Cselőtei László
kertészmérnök, agrárpolitikus
Született: 1925. január 3. Istvántelek, Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2012. február 29. Alcsútdoboz, Fejér megye
Temetés: 2012. március 12. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Cselőtei András (1895–1984), a MÁV rákospalotai Istvántelki Főműhelyének gyári munkása, D. Varga Erzsébet (1897–1981). Testvére: Cselőtei Erzsébet (1920–). F: 1. 1948-tól Varga Mária (1925–). Elvált. 2. 1965-től Som Olga (1930–1991) szaktanár. Özvegy. Fia: Cselőtei László (1965–) újságíró és Cselőtei Péter (1967–) tanár.
Iskola
A budapesti (fasori) evangélikus gimnáziumban éretts. (1943), a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kertészmérnöki okl. szerzett (1947), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1955), doktora (1966).
Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1976. máj. 7.).
Életút
A Szövetkezetek Országos Szövetsége (= Magyar Országos Szövetkezeti Központ, MOSZK) termelési felügyelője (1948), országos felügyelője (1948–1950), termeltetési alosztályvezetője (1950), termeltetési és felvásárlási osztályvezető-helyettese (1951). Az MTA–TMB-n Somos András ösztöndíjas aspiránsa (a Magyar Agrártudományi Egyetem, ill. az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kar Zöldségtermesztési Tanszékén, 1951–1954). Az ATE, ill. a GATE Kertészeti Tanszék alapító mb. vezetője (1954–1955), tanszékvezető egy. docense (1955–1962), tanszékvezető egy. tanára (1962. aug. 2.–1994. márc. 14.). Az MTA Kertészeti Kutatócsoport kutatóprofesszora (1994. márc. 15-étől).
Az ATE Mezőgazdaság-tudományi Kar dékánja (1960–1962), a GATE rektora (1978–1981).
A Nemzeti Parasztpárt (NPP) Agrárpolitikai Bizottságának tagja (1945-től), a Népi Ifjúsági Szövetség alapító tagja, az Országos Vezetőség és a Tanácsadó Testület tagja. Országgyűlési képviselő (Aszód, [Pest megye, 2. sz. választókerület], 1975–1990), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagja (1975–1990) és elnöke (1977–1990).
Környezeti tényezőknek kertészeti és zöldségtermesztési hatásával, elsősorban a zöldségnövények vízhasznosításával, öntözésével, valamint az öntözést befolyásoló egyéb ökológiai-fiziológiai tényezőkkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el egyes zöldség- és kertészeti növények magyarországi termelési technológiájának, ill. öntözési rendjének kialakításában. Nevéhez fűződik – többek között – a paradicsom új öntözési módszerének kidolgozása. A magyarországi öntözési kutatások irányítója, szervezője és koordinátora. A különböző talajszintekből való vízfelvételt és különösen a növények vízfelvételének dinamikáját kutatva iskolát teremtett. Hat kiadást megélt Kertészet (1962) c. egyetemi tankönyve a szakma klasszikusa, alapmunkája. Utolsó éveiben több agrártörténeti művet is megjelentetett.
Emlékezet
Rákospalotán született, édesapja Istvánteleken dolgozott (a települést utóbb Újpest nagyközséghez csatolták. Budapesten és Gödöllőn élt és tevékenykedett, Alcsútdobozon hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2015-ben).
Elismertség
Az MTA IV. (Agrártudományi) Osztálya elnökhelyettese (1970–1976); Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága (1963–1975), az MTA–OVH Vízügyi Bizottsága (1975–1990), Kertészeti Bizottsága elnöke (1990–1995). Az MTA Öntözési Kutató Munkaközösségének vezetője (1963–1995). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) társelnöke (1991).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1976 és arany, 1983), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995).
GATE Emlékérem (1986), a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem (KÉE) díszdoktora (1991).
Akadémiai Jutalom (1964), Entz Ferenc-emlékérem (1970), Állami Díj (1988), Hazám Díj (2005).
Szerkesztés
A Kertgazdaság c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1974–1994). A Kertészeti Tudomány c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Egyes zöldségnövények vízhasznosítási kérdései. Kand. értek. is. (Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve, 1955)
A zöldségtermesztés és -fogyasztás néhány kérdéséről. (Közgazdasági Szemle, 1956)
A tavalyi májusi fagy hatása a paradicsomra. (Agrártudomány, 1956)
Hormonpermetezés hatása a paradicsom termésérésére. (Növénytermelés, 1957)
Adatok a torma termeléséhez. (ATE Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1958)
Zöldségtermesztéstan. Egy. jegyz. (Bp.–Gödöllő, 1958)
A hőmérséklet hatása a zöldségnövények vízforgalmára. (Növénytermelés, 1959)
Öntözéses zöldségtermesztés. (A Kertészet és Szőlészet zsebkönyve. 1960. Bp., 1959)
A kertészeti öntözés helyzete és fejlesztésének kérdései. (Kertészet és Szőlészet, 1960)
Mezőgazdasági mérnökképzésünk ma és holnap. (Magyar Mezőgazdaság, 1960)
A zöldségnövények öntözésének egyes kérdései. (Az ATE Továbbképző Intézetének előadásai. Mezőgazdaságunk a belterjesség útján. VII. Öntözés. Bp., 1961)
Kertészeti növények öntözése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Kertészet. Buday Lászlóval és Csider Lászlóval. Egy. tankönyv. Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara és az agrártudományi főiskolák számára. (Bp., 1962; 2. átd. kiad. 1967; 3. átd. kiad. 1978; 4. átd. kiad. 1985; 5. átd. kiad. 1993; 6. kiad. 2004)
A zöldségtermesztés helyzete és fejlesztésének kérdései. (Az MSZMP Pártfőiskolája Gazdaságpolitikai Tanszék előadássorozata. Bp., 1962)
A gyümölcsösök öntözésének kérdései. – A zöldségnövények öntözésének fejlesztési alapjai. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1963)
A paradicsom öntözése. – A bab öntözése. – Megjegyzések a homoki gyümölcsösök öntözéséhez. (Kertészet és Szőlészet, 1963)
A zöldségnövények vízhasznosítása. (ATE Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1964)
Kertészeti növények öntözése. (Gödöllő, 1964)
Az öntözés rendszerének tényezői a zöldségnövényeknél. Doktori értek. (Gödöllő, 1965)
Az öntözés kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1968)
A növények vízellátása. Termesztett növényeink öntözésének kérdései. (Magyar Tudomány, 1969)
Az öntözés fejlesztésének alapjai a zöldségtermesztésben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1971. jan. 12.; megjelent: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1971)
A zöldségtermesztés és az öntözés fejlesztésének összefüggései. (Kertgazdaság, 1974)
Kertészeti növények öntözése. Szerk. (Bp., 1975)
Öntözés a kertészetben. Témadokumentáció. Szerk. Herpay Balázsnéval. (Bp., 1976)
Új irányok és feladatok a növények vízellátásában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1977. ápr. 5.; megjelent: Magyar Mezőgazdaság, 1977. 18. és 19.)
Az esőszerű öntözés minőségéről a zöldségtermesztésben. (Kertgazdaság, 1978)
Az öntözés és a termésminőség összefüggései a kertészetben. (Hajtatás, korai termesztés, 1985)
Tudományos célkitűzések és a műszaki fejlesztés lehetőségei a zöldségtermesztésben. (Kertgazdaság, 1987)
The Role of Irrigation in the Production of Canning Industry Vegetables. (Acta Horticultura, 1988)
Az öntözési technológiák szerkesztésének alapjai a zöldségtermesztésben. (Az öntözéses gazdálkodás újabb kutatási eredményei. Szarvas, 1988)
A kertészeti termesztés jellemzése. Zöldségtermesztés. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1989; 2. kiad. 1992)
Az öntözés alapjai a zöldségtermesztésben. (Gödöllő, 1991)
Az agrotechnika – az öntözés – problémái a fajtakísérletekben. Varga Györggyel. – Az évjárat hatásának értékelése a fajtakísérletekben. Varga Györggyel. – Az aszályról a kertészetben. (Kertgazdaság, 1992)
Czettler Jenő emlékére. (Gazdálkodás, 1992)
Az időjárás és a növénytermesztés. J. Kovács Gézával és Szász Gáborral. (Gazdálkodás, 1994)
Éghajlat, időjárás, aszály. I–II. köt. Szerk. Harnos Zsolttal. (Bp., 1994–1996)
1956. Emléktöredékek. (Agrártörténeti Szemle, 1997)
Hatvan éve jelent meg a „Futóhomok.” (Gazdálkodás, 1997)
A zöldségnövények öntözése. (Gazdakönyvtár. Bp., 1997)
A mezőgazdasági vízgazdálkodás egyes termelési, térségfejlesztési és környezetvédelmi kérdései. (Bp., 1997)
Az akadémiai tagválasztás problémái és hatásai az agrártudományban. (Magyar Tudomány, 1998)
Zöldségtermesztés Rákospalotán, az 1930-as években. (Agrártörténeti füzetek. 1. Szarvas, 1999)
Vízgazdálkodás – mezőgazdasági vízgazdálkodás – öntözés. (Magyar Tudomány, 2000)
A paradicsomtermelés fejlesztése és fejlődése. 1948–1990. (Agrártörténeti füzetek. 5. Szarvas, 2000)
Ember, szakember, vezető. Dégen Imrére emlékezve. (Hidrológiai Közlöny, 2001)
A mezőgazdaság vonzásában. Visszaemlékezések. (Kéve Könyvek. Bp., 2004)
Az öntözés története Magyarországon. 1935–2005. Fejlesztés, fejlődés, jövőkép. (Hidrológiai Közlöny, 2005)
A kertészeti ágazatok szerepe a vidékmegtartásban. Többekkel. (Kertgazdaság, 2005)
Táj, termelés, gazdaság, társadalom. (Magyar Mezőgazdaság, 2005)
A kertészet szerepe a vidék felzárkózásában. Papp Jánossal és Z. Kiss Lászlóval. (Debreceni Szemle, 2006)
A termőföld vonzásában. (Értékteremtők. 2006. Bp., 2006)
Aszály után az öntözésről. (Magyar Mezőgazdaság, 2007)
Vízgazdálkodási igények és lehetőségek Magyarországon. Földművelés, vízgazdálkodás, öntözés. (Hidrológiai Közlöny, 2008)
Képesség, szorgalom, tudás, akarat – értékteremtés. A „Fasor” – Budapesti Evangélikus Gimnázium – szelleme. (Magyar Tudomány, 2008)
Az őselemek – természeti források – és az ember. A tudomány az élhető Földért, 2008. (Magyar Tudomány, 2009).
Irodalom
Irod.: Hajduska István: A zöldségtermelésről tudományos szinten. Beszélgetés Cs. L. akadémikussal. Mivel foglalkoznak a kutatók? (Magyar Nemzet, 1976. júl. 16.)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Benkő László: A magyar népi mozgalom almanachja. 1932–1962. (Bp., 1996)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Papp János: Cs. L. 75 éves. (Kertgazdaság, 2000)
Harai Dénes: A XX. század kiemelkedő tanáregyéniségei. Cs. L. akadémikus, egyetemi tanár. (ZMNE Fórum, 2005)
Terbe István: Cs. L. 80 éves. (Hajtatás, korai termesztés, 2005 és Kertészet és Szőlészet, 2005)
Papp János: Cs. L. akadémikus 80 éves. (Kertgazdaság, 2005)
Ligetvári Ferenc–Solti László–Tomcsányi Pál: Cs. L. Megemlékezés. (Magyar Tudomány, 2012)
Jolánkai Márton–Dimény Judit: Búcsú Cs. L. professzortól, a gödöllői Kertészeti Tanszék megalapítójától. (Kertgazdaság, 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
