Hoffmann Edith
művészettörténész, muzeológus
Született: 1888. december 7. Brassó
Meghalt: 1945. április 6. Budapest
Család
Odenwald környéki frankok leszármazotta volt, családja 1786-ban telepedett le a Bácskában. Anyai nagyapja: Engel Károly (†1900) festőművész. Sz: Hoffmann Frigyes (1853–1938) irodalomtörténész, az Eötvös Collegium r. tanára, Engel Mária. Három nővére volt, testvérei közül: Rédey (Hoffmann) Mária (1884–1949) irodalomtörténész.
Iskola
A bp.-i és a bécsi tudományegyetemen tanult (1906–1910), Budapesten bölcsészdoktori okl. szerzett (1910).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Néprajzi Tárának gyakornoka (1910–1913), az Országos Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának őre (1913–1921), osztályvezetője (1921–1936), múzeumi igazgató-őre (1936–1945).
Középkori és kora újkori magyar és egyetemes művészettörténettel, elsősorban a magyar és európai rajzművészet, ill. miniatűrfestés történetével foglalkozott. Nevéhez fűződik – többek között – az MNM Széchenyi Könyvtára illuminált kéziratainak rendszerező összefoglalása (a díszítés keletkezésének helye és stílusa szerint) és a Szépművészeti Múzeum rajzgyűjteményének feldolgozása (a múzeum rajzairól készített leíró kartonjai ma is nélkülözhetetlen segédeszközök). Az 1920-as évek elejétől Fraknói Vilmos megbízásából tanulmányozta a Corvina-könyvtár miniatúráit: alapvetően új eredményeket ért el Mátyás király budai könyvfestő műhelyének vizsgálata terén. Foglalkozott még az itáliai és a németországi táblaképekkel: a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét értékes Dürer- és Schongauer-rajzokkal gyarapította. Feldolgozta a középkori magyar könyvgyűjtők könyvtárait és az ott lévő könyvek illusztrációit. Szakmai érdeklődése később kiterjedt a 19. sz.-i magyar művészetre is; monográfiát írt Barabás Miklósról és Szinyei-Merse Pálról. Különösen értékes tudománynépszerűsítő tevékenysége: az 1930-as években népszerű ismeretterjesztő adásokat tartott a Magyar Rádióban, ill. a Szépművészeti Múzeumban közel 40 kiállítást rendezett. ő szervezte és rendezte a híres 1944. évi Munkácsy-emlékkiállítást. Grafikusként is működött; a két vh. közötti művészeti és irodalmi élet több ismert képviselőjét árnyékrajz formájában örökítette meg (ezek gyűjteményét Tolnai Gábor adta ki, 1988). A Babits-család és Török Sophie bizalmas barátja volt.
Emlékezet
Autóbaleset áldozata lett, halála után a Szépművészeti Múzeum emlékkiállítást rendezett tiszteletére (1948).
Kiállítások
F. kiállításai: az Országos Szépművészeti Múzeumban, a kiállítást rendezte, a katalógust szerk.: Művészi sokszorosító eljárások. (1–2. kiad. Bp., 1925)
Francia romantikusok. (Bp., 1926)
Francisco de Goya grafikai munkái. (Bp., 1928)
Miniatúrák és olasz rajzok. (Bp., 1930)
Német rajzok. 1400–1650. (Bp., 1931)
Német rajzok. 1650–1914. (Bp., 1932)
Lotz Károly rajzai. (Bp., 1933)
Németalföldi rajzok. XV–XIX. század. (Bp., 1932)
Rajzoló eljárások. (Bp., 1934)
Watteau és köre. Születésének 250. évfordulójára. (Bp., 1934)
Székely Bertalan rajzai. Héjjas Jánossal. (Bp., 1935)
A Majovszky-gyűjtemény. (Bp., 1935)
A Grafikai Osztály legszebb külföldi rajzai. Héjjas Jánossal. (Bp., 1936)
Francia grafikusok. XVI–XX. század. (Bp., 1936)
Német grafikusok. Héjjas Jánossal. (Bp., 1937)
Olasz grafikusok. XV–XVIII. század. Héjjas Jánossal. (Bp., 1939)
Erdélyi művészek, erdélyi tájak. (Bp., 1940)
A magyar rajz ötszáz éve. Héjjas Jánossal. (Bp., 1940)
Kéziratok és miniatúrák. X–XX. század. (Bp., 1941)
Olasz tájak. Domán Andreával. (Bp., 1943)
Másolatok, hamisítványok. Domán Andreával. (Bp., 1944).
Főbb művei
F. m.: A sienai és firenzei festészet a XV. században. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1910)
Harpokrates szobrocskák a Nemzeti Múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1914)
Az Iparművészeti Múzeum brüsszeli kárpitja. 4 táblával. (Magyarország műemlékei. Bp., 1915)
Cseh miniatűrök a Szépművészeti Múzeumban. 13 képpel. (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. I. 1918. Bp., 1918)
A Colombe-műhely egy ismeretlen imádságos könyve a Magyar Tudományos Akadémiában. 11 képpel. (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. II. 1919–1920. Bp., 1920)
Lodovico Gonzaga imádságos könyve az Iparművészeti Múzeumban. (Magyar Könyvszemle, 1920)
Mátyás király budai műhelyének egyik címerfestője. Két melléklettel. (Magyar Könyvszemle, 1923)
Barabás Miklós. Kismonográfia. 9 táblával. (Művészeti pantheon. Szerk. Petrovics Elek. Bp., 1923)
Christophoro Persona Agathias-fordításának négy példányáról. Négy hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1924)
Középkori könyvkultúránk néhány fontos emlékéről. Négy hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1925)
XVII. századi holland rézkarcolók rajzai a Szépművészeti Múzeumban. (Magyar Művészet, 1925)
A Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának Olaszországban illuminált kéziratai. Négy hasonmással. – Andreas Pannonius „De Regiis Virtutibus” című munkájáról. (Magyar Könyvszemle, 1926)
Mátyás király könyvtárának egy ismeretlen darabja. Két hasonmással. – A Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának Magyarországon illuminált kéziratai. 18 hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1927)
A Szépművészeti Múzeum néhány olasz rajzáról. 63 képpel. – Henrik csukárdi plébános miniátor. 14 képpel. (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. IV. 1924–1926. Bp., Bp., 1927)
A Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának illuminált kéziratai. 15 táblával. (Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kiadványai. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1928)
Régi magyar bibliofilek. (A Magyar Bibliophil Társaság kiadványai. Bp., 1929)
A Szépművészeti Múzeum néhány németalföldi és német rajzáról. 50 képpel. (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. V. 1927–1928. Bp., 1929)
Ismeretlen Corvin-kódex. (Magyar Könyvszemle, 1930)
Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben. 91 képpel. (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. VI. 1929–1930. Bp., 1931)
A régi osztrák művészet egy ismeretlen fontos emlékéről. (Petrovics Elek-emlékkönyv. Bp., 1934)
Iparművészeti és egyéb rajzok a Szépművészeti Múzeumban. 30 képpel. (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. VII. 1931–1934. Bp., 1935)
A Szépművészeti Múzeum rajzgyűjteményei. (Nyugat, 1935)
Albrecht Altdorfer. – Tintoretto. – Greco. (Nyugat, 1936)
Rembrandt. – Palma Vecchio. (Nyugat, 1937)
Jegyzetek a régi magyar táblaképfestészethez. (Archaeologiai Értesítő, 1937)
A művészet a magyar irodalom és a történelem tanításában. (Kereskedelmi Szakoktatás, 1937)
Vázlatok, tanulmányok a rajzgyűjteményben. 11 képpel. (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. VIII. 1935–1936. Bp., 1937)
Hungarian Graphic Art. (London, 1937)
Pozsony a középkorban. Elfelejtett művészek, elpusztult emlékek. (A Magyarságtudomány tanulmányai. 7. Bp., 1938; németül: Pressburg im Mittelalter. Vergessene Künstler, verlorene Denkmäler. Südostdeutsche Forschungen, 1938)
A Széchenyi Könyvtár új Corvin-kódexe. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1939)
Esterházy Miklós herceg. (Nyugat, 1939)
Children in the Past. 11 táblával. (Peacock Books. London, 1939)
Petrus Paulus Rubens. – Az én magyarságom. Erdélyi művészek stílusalakító törekvései. – Szinyei Majálisa. (Nyugat, 1940)
Mátyás király könyvtára. (Mátyás Király Emlékkönyv. II. köt. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1940)
Elveszett Dürer-rajzok és néhány olasz rajz a Szépművészeti Múzeumban. (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. X. Bp., 1941)
Renoir. (Nyugat, 1941)
A megismerkedés és az utolsó szilveszter. (Babits Emlékkönyv. Szerk. Illyés Gyula. Bp., 1941)
Szinyei Merse Pál. (Magyar művészeti írások. Bp., 1943)
A Majovszky- gyűjtemény. (Europa, 1943)
A felajánlás a Szent István ábrázolásokon. 3 táblával. (Lyka Károly-emlékkönyv. Szerk. Petrovics Elek. Bp., 1944)
Művészfejek. 29 táblával. (Bp., 1945)
Barabás Miklós. Kismonográfia. Szerk., a bevezetést írta Radocsay Dénes. 39 táblával. (2. átd. kiad. Bp., 1950)
Régi magyar bibliofilek. Hasonmás kiad. Szerk., az előszót írta Wehli Tünde. (Bp., 1992).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Zádor Anna: H. E. (Magyar Nemzet, 1945. júl. 24.)
Vayer Lajos: H. E. (Századok, 1945/46)
Genthon István: In memoriam H. E. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1947)
Rédey Mária: H. E. emlékezete. (Válasz, 1947)
H. E.-emlékkiállítás. Írta és összeáll. Balogh Ilona, Balogh Jolán, Domán Andrea. 1 táblával. (Bp., 1948)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. (Bp., 1965–1968)
Tolnai Gábor: H. E.-ről és arról a körről. amely az ő vonzásában élt. (Új Írás, 1987)
Tolnai Gábor: Árnyból szőtt lelkek. H. E. árnyrajzai. Rózsa György tanulmányával. (Írisz. Bp., 1988)
Zádor Anna: Arcképvázlat H. E.-ről. (Holmi, 1992)
Takács Etelka: H. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
