Gyöngyössy István
közgazdász, jogász
Született: 1910. április 19. Nagyvárad, Bihar vármegye
Meghalt: 1994. április 3. Budapest
Család
Sz: Gyöngyössy István (1877–1956) jogász, megyei alügyész, Lucz Sarolta (1883–1972). Kétszer nősült. F: 1. 1941–1956: Krisztinkovich Mária. Elvált. Leánya: Gyöngyössy Mária (1949–). 2. 1959-től Szentkláray Olga (1931–) pedagógus, kandidátus, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanszékvezető főisk. tanára. Fia: Gyöngyössy István (1960–); leánya: Gyöngyössy Eszter (1962–).
Iskola
A nagyváradi állami líceumban éretts. (1928), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1932), ügyvédi-bírói vizsgát tett (1937), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1973), doktora (1982).
Életút
Az Egyesült Izzó tisztviselője, majd cégvezető igazgatója (1932–1945). A Külügyminisztérium főelőadója (1945–1946), a bukaresti magyar külképviselet vezetője (1946–1948), a Gazdaságpolitikai, majd a Protokoll Főosztály vezetője (1948–1949). Koholt vádakkal letartóztatták (1949. szept. 30.), bebörtönözték (1949–1954; rehabilitálták: 1954. nov.). A Központi Döntőbizottság döntőbírája (1955–1956), a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat igazgatója (1956–1962), a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója (1962–1967). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tanácsadója (1967), az MNB párizsi képviselője (1967–1973), igazgatója (1973–1977), nyugdíjas elnöki tanácsadója (1977–1978), a Banco di Sicilia budapesti képviseletének tanácsadója (1978-tól). Az MKKE, ill. az MKKE Közgazdasági Továbbképző és a Külkereskedelmi Vezetőképző Intézete előadó tanára (1974-től) és a Pénzügykutatási Intézet tud. tanácsadója (1977-től).
Első írásai az Új Magyar Földben és a Válaszban megjelent szociográfiák volt. Kutatóként a külkereskedelmi monopólium, a gazdaságirányítási reform, a nemzetközi szerződéskötési gyakorlat és a tőkés nemzetközi pénzrendszer kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a nyugat-európai valutarendszer, elsősorban az euródeviza-piac fejlődési törvényszerűségeinek vizsgálata terén. Az Európai Gazdasági Bizottság felkérésére szakvéleményt készített a kelet–nyugati kereskedelem helyzetéről, akadályairól és azok kiküszöbölésének módjairól (1969-ben). Az 1970-es években jelentős szerepet játszott Magyarországnak a nemzetközi pénzügyi rendszerekbe való bekapcsolódásába.
Emlékezet
Budapesten (Németvölgy, XII. kerület Szendi utca 2.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Visszaemlékezéseit az 1956-os Intézet életútinterjúi között őrzik.
Elismerés
Munka Érdemrend (arany), Magyar Népköztársasági Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).
Főbb művei
F. m.: Komplett berendezések exportja az új mechanizmusban. (Külkereskedelem, 1967)
A pénzpiacok és a tőkés nemzetközi pénzrendszer átalakulása. (Gazdaság, 1970)
La système bancaire en Hongrie. (Banque, 1971)
A nemzetközi pénzmozgások hatása az érintett országok fizetési mérlegére és belső liquiditására. Kand. értek. is. (Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági Főosztály Közleményei. 46. Bp., 1974)
A nemzetközi pénzmozgások és a valutaválság. (Bp., 1975; International Money Flows and Currency Crisis. Angol bőv. kiad. The Hague–Boston–Lancaster, 1984)
Az IMF szerepe a nemzetközi valutáris kapcsolatokban. (A Pénzügykutatási Intézet tanulmányai. Bp., 1978)
Határozatok a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén. (Pénzügyi Szemle, 1979)
A monetáris integráció problémái az Európai Gazdasági Közösségben. (A Pénzügykutatási Intézet tanulmányai. Bp., 1979)
Dollárbő jegybanki tartalékok és az IMF dollárhelyettesítő elgondolásai. (Pénzügyi Szemle, 1980)
A nemzetközi tőkés pénzrendszer és működésének problémái. (A Magyar Kereskedelmi Bank kiadványai. Bp., 1980)
Az EGK európai monetáris rendszere. (A Pénzügykutatási Intézet tanulmányai. Bp., 1981)
Az IMF lassú átalakulása. (Pénzügyi Szemle, 1981)
A mai nemzetközi pénzrendszer kialakulása, működése és perspektívái. Doktori értek. (Bp., 1981)
A mai nemzetközi pénzrendszer működése. (Bp., 1982)
Az EMS és az ECU jövője. (Pénzügyi Szemle, 1987)
kéziratban: Exposé sur l’État du Commerce Intra-Européen sur les obstacles qui l’entravent et sur la possibilité de les surmonter. (Genf, 1969).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1994. ápr. 9.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
