Dobrovits Dorottya, Cs.
művészettörténész, építészettörténész
Császárné
Született: 1941. június 15. Budapest
Meghalt: 1988. június 26. Budapest
Család
Sz: Dobrovits Aladár (1909–1970) történész, egyiptológus, Dömötör Tekla (1914–1987) etnográfus. F: 1964-től Császár László (1933–) építészmérnök, építészettörténész, az MTA doktora. Fia: Császár Péter (1967–).
Iskola
Az ELTE BTK-n magyar–művészettörténet szakon végzett (1964), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1979).
Életút
Az Országos Műemlékfelügyelőség (OMF) Tudományos Osztálya, majd Terv- és Koordinációs Osztálya tud. munkatársa (1964–1977). A Szépművészeti Múzeum muzeológusa, tud. főmunkatársa (1977–1988). Az MTA–TMB-n Garas Klára aspiránsa (1973–1976).
Tudományos pályafutásának kezdetén a modern magyar városépítészet esztétikai sajátosságaival foglalkozott. Mint az OMF munkatársa jelentős városfal-kutatásokat végzett, több középkori kőszegi és székesfehérvári házat és a móri Lamberg-kastélyt is vizsgálta. Kandidátusi értekezésében (Építési gyakorlat és építőművészet szintézisproblémái, 1978) a pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom példáján mutatta be a barokk építőszervezet szerteágazó működését. Elsőként törekedett arra, hogy a korabeli építészeti gyakorlatot az azt irányító és lebonyolító hivatal és az ezzel összefüggő társadalmi tényezők tevékenysége révén ábrázolja. Jelentős eredményeket ért el a megyei műemlék-nyilvántartások felállítása és gondozása terén. Magyarországon az elsők között vizsgálta az építészeti tárgyú rajzokat, elsők között ismerte fel azok műemlékvédelmi és építészettörténeti jelentőségét. Utolsó nagy munkája, Giovanni Battista Piranesi munkásságát feldolgozó műve kéziratban maradt, csak halála után jelenhetett meg.
Elismerés
A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Építészettörténeti Pályadíja (1969), Szocialista Kultúráért Érdemérem (1972).
Főbb művei
F. m.: A „Hazai műemlékek és régi épületmaradványok jegyzéke.” (Magyar Műemlékvédelem, 1970)
Virágos deszkák művészete. (Magyar Panoráma, 1971)
A magyar műemléki nyilvántartás története. (Magyar Műemlékvédelem, 1972)
A csatkai volt pálos templom építészeti problémái. (Építés- építészettudomány, 1973)
A műemlék élete és funkciója Ausztriában. 1976. (Építés- építészettudomány, 1977)
Építési gyakorlat és építőművészet szintézisproblémái a magyarországi barokk építészetben. Kand. értek. (Bp., 1978)
Adatok Balatonfüred XVIII. századi építéséhez. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1979)
A római Il Gesù templom építészettörténeti problémái. (Acta Technica, 1979)
Székesfehérvár, Zalka Máté utca 6. Késő románkori lakóház. (Műemlékvédelem, 1979)
Székesfehérvár, székesegyház. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1982; 3. bőv. kiad. 1993)
Középkori falak. (Múzsák, 1983)
A római Gesù-templom építészeti kapcsolatai. (Építés- építészettudomány, 1983)
Építkezés a 18. századi Magyarországon. Az uradalmak építészete. Monográfia. (Művészettörténeti füzetek. 15. Bp., 1983)
Ganna. Plébániatemplom és mauzóleum. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1984)
Pápa. Római katolikus nagytemplom. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1984; 2. átd. kiad. 1998)
Piranesi Prima Parte-kötetéről – ritka budapesti alkotások alapján. (Művészettörténeti Értesítő, 1990)
Piranesi. Sajtó alá rend. Czére Andrea. (Az Építésügyi Tájékoztató Központ kiadványa. Bp., 1993)
A budai és pesti orvosi egyetemek XVIII. századi tervei. (Műemlékvédelem, 1994)
A komáromi „iszonyú Spectaculum.” (História, 2011).
Irodalom
Irod.: Magyar múzeumi arcképcsarnok. (Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013