Gyáros László
kultúrpolitikus, diplomata, műfordító
Született: 1908. október 1. Budapest
Meghalt: 1980. január 31. Budapest
Család
Leánya: Gyáros Éva.
Iskola
Aranyműves segédlevelet szerzett. Irodalmi műveltségét autodidakta módon szerezte meg.
Életút
A Nemesfémmunkások Szakszervezete ifjúsági csoportjának tagja (1926-tól). Budapesten (1926–1929), majd Belgiumban aranyműves (1929–1936), a Belga Kommunista Párt tagja, magyar csoportjának titkára (1931-től). A Nemzetközi Brigádok katonájaként a köztársaságiak oldalán részt vett a spanyol polgárháborúban (1936–1939), a harcok során elvesztette bal kezét. Franco győzelme után a franciaországi Argeles-ben és Gers-ben internálták (1939–1940). A II. vh. alatt a Szovjetunióban élt, a moszkvai rádió magyar adásának munkatársa, bemondója és az Idegen Nyelvek Főiskolája francia tagozatos hallgatója (1940–1943), a lebedjani hadifogolytábor politikai nevelő tisztje (1943), a moszkvai Idegennyelvű Kiadó szerkesztője (1943–1944), majd politikai tisztként részt vett a Vörös Hadsereg kárpátaljai és magyarországi hadműveleteiben (1944–1945).
A II. vh. után visszatért Budapestre, a szovjet hadsereg magyar nyelvű lapja, az Új Szó (1945–1948), majd az MTI szerkesztője és több lap külső munkatársa (1948–1955). Az észak-vietnami magyar nagykövetség ügyvivője, a Külügyminisztérium Sajtóosztályának vezetője, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke (1955–1960). Magyarország guineai és mali (1960–1963), marokkói (1963–1966), afganisztáni és iraki nagykövete (1966–1967).
Az 1950-es évek–1960-as években jelentős szerepet játszott a magyar sajtó irányításában, a forradalom után a magyar kultúrpolitika egyik újraszervezője. Hivatalvezetőként kezdeményezte a havi tájékoztatók megrendezését, ahol az országos lapokat informálták aktuális politikai és kulturális eseményekről. Igen sok nyelven beszélt, ezért műfordítással is foglalkozott; elsősorban politikai, filozófiai műveket és kortárs szovjet regényeket, klasszikus ifjúsági műveket ültetett át magyar nyelvre. Az ő fordításában jelent meg – többek között Valentyin Katajev A távolban egy fehér vitorla (1946) és Lev Kasszil Vologya utcája c. munkája.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett. Halála után róla nevezték el a Gyáros László-díjat (publicisztikai tevékenységek elismeréseként, 1980-as évek).
Szerkesztés
A Tett, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetkezete képes folyóiratának szerkesztője (1945–1946).
Főbb művei
F. m.: Zalka Máté – Lukács tábornok. A nagy magyar szabadságharcos hősi halálának 15. évfordulójára. Illés Béla és Gy. L. írásai. (Bp., 1952)
A spanyol nép harca a fasiszta diktatúra és az amerikai uralom ellen (Nemzetközi kérdések. 6. Bp., 1955)
Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Györkei Jenő. Szerk. (Bp., 1959)
Madrid határán… Versek, tanulmányok. Minikönyv számozott és számozatlan kiadásváltozatban is. Összeáll. Ill. Kass János. (Bp., 1976)
Az Új Szó története. Minikönyv és bibliofil kiad. Összeáll. és szerk. (Bp., 1977)
ford.: Halhatatlan hősök. Történetek a nagy honvédő háborúból. Oroszból ford. (Moszkva, 1944; 2. kiad. Nagyvárad, 1945)
Groszman, Vaszilij: Írások a háborúból. – Az öreg tanító. Ford. (Moszkva, 1944)
Kalinyin, Mihail: A szovjet nép erkölcsi arculata. Ford. (Szombathely, 1945)
Mihajlov, Nyikolaj: A Szovjetunió. Ford. (Bp., 1945)
Katajev, Valentyin: A távolban egy fehér vitorla. Ifj. reg. Ford. Kontraszty László rajzaival. (Bp., 1946; 2. kiad. 1948; 3. kiad. 1950), Danyko, Elizanta: A kínai titok. A porcelán regénye. Ford. (Bp., 1948; 2. kiad. 1949; 3. kiad. 1950)
Visinszkij, Andrej: Lenin és Sztálin a proletárforradalomról és az államról. Ford. (1–2. Bp., 1948; 3. kiad. 1949)
Zsdanov, Andrej: A művészet és filozófia kérdéseiről. Beszédek, hozzászólások. Ford. (Bp., 1949; 2. jav. kiad. 1952)
Kasszil, Lev– Poljanovszkij, Maksz: Vologya utcája. Ifj. reg. Ford. (Bp., 1950; 2. átd. kiad. 1954; 3. kiad. Bp.–Uzsgorod, 1961)
Groszman, Vaszilij: Sztálingrád hősei. Ford. (Szabadságharcos Kiskönyvtár. Bp., 1951)
Wasilewska, Wanda: Virágoskert. Mesék. Ford. Máday Gréte rajzaival. (Bp., 1951)
Vaszilenko, I.: Csillagocska. Reg. Ford. Ill. Bajuszkin, V. (Bp., 1953)
Erdőzsongás. Vál. elbeszélések és karcolatok. Ford. többekkel. Ill. Vareszkij, O. nyomán Kálmán Klára. (Bp., 1953)
Katajev, Valentyin: A távolban egy fehér vitorla. Ifj. reg. Ford. Ill. Boromisza Zsolt. (4. kiad. Bp., 1953; Ifjúsági Kiskönyvtár. I–II. köt. 5. kiad. 1956)
Katajev, Valentyin: Az ezred fia. Ifj. reg. Ford. (Hazáért és szabadságért. Bp., 1954)
Katajev, Valentyin: A távolban egy fehér vitorla. Ifj. reg. Ford. Ill. Rogán Miklós. Az utószót Török Endre írta. (Kincses Könyvek. 6. kiad. Bp., 1958)
Katajev, Valentyin: A távolban egy fehér vitorla. Ifj. reg. Ford. Ill. Szász Endre. (Bp.–Uzsgorod, 1960)
Glagyilin, Anatolij: Karrier. Egy futballkarrier története prológussal és epilógussal. Ford. Ill. Réber László. (Bp., 1961)
Katajev, Valentyin: Az ezred fia. Ifj. reg. Ford. Ill. Szőnyi István. (3. kiad. Bp.– Uzsgorod, 1962; 4. kiad. 1974)
Katajev, Valentyin: A távolban egy fehér vitorla. Ifj. reg. Ford. Ill. Hajnal Gabriella, K. Lukáts Kató. Az utószót E. Fehér Pál írta. (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei. Bp., 1963; 7. kiad. Bp.–Uzsgorod, 1970; 9. kiad. 1974; 10. kiad. 1978; 11. kiad. 1980; 12. kiad. 1981; 13. kiad. 1984; 14. kiad. 1986; 15. kiad. 1987)
Kasszil, Lev– Poljanovszkij, Maksz: Vologya utcája. Ifj. reg. I–II. köt. Ford. Ill. Szász Endre, K. Lukáts Kató. (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei. Bp., 1964; 5. kiad. 1975; 6. kiad. 1980)
Szemjonov, Julian: Vihar őrnagy. Kémregény. I–II. köt. Ford. (Bp., 1970)
Katajev Valentyin: A távolban egy fehér vitorla. Ford. Ifj. reg. Az utószót Bakcsi György írta. (Fiatalok Könyvtára. Bp., 1976)
Prisvin, Mihail: Az erdő emeletei. Ford. Ill. Szecskó Péter. (Mit mesél a természet?, Bp., 1977)
Katajev, Valentyin: A távolban egy fehér vitorla. Ifj. reg. Ford. Ill. Dobesch Máté. (Delfin Könyvek. 16. kiad. 2002).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1980. febr. 1.)
Botos János: Gy. L. emlékezete. (Pártélet, 1983)
Máté György: Emlékezés Gy. L.-ra. (Magyar Sajtó, 1983)
A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. (Bp., 1987).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
