Györkei Jenő
történész, honvédtiszt
Györkey
Született: 1929. február 11. Gyula, Békés vármegye
Meghalt: 2009. november 18. Budapest
Család
Sz: Györkey Jenő tanyai iskolai, majd békéscsabai tanító, Mészáros Erzsébet. Szülei nyugdíjba vonulásuk után Budapestre költöztek. Két testvére volt: húga Pedagógiai Főiskolát végzett, Kazincbarcikán tanított; nővére gyógypedagógus Gicben (Veszprém m.). F: 1953-tól Pap Erzsébet (1932–) tanítónő. Fia: Györkei Zoltán (1958–.); leánya: Györkei Katalin (1961–).
Iskola
Elemi és középiskoláit Békéscsabán végezte, az Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE BTK-n magyar–történelem szakos tanári okl. szerzett (1952); Kossuth Tüzértiszti Iskolát végzett (1951), a történelemtudományok kandidátusa (Moszkva, 1972; honosítva: Bp., 1972).
Életút
A Munkaerőtartalékok Hivatala budapesti X. kerületi Szakmunkástanuló Iskolájának tanára (1949–1951). A Hadtörténelmi Intézet Legújabbkori Osztályának tud. munkatársa, osztályvezető tud. főmunkatársa (1951–1991), alezredesi rangban nyugdíjazták (1991), ezredessé léptették elő (1998). A moszkvai Társadalomtudományi Akadémia Idegen Nyelvek Tanszékének aspiránsa (1969–1972), Madridban ösztöndíjas vendégkutató (1981, 1988, 1990).
A Magyar Nemzeti Ellenállási szövetség elnökségi tagja (1997-től).
20. sz.-i egyetemes történettel, magyar és nemzetközi munkásmozgalom-történettel, hadtörténettel, elsősorban az I. vh. és a spanyol polgárháború történetével foglalkozott. Különösen értékesek az I. vh.-ban orosz hadifogságba esett magyar katonák életútjának felderítése terén elért eredményei; feldolgozta az oroszországi magyar hadifogoly-mozgalom történetét. Az 1980-as években spanyol levéltárakban kutatott, végigjárta a polgárháború fontosabb helyszíneit, összegyűjtötte és feldolgozta a spanyolországi forrásokat és szakirodalmat. Elsőként tisztázta Zalka Máté halálának körülményeit, ill. új adatokat tárt fel Gerő Ernő spanyolországi tevékenységével kapcsolatban. Az 1990-es évektől elsősorban a magyar forradalom történetét, ill. a II. vh. utáni népbíróságok működését vizsgálta. Tagja volt annak a delegációnak, amely jelentős szerepet játszott abban, hogy az ún. Jelcin-iratok Magyarországra kerültek. Felkutatta, hazahozta és közzétette Szombathelyi Ferenc honvéd tábornok újvidéki perének iratait, és kiderítette halálának körülményeit.
Főbb művei
F. m.: Ligeti Károly válogatott írásai. 1917–1957. Összegyűjtötte és vál. A bevezetőt írta Sziklai Sándor. 4 táblával. (Bp., 1957)
Adalékok a magyar internacionalisták történetéhez. Józsa Antallal. (Hadtörténeti Közlemények, 1957)
Magyar internacionalisták Szibériában, a Bajkálon túli harcokban. (Katonai Szemle, 1957)
Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Józsa Antallal. 12 táblával, 2 térképpel. Az előszót írta Münnich Ferenc. (Bp., 1957; orosz nyelvű, átd. és bőv. kiad. Moszkva, 1959)
Új Wehrmacht, a német militarizmus örököse. Náci fasiszták a nyugatnémet hadsereg élén. – Szovjet-Oroszországban harcoló magyar internacionalisták a Magyar Tanácsköztársaság katonai megsegítéséért. (Katonai Szemle, 1958)
Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Gyáros Lászlóval. (Bp., 1959)
Gáll János tábornok a spanyol szabadságharcban. (Katonai Szemle, 1959)
Frunze testőrei. Kisregény. Ill. Csergezán Pál. (Fegyver a munkáskézben. Bp., 1961; oroszul: Moszkva, 1963)
Devecska Kálmán: Szibériai napló. Az eredeti kéziratot szerk. Földes Péter, a korabeli rajzokat és fényképeket vál. (Bp., 1962)
Spanyol földön a szabadságért. A nemzetközi brigádok története. (Bp., 1963)
Nem törnek át! Képes album a spanyol polgárháború történetéből. Szerk. Tímár Györggyel. (Bp., 1963)
A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban. (Társadalmi Szemle, 1967)
Magyarok az Amur partján. Képes visszaemlékezés azokra a magyar internacionalistákra, akik fegyverrel a kézben harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. (Bp., 1967)
Zalka Máté vallomása önmagáról. (Hadtörténelmi Közlemények, 1967)
Magyar önkéntesek a nemzetközi brigádok sorában Spanyolországban. 1936–1939. Kand. értek. Orosz nyelven. (Bp., 1972)
Garasin Rudolf élete. Életrajz. 7 táblával. (Bp., 1976)
Tankok ellen száz halálon át. Münnich Ferenc a spanyol polgárháborúban. Dokumentumok. Szerk. Münnichné Berényi Etelkával. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1976)
Magyar önkéntesek a spanyol polgárháborúban. A kand. értek. átdolgozott kiadása. (Bp., 1977)
Castro, Fidel: La historia me absolverá. – A történelem feloldoz engem. Castro védőbeszéde a Santiago de Cuba-i Rögtönítélő Bizottság előtt. Sajtó alá rend. (Bp., 1978)
A magyar Csapajev. Szalvay Mihály. Minikönyv. Bibliofil kiadás. A tanulmány spanyol és orosz nyelven is. (Bp., 1979)
Legenda és valóság. Adalékok Zalka Máté életrajzához. (Valóság, 1980)
A Magyar Néphadsereg Kocsiszín története. 1945–1981. Csapattörténet. (Gépkocsizók. Bp., 1981)
Csillag tavasz volt. Szovjet katonahősök emlékei a magyarországi felszabadító harcokról. Vál., szerk. (Bp., 1985)
A spanyolországi nemzetközi brigádok egészségügyi szolgálata. (Hadtörténelmi Közlemények, 1986)
Legenda – valóság – tragédia. A nemzetközi brigádok történetéből. Az előszót Gömöri Endre írta. 32 táblával. (Bp., 1986)
Spanyolország. (Magyarok az európai antifasiszta ellenállási mozgalmakban. Szerk. Dani Erzsébet. Bp., 1986)
Zalka Máté utolsó napjai a spanyol polgárháborúban. (Nagyvilág, 1987)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született fegyverbarátság. Szerk. Liptai Ervin. Írta Zsilin, P. A.-val és Tóth Sándorral. (Bp., 1987)
Új Bethlen István dokumentumok Moszkvából. (Történelmi Szemle, 1994)
Magyar zsidók a haza szolgálatában. (Múlt és Jövő, 1996)
Adalékok a szovjet katonai megszállás történetéhez. Horváth Miklóssal. (Szovjet katonai intervenció. 1956. Szerk., a dokumentumokat vál. is. Ford. Láng Júlia, Horváth Miklós. Bp., 1996; 2. jav. kiad. 2001; angolul: Soviet Military Intervention in Hungary. 1956. Bp., 1999)
A spanyolországi Rajk-ügy. (Múltunk, 1996)
A szabadságharc hadilobogóinak utóélete. (História, 1999)
Dicső ereklyék. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hadilobogóinak története. Cs. Kottra Györgyivel. Az előszót Király Béla írta. (Bp., 2000; oroszul: 2000; angolul: 2001)
Szombathelyi Ferenc élete és halála. (Új Honvédségi Szemle, 2001)
Tábornokok meghurcolása. 1945–1948. (Vae victis. Bp., 2002)
Idegen bírák előtt. Szombathelyi Ferenc újvidéki pere és kivégzése. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. A periratokat Radenkovics Györgyi fordította. (Bp., 2002)
Házsongárdi rekviem. Fotóalbum. Sághy Gyulával. (Bp., 2003)
Tanulság lettél… Ismeretlen Örkény-vers a krasznogorszki lágerből. (Kritika, 2006. 1.)
filmje: No pasaran! Bokor Lászlóval. (1961).
Irodalom
Irod.: Molnár Pál: Gy. J.–Józsa Antal: Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. (Hadtörténelmi Közlemények, 1957)
Horváth Miklós: Gy. J.–Gyáros László: Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában. (Hadtörténelmi Közlemények, 1960)
Jemnitz János: Gy. J.: Spanyol földön a szabadságért. A nemzetközi brigádok története. (Századok, 1963)
Szakály Sándor: Gy. J.: Legenda – valóság – tragédia. A nemzetközi brigádok történetéből. (Palócföld, 1987)
Mészáros Zoltán: Gy. J.: Idegen bírák előtt. Szombathelyi Ferenc újvidéki pere és kivégzése. (Hadtörténelmi Közlemények, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
