Gyurkó János
politikus, építőmérnök, művészettörténész
Született: 1952. június 23. Budapest
Meghalt: 1996. október 30. Békéscsaba
Család
Sz: Gyurkó János, a Kőbányai Gyógyszergyár vegyész főmérnöke, Rombauer Erzsébet (1919–1972) orvos, Budapest XIX. kerület körzeti orvosa. Testvére: Gyurkó Erzsébet (1949–) gyógyszerész, Gyurkó Gizella (1951–) biológus, Gyurkó Mária (1953–1990), Gyurkó Piroska (1955–) mélyépítő mérnök, Gyurkó Péter (1957–) gépészmérnök és Gyurkó Mátyás (1961–) gépkocsivezető. F: 1977-től Halpert Marianne banktisztviselő. Leánya: Gyurkó Noémi (1980–) és Gyurkó Dániel (1984–). Élettársa: Bartos Kornélia Csilla.
Iskola
A bp.-i Piarista Gimnáziumban éretts. (1970), a BME Építőmérnöki Karán szerkezetépítő mérnöki okl. (1976), műemlékvédelmi szakmérnöki okl. szerzett (1983), doktorált (1986).
Életút
Az Építéstudományi Intézet tud. munkatársa (1976–1985), az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műszaki ellenőre (1986), a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Műemlékvédelmi Osztályának tervező mérnöke (1987–1990); közben részt vett a Külügyminisztérium számára a romániai ún. falurombolási tervről készített jelentés összeállításában (1988). Kutatóként elsősorban magyar építészettörténettel, a műemlékvédelem, főleg Erdély épített örökségének kérdéseivel, elméleti és kísérleti mechanikával foglalkozott.
Az MDF tagja (1988–1996), a párt országgyűlési képviselője (Budapest XXI. kerület, [Budapest 30. sz. választókerület], 1990–1994). Az Antall-, ill. a Boross-kormány környezetvédelmi és területfejlesztési minisztere (1993. febr. 23.–1994. júl. 15.). Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese (1994–1996. jún.), elnöki főtanácsadója (1996. jún.–okt.).
Emlékezet
1995-től Érden élt, Békéscsabán hunyt el.
Elismertség
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja (1985-től).
Szerkesztés
Néhány, az erdélyi falurombolással kapcsolatos írása Romlaky Tivadar néven jelent meg (a Kapu, az Erdélyi Figyelő és az Érdi Újság c. folyóiratokban).
Főbb művei
F. m.: Árpád-kori templomaink tipológiája. Egy. doktori értek. (Bp., 1976)
Lateral Buckling of Dastically Supported Arches. (Acta Technica, 1982)
Feldebrő kérdéseihez. (Műemlékvédelem, 1982)
Kelet-Magyarország Árpád-kori templomai. (A dákó-román legenda. Bp., 1989)
Hargita és Maros megye lerombolásra ítélt falvai. Összeáll. (Kapu, 1989).
Irodalom
Irod.: Gy. J. (Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. Bp., 1992)
Adonyi Sztancs János–Buza Péter: „A Dunának ott kell folynia, ahol folyt.” Beszélgetés Gy. J., környezetvédelmi miniszterrel. (Köztársaság, 1993. 13.)
Baróti Szabolcs: Kemény és egyértelmű törvényekre van szükségünk. Gy. J. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a tárca feladatairól. (Magyar Hírlap, 1993. 60.)
Bóday Pál Péter: „Úgy érzem, nem kell idő előtt lemondanom.” Beszélgetés Gy. J., környezetvédelmi miniszterrel. (Magyar Hírlap, 1993. 69.)
Keserű Ernő: A balatoni üdülőkörzet megóvása mindannyiunk közös érdeke. Gy. J. a tóparti fejlesztésekről, a vízvédelemről, az építési fegyelemről. (Magyar Nemzet, 1993. 124.)
Bóday Pál Péter: „Nagy vereséget még nem szenvedtünk.” Beszélgetés Gy. J., környezetvédelmi miniszterrel. (Magyar Hírlap, 1993. 168.)
Matyuc Péter: Ez tíz éves program – mondja Gy. J., környezetvédelmi miniszter. A budai Várnegyed kormányzati rendezési tervéről. (Népszabadság, 1993. 155.)
Ötvös Zoltán: „Elégedetlen vagyok az eredményeinkkel.” Beszélgetés Gy. J., környezetvédelmi miniszterrel. (Népszabadság, 1993. 294)
Az Antall- és Boross-kormány tisztségviselői almanachja. 1990. máj. 23.–1994. máj. 8. Főszerk. Kodela László. (Bp., 1994)
Halálhír. (Magyar Hírlap, 1996. nov. 1.)
Császár László: Gy. J. (Műemlékvédelem, 1997)
„őrizd meg ezt a lelkületet…” Gy. J. emlékére. Szerk.: Bartos Csilla, Nové Béla. (Bp., 1997)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
