdatársadalom felelőssége. (Közgazdasági Szemle, 1939)
A magyar föld útja. (Magyar Róna [folyóirat], 1939)
Az egyházi adózás és a párbér Magyarországon, különös tekintettel a külföldi viszonyokra. (Kecskemét, 1939)
A Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara évi jelentése. 1939. márc. 1.–1940. ápr. 28. Szerk. (Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai. 35. Kecskemét, 1940)
Az élet iskolája. (A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium rádióelőadásainak sorozata. 1940. jan.–dec. Bp., 1940)
A magyarországi cigánykérdés rendezése. (Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai. 36. Kecskemét, 1940)
Népfőiskola. (Közgazdasági Szemle, 1940)
Az elnéptelenedő falu. (Budapesti Szemle, 1940)
A falu és a föld új útjai. (Kecskemét, 1940)
Gróf Széchenyi István agrárpolitikája. (Közgazdasági Szemle, 1941)
Széchenyi születésének 150. évfordulója alkalmából. Tanulmányok Széchenyiről. (Bp., 1941)
A magyarság erősítése és védelme. (Kárpátmedence [folyóirat], 1941)
Esőcseppek. Gondolatok, cikkek, megemlékezések. (Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai. 42. Kecskemét, 1942)
Bernát István emlékezete. Életrajz. 1 táblával. (Bp., 1942)
Küzdelmek és eredmények. Beszámoló a Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara 20 esztendős munkájáról. 1922–1942. Összeáll. (Kecskemét, 1942)
Az Alföld földművelésügye. (Kárpátmedence [folyóirat], 1943)
A magyar alföld és a tanyavilág. (Agrárszociológiai írások Magyarországon. 1900–1945. Szerk. Tóth Pál Péter. Bp., 1984).
Irodalom
Irod.: Országgyűlési almanach az 1939–1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. (Bp., 1940)
Váry István–Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. (Kecskemét, 1968)
Pintér Ilona: A Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara. 1922–1946. (Bács-Kiskun megye múltjából. Kecskemét, 1981)
Fehér György: G. N. L. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Szita Szabolcs: Cigányellenes politika a Horthy-korszakban. Fajnemesítéssel a keveredés ellen. (Hetek, 2001. márc. 3.)
Rigó Róbert: A német megszállás, a front átvonulása és az azt követő időszak Kecskeméten. Interjú Kovács Bálint református lelkésszel. (Forrás, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
