Hajdú Pál
újságíró, politikus, műfordító
1905-ig Wohlberg Pinkász
Született: 1896. december 10. Máramarossziget, Máramaros vármegye
Meghalt: 1937. november 18. Szovjetunió
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen tanult, egyetemi tanulmányai alatt a Galilei Kör tagja (1914–1918).
Életút
Az MSZDP tagja (1914-től), de az I. vh. alatt a párt pacifista szárnyához csatlakozott. A KMP alapító tagja (1919), a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg zászlóaljparancsnoka és a Vörös Ujság, ill. az Ifjú Proletár szerkesztője (1919). A proletárdiktatúra bukása után tíz év fegyházra ítélték (1920; a fogolycsere-egyezmény keretében a Szovjetunióba került, 1922). A moszkvai Kommunista Akadémia Munkásmozgalmi Tanszékének oktatója (1922–1923), a Marx–Engels–Lenin Intézet Németország történetével foglalkozó osztályának műfordítója, helyettes vezetője, ill. tud. munkatársa (1923–1927), a Lenin Iskola és a Nyugati Egyetem tanára (1927–1929). A moszkvai Sarló és Kalapács c. folyóirat felelős szerkesztője (1929–1932), szerkesztője és a szerkesztőbizottság vezetője (1932–1936), egyúttal a moszkvai rádió magyar adásainak vezetője (1933–1937).
A két vh. közötti szovjet emigráció egyik jelentős képviselője. Mint az egyik meghatározó magyar nyelvű kommunista lap, a Sarló és Kalapács szerkesztője és a moszkvai rádió magyar nyelvű adásainak vezető szerkesztője aktuális ideológiai és eszmetörténeti kérdésekkel foglalkozott, szovjet és német ideológiai és filozófiai műveket fordított, szerkesztett és rendezett sajtó alá. Kun Béla baráti köréhez tartozott, a sztálini tisztogatások áldozata lett; halálának pontos helye és körülményei ismeretlenek. Néhány írása Hun Péter és Szalaván Illés néven jelent meg. Munkássága még javarészt feltáratlan.
Főbb művei
F. m.: ford.: Marx: A kommunista kiáltvány. D. Rjazanov bevezetésével és magyarázataival. Marx művét Szabados Sándor, David Rjazanov kiegészítéseit H. P. ford. (Munka és tudás könyvtára. 3. Berlin, 1923)
Hogyan készítik elő a háborút a Szovjetunió ellen? Oroszból ford. és összeáll. A bevezetést Kun Béla írta. (Az Internacionalisták Bajtársi Szövetsége kiadványa. Moszkva, 1930)
Lenin az imperialista háborúról. Szerk. Ford. Rabinovits József. A bevezetést Kun Béla írta. (A Sarló és Kalapács könyvtára. 1. Moszkva, 1930)
A II. Internacionálé a proletárbíróság előtt. Hogyan vesznek részt a szocdemek a Szovjetunió-ellenes háború előkészítésében és hogyan igyekeztek dezorganizálni a szocialista építés munkáját? Vádirat és ítélet az oroszországi mensevikek Tanácsszövetségi Irodája pörében. Oroszból ford. és összeáll. (Moszkva, 1931)
Sztálin: Az első ötéves terv eredményei. A falui munkáról. Ford. (Moszkva–Leningrád, 1933).
Irodalom
Irod.: H. P. (Társadalmi Szemle, 1968)
Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
K. R.: H. P. (Magyar Nemzet, 1986. dec. 10.)
Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva. 1921–1932/34. Doktori értek. is. (Bp., 1990).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
