Győriványi Sándor
politikus, történész, pedagógus
Született: 1927. január 31. Budapest
Meghalt: 2007. december 31. Budapest
Temetés: 2007. január 23. Budapest
Temetési hely: Pesthidegkút
Család
Sz: Győriványi Sándor, az Elektromos Művek villanyszerelője, műszaki tisztviselője, Homola Irén. Testvére: Győriványi Béla (1929–) vegyészmérnök. F: 1952-től Szakály Ilona magyar–német szakos középiskolai tanár. Fia: Győriványi Gábor (1960–) szociológus, teológus.
Iskola
A bp.-i Kölcsey Ferenc Gimnáziumban éretts. (1945), kötélgyártó és hálókötő segédlevelet szerzett (1946), a Pázmány Péter Tudományegyetem tanult (1945–1949, politikai tevékenysége miatt kizárták: 1949), az ELTE BTK-n magyar–történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1958), doktorált (1959).
Életút
Tanulmányainak megszakítása után egy budapesti kisipari szövetkezet kötélgyártó szakmunkása (1949–1958). A Munkaerő- tartalékok Hivatala és a Munkaügyi Minisztérium Iskoláinak tanára (1959–1964), a Belkereskedelmi Minisztérium országos áruismereti szakfelügyelője (1964–1971), a bp.-i Szász Ferenc Iparcikk-kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója (1970–1987).
Az FKgP tagja (1945–1947), a párt ifjúsági szervezete, a Független Ifjúsági Szövetség bölcsészkari megbízottja (1946–1947), átlépett a Független Magyar Demokrata Pártba, új pártja ifjúsági szervezetének, a Független Magyar Ifjúságnak elnöke (1947–1948), országgyűlési pótképviselője (1947). A forradalom és szabadságharc alatt részt vett az FKgP újjászervezésében (1956). A rendszerváltás idején ismét újjáalakult FKGP budapesti XIII. kerületi ügyvezető alelnöke (1988–1989), a párt kulturális ügyeinek országos szaktitkára (1989–1990), az FKGP országgyűlési képviselője (Országos lista, 1990–1998), a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese (1994–1998), az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának alelnöke (1994–1998). Az Antall- kormány munkaügyi minisztere (1990. máj. 23.–1991. jan. 16.), az FKGP elnökségi tagja (1991–1998: megszakításokkal), alelnöke (1993–1994 és 1997–1998), az ún. szeniorok tanácsának vezetője (1994–1998).
Történészként ipar- és technikatörténettel, egyes magyarországi kézművesiparágak, elsősorban a kötélgyártóipar történetével foglalkozott. Feldolgozta a magyarországi szakképzés történetét. Számos áruismereti, ipar- és technikatörténeti és szakmai etikai tankönyvet írt és szerkesztett. Összegyűjtötte és részben kiadta a rendszerváltás után újjászerveződött Kisgazdapárt dokumentumait, a párt első szabadon választott képviselőinek megszólalásait, országgyűlési beszédeit.
Emlékezet
Budapesten, a Szent János Kórházban hunyt el. A pesthidegkúti Remetekertvárosi Szentlélek Templomban nyugszik.
Elismertség
A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Kézművesipar-történeti Munkabizottságának vezetőségi tagja (1999–2007). A Magyar Kézművesipar-történeti Egyesület felügyelő bizottságának elnöke (2002–2007).
Főbb művei
F. m.: A vasipar története. Kiegészítés az ipari tanulóintézetek történelem tankönyvéhez. Kismarty Loránddal. Ill. Doór Ferenc. (Bp., 1956; 2. kiad. 1958; 3. kiad. 1959)
A magyar kötélgyártó kézműipar története. Egy. doktori értek. 2 táblával. (Bp., 1959)
Ruházati áruismeret. 1–2. Illyevölgyi Jánossal. Tankönyv a kereskedelmi szakközépiskolák és az ipari tanulóintézetek 2. és 3. osztálya számára. (Bp., 1965–1966; 2. kiad. 1970; 3. kiad. 1973; 4. kiad. 1976)
A kötélgyártó kézműipar fejlődésének és a gazdasági kötéláru választékának néhány agrártörténeti vonatkozása. (Agrártörténeti Szemle, 1967)
Fonóöv a Liszt Ferenc Múzeumban. (Soproni Szemle, 1967)
Sport- és játékszerismeret a kereskedelmi szakmunkásképzés számára. A kulturcikk- eladók tankönyve. (Bp., 1968; 2. kiad. 1972)
Idegenforgalmi ismeretek a vendéglátóipari szakközépiskolák számára. Pálmai Istvánnal. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 7. kiad. 1981)
Pedagógiai alapismeretek. Kísérleti tankönyv a kereskedelemben és a vendéglátóiparban működő gyakorlati oktatók és szakoktatók számára. Szerk. (Bp., 1972)
Vegyes bolti áruismeret. (Bp., 1976; 2. jav. kiad. 1979; 3. jav. kiad. 1983; 7. kiad. 1991; 8. kiad. 1992)
A budapesti szakoktatás évszázados múltja. (Budapesti Nevelő, 1980)
A kötélgyártás szerszámainak fejlődése. (A Textilipari Múzeum Évkönyve, 1979)
Egy évszázad a főváros szakoktatása történetéből. Kiállítás a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban, a Budavári Palota „A” Épületében. 1980–1981. nov.–febr. A kiállításvezetőt írta Tóth Imrével. 32 táblával. (Bp., 1980)
Áruismeret. 2–3. Ruházati ismeret. I–II. köt. A Ruházati áruismeret c., társszerzővel írt művének átd. kiadása. (Bp., 1980–1981; 3. jav. kiad. 1991; 4. jav. kiad. 1992)
Az áruismeret-tanítás módszertana. Szakmódszertani jegyz. (Bp., 1983)
Játék- és sportcikkek. Hárs Györggyel. (Áruismereti szakmai füzetek. Bp., 1983)
Szakmai etika. (Bp., 1983; 2. kiad. 1987; 4. átd. és bőv. kiad. 1991; 5. kiad. 1993; 6. kiad. 1994; 7. kiad. 1995; 8. kiad. 1996; 9. kiad. 1999; 10. kiad. 2000)
Erkölcs és illem a magánkereskedelemben. Összeáll. (KISOSZ-füzetek. 13. Bp., 1985; 2. kiad. 1987; 3. jav. és bőv. kiad. 1988)
Kiskereskedők nyelvművelő könyve. Összeáll. Az illusztrációkat Balázs-Piri Balázs készítette. (KISOSZ-zsebkönyvek. Bp., 1987; 2. jav. és bőv. kiad. 1988)
Tanári útmutató a Szakmai etika c. tantárgy oktatásához. (Szaktárgyi módszertani útmutató. Bp., 1987)
Hogyan élt az öreg Weber? Kép a szegedi kötelesek 18. századi életéből gróf Hoffmansegg 1793–1794-es magyarországi útinaplója felhasználásával. (VI. Kézművesipar-történeti Szimpózium. Veszprém, 1988. nov. 15–16. Előadások. Szerk. Nagybákay Péter, Németh Gábor. Veszprém, 1989)
A kereskedelmi szakoktatás Magyarországon, a dualizmus korában. (VII. Kézművesipar-történeti Szimpózium. Veszprém, 1990. nov. 12–14. Előadások. Szerk. Nagybákay Péter, Wellmann Nóra. Veszprém, 1991)
A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufaktúrák. (Manufaktúrák Magyarországon. I. Kiegészítő köt. Manufaktúratörténeti konferencia. Miskolc, 1989. okt. 16–17. Előadások. Szerk. Németh Györgyi. Miskolc, 1991)
Szemelvények a Független Kisgazdapárt történetéből. (Bp., 1993)
A memmingeni Pfeifer cég történetének manufakturális szakasza. (Industria et societas. Manufaktúrák Magyarországon. II. Manufaktúrák és korai tőkés ipari vállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. okt. 3–4. Előadások. Szerk. Feketéné Bíró Edit, Németh Györgyi. Miskolc, 1994)
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országgyűlési képviselői a nemzet szolgálatában. Válogatás az 1990–1994. évi szabadon választott Országgyűlés jegyzőkönyveiből. Életrajzok, felszólalások. Szerk. (Bp., 1994)
A Kisgazdapárt regénye a kezdetektől napjainkig. (Változó világ. Bp., 1995)
A magyar szakképzés évezredes múltjából. 1–3. (Új Pedagógiai Szemle, 1996)
A magyar szakképzés fejlődésének története. (Ipari Szemle, 1997)
Az idegenforgalom problémái Közép- és Kelet-Európában. (Ipari Szemle, 1998)
185 éve született, 133 éve halt meg Boldog Adolf Kolping. A szakképzés két nagy Adolfja: a német Kolping és a magyar Szabóky. (Szakoktatás, 1998)
A gazdasági kötéláruk választéka és minősége. Árutörténelem. (Tanulmányok a kézműipar történetéből. Szerk. Csiffáry Gergely, Dóka Klára. Veszprém, 1999)
A szakképzés története Magyarországon. Monográfia. Ill. Czétényi Vilmos. (Bp., 2000)
A középfokú szakképzés intézményeinek névadásáról. (Szakképzési Szemle, 2001).
Irodalom
Irod.: Az Antall- és Boross-kormány tisztviselői almanachja. 1990. máj. 23.–1994. máj. 8. Főszerk. Kodela László. (Bp., 1994)
Lindner András–Horváth Zoltán: Gy. S., a Kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese. (Heti VG, 1996. 32.)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 2008. jan. 4.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
