Gyöngyösy László
irodalomtörténész, író, műfordító
Gyöngyösy Horváth, agárdi
Született: 1861. január 13. Baranya, Ung vármegye
Meghalt: 1923. február 23. Budapest
Temetés: 1923. február 25. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Régi nemesi református családból származott. Sz: Gyöngyösi Horváth János (†1874) jogász, ügyvéd, a családi hagyomány szerint Gyöngyösy István (1629–1704) költő leszármazotta. F: Sziny Róza. Fia: Gyöngyösy Géza és Gyöngyösy Zoltán dr.
Iskola
A Sárospataki (1877–1878), a Debreceni Református Teológiai Akadémián (1878–1879), a bp.-i tudományegyetemen tanult (1879–1881).
Életút
A Magyar Föld (1881–1882), a Pesti Hírlap munkatársa (1883–1886), a Szegedi Napló belmunkatársa (1886). Az aszódi (1886–1887), a hajdúnánási gimnázium (1887–1890), a máramarosi evangélikus líceum (1890–1894), a temesvári állami főreáliskola (1894–1897), a lugosi (1897–1898), a bártfai (1898–1905), a beregszászi (1905–1913), a nagyszalontai gimnázium (1913–1916), a bp.-i László-féle magángimnázium r. tanára (1916–1917).
Irodalomtörténészként a családi hagyomány tisztázása miatt Gyöngyösy István (= Gyöngyösi István) munkásságával foglalkozott, ill. a 19. sz.-i magyar klasszikus szerzők, elsősorban Arany János és Mikszáth Kálmán életművét vizsgálta. Igen termékeny szerző volt, jóllehet munkássága túlnyomó többségét néhány nagyobb monográfiáján és tanulmányán kívül apró – de megkerülhetetlen – filológiai adatközlések és pontosítások tették ki. Életműve nagy része még feltáratlan, hisz írásai zöme szaklapokban, napilapok kulturális mellékleteiben és folyóiratokban láttak napvilágot. Irodalomtörténeti dolgozatokon kívül egyházi témájú és pedagógiai írásokat, valamint néhány novelláskötetet, regényt és verseket is közölt. Műfordítóként klasszikus angol és amerikai irodalmat (pl. Charles Dickens és Mark Twain) tolmácsolt, de fordításai nagy része is csak folyóiratokban érhető el. Néhány írása, publicisztikája Morgó és Figyelő álneveken jelent meg.
Elismerés
A Kisfaludy Társaság Széher Árpád-díja (1923).
Szerkesztés
Az Ifjúsági Lapok szerkesztője (1894). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Magyarország és a Nagyvilágban (1881–1882), a Fővárosi Lapokban (1887–1892), az Ország-Világban (1886–1903), a Vasárnapi Ujságban (1887–1918), a Békésmegyei Közlönyben (1883), a Debreczeni Protestáns Lapban (1890), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1890–1893), a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban (1894-től), a Budapesti Hírlapban (1894–1922), az Egyetértésben (1895–1896), a Nemzetben (1895), az Uj Időkben (1897–1901), a Pesti Naplóban (1898–1916), a Tanulók Lapjában (1901), a Hazánkban (1903–1904), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1904–1905), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1904–1921), az Ung c. lapban (1908), a Debrecenben (1910), a Magyar Hírlapban (1910–1911), a Máramaros c. lapban (1911), az Irodalomtörténetben (1912–1919), a Protestáns Szemlében (1912–1917), az Urániában (1913–1914), az Élet c. lapban (1918–1922), a Színház és Divatban (1918), az őrálló c. lapban (1921) és a Szózatban (1922) jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Sganarelle Molière főalakjáról. Elbeszélések és irodalomtörténeti czikkek. (Magyarország és a Nagyvilág, 1881)
A XVI. és XVII. század lyrai költészete hazánkban. (Magyarország és a Nagyvilág, 1882)
Halmi Ferencz első föllépte. (Békésmegyei Közlöny, 1883)
Mikszáth Kálmánról. (Bp., 1886)
Petőfiék Aszódon. (Vasárnapi Ujság, 1887)
Hazulról. Elbeszélések. (Hajdúnánás, 1888)
A görög nyelv kérdéséhez. (Debreczeni Protestáns Lap, 1890)
Homerosz kedélyvilága. (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890)
Református gymnasiumok vizsgarendszere. (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891)
Az iskola és a társadalom (Eger, 1896)
Arany János ifjúsága. (Bp., 1897)
Arany János élete és munkái. (Bp., 1901)
Arany János. (Vasárnapi Könyvtár. 19. Bp., 1902)
Belső emberek. Regény. (Bp., 1902)
A régi ösvényen. Versek. (Bp., 1903)
Fiatal házasok és egyéb elbeszélések. (Bp., 1903)
Gyöngyösy István élete és munkái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1904 és önállóan: Bp., 1905)
Adatok Arany János életéhez. – Adatok a Gyöngyösy család történetéhez. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
Gyöngyösy István – Hol született Gyöngyösy István? (Budapesti Hírlap, 1908)
Gyöngyösy István szülőhelye. (Ung, 1908)
Adatok Gyöngyösy István életéhez. 1–4. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908–1911)
A gyermek Mikszáth. (Budapesti Hírlap, 1910)
Vázlatok egy Mikszáth-életrajzhoz. (Magyar Hírlap, 1910. szept. 28.)
Mikszáth Kálmán. (Bp., 1911)
Gyöngyösi István a vallás ügyéről. – Gyöngyösy István tanulópályája. – A lázadó Gyöngyösy István. – Gyöngyösy István halála. (Protestáns Szemle, 1912)
Arany János Geszten. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1912)
Gyöngyösy László, a költő, Gyöngyösy István bátyja. (Protestáns Szemle, 1913)
Gyöngyösy István közpályája. (Urania, 1913)
Az Andrássyak és Gyöngyösy István. (A Gyöngyösy Irodalmi Társaság Évkönyve. III. köt. Ungvár, 1915)
Gyöngyösy István Palinodiája. (Erdélyi Múzeum, 1916)
Arany János szalontai életéről. (Irodalomtörténet, 1917)
Gyöngyösy István ifjúsága. (A Gyöngyösy Irodalmi Társaság Évkönyve. IV. köt. Ungvár, 1918)
Pósa Lajos életrajza. (Bp., 1920)
A cár kosaras tótja. Regény. (Bp., 1923)
Petőfiék Aszódon. – Petőfi anyjának családjáról. (Így élt Petőfi. I–V. köt. Bp., 1957)
ford.: Dickens Károly: Chuzzlewitt Márton élete és kalandja. I–III. köt. (Bp., 1885).
Irodalom
Irod.: Császár Elemér: Új magyar irodalmi arcképek. Gy. L.: Mikszáth Kálmán. (Budapesti Szemle, 1912).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
