Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Haberern J. Pál
Született: 1855. november 30. Szarvas, Békés vármegye
Meghalt: 1936. január 5. Budapest
Temetés: 1936. január 8. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Felvidéki evangélikus (cipszer) családból származott. Sz: Haberern Jonathán (1818–1880) filozófus, teológus, pedagógus, az MTA tagja, Liedermann Róza (1834–1921). F: szoboszlai Tóth Mária. Fia: Haberern György.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1879), hallei és bécsi klinikákon képezte magát (1879–1882), a csont és ízületi bántalmak sebészetéből (1892) és urológiai sebészetből is magántanári képesítést szerzett (1908).
Életút
A budapesti tudományegyetem Sebészeti Klinikáján Lumnitzer Sándor egy. tanársegéde (1882–1887), a Szent Rókus Kórház II. sz. Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1888–1926). Az I. világháború idején, a Zita helyőrségi kórház sebészeti osztályfőnöke (1916–1918). A budapesti tudományegyetem magántanára (1892–1923), c. rk. tanára (1923–1926).
Udvari tanácsos (1913-tól).
A Pesti Evangélikus Egyházközség örökös tb. közös felügyelője.
A sebészet valamennyi részterületével, elsősorban csont- és ízületi sebészettel, urológiai sebészettel, az általános sebészet technikai kérdéseivel, az altatás sebészi problémáival foglalkozott. Magyarországon elsőként alkalmazta az ún. Schleich-féle érzéstelenítési módszert, ill. számos műtéti újdonságot vezetett be helyi érzéstelenítésben végzett operációk alatt. Alapvetően új eredményeket ért el a prosztata daganatos betegedéseinek műtéti megoldásaiban.
Emlékezet
Budapesten (Víziváros, II. kerület Csalogány utca 50.) élt és tevékenykedett, itt is hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Magyar Sebészeti Társaság alapító tagja, első elnöke (1922–1926). A Magyar Urológiai Társaság örökös t. tagja, a Közkórházi Társulat elnöke.
A Szepesi Egyesület Budapesten elnöke. A Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke.
Főbb művei
F. m.: A coxitisnél előforduló medencze tályogok s ezek kezelése. (Orvosi Hetilap, 1881)
Megjegyzések a lágyéksérveknek Kocher- féle gyökeres műtétéhez. (Orvosi Hetilap, 1898)
Amputatiók Schleich-féle infiltratiós anaesthesiával. (Orvosi Hetilap, 1899)
A nyak echinococcusainak ismeretéhez. – A prostata hypertrophia operatív kezelésének újabb módszerei. (Orvosi Hetilap, 1905)
A prostata ép és kóros physiológiája. (Orvosi Hetilap, 1909).
Irodalom
Irod.: H. J. P. (Orvosi Hetilap, 1936)
Győri Tibor: Az Orvostudományi Kar története. 1770–1935. (Bp., 1936)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Balogh János: A befecskendezéses kezelés kezdetei Magyarországon. (Orvostörténeti Közlemények, 1980).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
