Gyulai Ágost
pedagógus, irodalomtörténész, műfordító
1895-ig Griesbach
Született: 1868. február 23. Pest
Meghalt: 1957. szeptember 14. Budapest
Temetés: 1957. szeptember 21. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Pesti kézműiparos családból származott. Sz: Griesbach Antal, Csonka Anna. F: Erődi-Harrach Margit, Erődi-Harrach Béla (1846– 1936) nyelvész, földarjzi író leánya. Fia: Gyulai Zoltán, Gyulai Elemér, Gyulai Tihamér és Gyulai Tibor.
Iskola
A budai tanítóképzőben tanult, a budapesti Katholikus Főgimnáziumban éretts. (1886), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1891), magyar–német szakos középiskolai tanári okl. (1895), a 19. sz.-i magyar irodalomtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1918).
Életút
A bp.-i II. kerületi katolikus gimnázium, ill. a Ferenc József Nevelőintézet helyettes (1889–1895), r. tanára (1895–1897), a bp.-i I. kerületi főgimnázium r. tanára (1897–1903). A Paedagogium Polgári Iskolai Tanítóképző r. tanára (1903–1920), mb. igazgatója (1920–1921), igazgatója (1921–1928), egyúttal az ott működő Magyar Testnevelési Főiskola (TF) első igazgatója (1925–1928). A TF-en a művelődéstörténet és a német nyelv r. tanára (1928–1933), nyugdíjazása után mb. előadó tanára (1933–1944). A debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1918–1933).
Jelentős szerepet játszott a polgári és a népiskolai tanítóképzés magyarországi átszervezésében, az irodalomoktatás megreformálásában. A diákokat tudományos munkára ösztönző szemináriumi rendszerű oktatás egyik magyarországi kialakítója, bevezetője, az első magyar filológiai szeminárium (1913) megszervezője. Nevéhez fűződik a Testnevelési Főiskola speciális szervezeti szabályzatának, első tanterveinek kidolgozása, az ezzel kapcsolatos egyéb dokumentumok összeállítása, első könyvtárának megszervezése. Irodalomtörténészként elsősorban Arany János, Petőfi Sándor, Madách Imre és Vörösmarty Mihály munkásságával foglalkozott. Kodály Zoltánnal közösen kiadta Arany János népdalgyűjteményét. Igen sok népszerű tankönyvet, olvasókönyvet és egyéb segédkönyvet írt és szerkesztett, néhány műfordítása is megjelent.
Emlékezet
Budapesten (Németvölgy, XII. kerület Dolgos utca 15., ill. Krisztinaváros, XII. kerület Kiss János altábornagy utca 34. élt és tevékenykedett), a Farkasréti Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1926-tól). A Magyar Pedagógiai Társaság tagja és titkára (1904–1945). Az Országos Testnevelő Tanárvizsgáló Bizottság tagja. A TF első tanácsának tagja.
Szerkesztés
A Paedagogiai Értesítő (1915–1917), a Magyar Paedagogia c. folyóiratok szerkesztője (1940–1944). Műfordításai, költeményei, kisebb írásai a fentieken kívül még elsősorban a Hazánkban (1894, 1902–1904), a Magyar Géniuszban (1895), az Otthon c. lapban (1895), a Magyar Kritikában (1898), a Magyar Nyelvőrben (1898), az Ország–Világban (1898), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1898–1908), az Aurorában (1899), a Budapesti Naplóban (1899), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1899), a Tanulók Lapjában (1899), a Középiskolai Lapokban (1900), a Katholikus Szemlében (1900–1903 és 1913), a Paedagogiumi Ifjúságban (1906–1907), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1908), a Váci Közlönyben (1908), a Kis Magyar Alföldben (1910), az Irodalomtörténetben (1910), a Budapesti Szemlében (1910, 1915, 1942), a Magyarországban (1914), a Néptanítók Lapjában (1916), a Paedagogiumi Értesítőben (1916–1917), a Magyar Életben (1922–1923) és a Diáriumban (1936) jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: A budetini monda. Irodalomtörténeti tanulmány. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1891)
Szilágyi János levele Arany Jánosról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1899)
Arany és Petőfi barátsága. (Bp., 1899)
Arany János tanítói pályája. (Bp., 1900)
Képek Vörösmarty életéből. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1900)
Széchenyi István: Hitel. Szemelvények. Vál., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1901; 2. kiad. 1926)
Madách életéből. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1901)
Zrínyi, a költő. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1901)
Katona József élete. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1901)
Képek Shakespeare életéből. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1904)
Legendák könyve. Költemények. Idegen irodalmakból ford. (Bp., 1906)
Előadások a magyar irodalmi és nyelvtudományi praktikum köréből. (Bp., 1907)
Shakespeare Magyarországon. (Magyar Shakespeare Tár. Szerk. Bayer József. Bp., 1908; angolul: Shakespeare in Hungary. London, 1908)
Bibliography of English Author’s Works Translated into Hungarian Language. 1620–1908. Összeáll. (Bp., 1908)
Kiss Áron emlékezete. (Magyar Paedagogia, 1909)
A Paedagogium magyar filológiai szemináriuma. (A Paedagogium almanachja. Bp., 1913)
A háború és az irodalom. (Budapesti Szemle, 1915)
Háborús antológia. Versek. Összeáll., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bibliotheca vitae. Bp., 1916)
A népiskolai ifjúsági könyvtárak számára ajánlott művek magyarázatos jegyzéke. Összeáll. (Bp., 1917)
A jó tankönyv. (Magyar Paedagogia, 1917)
Quem dil odere? Kihez írta Arany János „Tanári jubileumra” c. költeményét? (Paedagogiai Értesítő, 1917)
Nemzeti olvasókönyv a népiskolák IV. osztálya számára. Szerk. Radnai Rezsővel. Morelli Gusztáv fametszeteivel. (Bp., 1920; 3. jav. és bőv. kiad. 1922)
Budapesti gyermekek olvasókönyve. Az elemi népiskolák II. és III. osztálya számára. Szerk. Havas Istvánnal, Iván Andorral. Morelli Gusztáv fametszeteivel. (Bp., 1923)
Jókai mesemondó művészete. (Jókai. 1825–1925. Emlékkönyv születésének századik évfordulójára. Szerk. Kőrösi Henrik. Bp., 1925)
Magyar nyelvtan szemléltető mondattani alapon. A polgári fiúiskolák I. osztálya számára. Gyurjács Andrással. (Bp., 1926)
Új olvasókönyv a népiskolák IV., V. és VI. osztálya számára. I–II. köt. Szerk. Morelli Gusztáv fametszeteivel. (Bp., 1926)
Magyar olvasókönyv a polgári leányiskolák II. osztálya számára. Szerk. Novákné Balassa Rózával. Ill. Haranghy Jenő, Helbing Ferenc. (Bp., 1927)
Pestalozzi emlékezete. (Magyar Paedagogia, 1927)
Fináczy Ernő, mint író. (Magyar Paedagogia, 1930)
Magyar költészettan és irodalomtörténet a polgári fiúiskolák IV. osztálya számára. Gyurjács Andrással. Ill. Frigyes Béla, Györgyfy György és Horváth Jenő. (Bp., 1930)
Pestalozzinak stanzi nevelési kísérletéről írt levele magyarul. (Magyar Paedagogia, 1935)
Elmélet és gyakorlat a tanügyi igazgatásban. – Emlékbeszéd Fináczy Ernő tiszteletbeli elnökről. (Magyar Paedagogia, 1936)
Statisztika a pedagógia szolgálatában. (Magyar Paedagogia, 1937)
Stilisztika és olvasókönyv a polgári fiúiskolák III. osztálya számára. Gyurjács Andrással. Ill. Horváth Jenő. (Bp., 1938)
Az anyanyelv szerepe és jelentősége az iskolában. (Néptanítók Lapja, 1938)
Szent István király Intelmeinek első pedagógiai feldolgozása. (Budapesti Szemle, 1938)
A 250 éves budapesti egyetemi katholikus gimnázium. 1687–1937. – Néhány szó a legújabb Pestalozzi irodalomról. (Magyar Paedagogia, 1939)
Arany János népdalgyűjteménye. Közzéteszi Kodály Zoltánnal. Szerk. Szabolcsi Bence. 24 táblával. (Bp., 1952; hasonmás kiad. 2011)
Történelmi szemléltetőanyag az első világháború korából. Gy. Á. művének felhasználásával szerk. Lányi Katalin. (Bp., 2003)
Meseképek az óvodában. Kisdedóvodai szemléltető fali képek a XX. század elejéről, 15 darabban, amelyet kiadott a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, 1916-ban. Gy. Á. Magyarázó füzet az iskolai szemléltetőképekhez c. művével. A tanulmányokat írta, a kötetet szerk. Lányi Katalin. (Martonvásár, 2004)
ford.: Anatole France legendáiból. Ford. (Katholikus Szemle, 1902)
Lemaître, Jules: Szép Heléna öregsége. Az eredeti teljes szöveg és hű fordítása. Ford. (Kétnyelvű klasszikusok. Bp., 1922)
Wells, H. G.: A tenger útonállói. Az eredeti teljes szöveg és hű fordítása. Ford. (Kétnyelvű klasszikusok. Bp., 1922)
Mann, Thomas: Fiorenzia. Dráma. Ford. (Bp., 1923)
Mistral három szonettje. Ford. (Katholikus Szemle, 1931)
Hartmann, Moritz: A chilloni fogoly. Ford. Az utószót Mádl Antal írta. Ill. Bartha László. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1957).
Irodalom
Irod.: Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
A budapesti I. kerületi magyar kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Antal József: In memoriam Gy. Á. (TF Évkönyv, 1955/57)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Lányi Katalin: Gy. Á. Kismonográfia. (Magyar Pedagógusok. Bp., 1997)
Lányi Katalin: Gy. Á.-ról, a szentlőrinci iskolakísérlet neveléstörténeti szerepe ürügyén. (Embernevelés, 1997)
Emlékkönyv Gy. Á. jubileumára. Esszégyűjtemény 1946-ból. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Lányi Katalin. (Bp., 1999).
Megjegyzések
MÉL I. és lexikonok téves születési adata: febr. 14.! A febr. 23-i anyakönyvi adatot Lányi Katalin közölte először!; Szinnyei: Griesbach Ágost, Gulyás: Gyulai Ágost néven!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
