Csapody István, ifj.
orvos, szemész
Csapodi; 1905-től fejéregyházi
Született: 1892. május 3. Budapest
Meghalt: 1970. február 27. Budapest
Temetés: 1970. március 6. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Csapodi István, id. (1856–1912) orvos, szemész, Allaga Vilma (1868–1942) írónő. Testvérei: Csapody Vera (1890–1985) grafikus, Csapodi Csaba (1910–2004) irodalomtörténész, könyvtáros, kodikológus, ill. Csapodi Éva (1891–1979), Csapodi Géza (1896–1920), Sztrilich Pálné Csapody Hedvig (1903–1997), Csapodi Etele (1905–1985). F: 1924-től Mócsy Márta (1897–1980) orvos, szemész főorvos. Fia: Csapody István, legifj. (1928–) orvos, szemész. Leánya: Csapody Márta (1925–).
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1915), a szemészeti diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954).
Életút
A bp.-i tudományegyetem Szemklinikáján Grósz Emil munkatársa (1913–1918); közben az I. vh.-ban az olasz fronton a 3. honvéd-gyalogezred zászlóaljorvos-főnöke. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Szemklinikáján Imre József tanársegéde (1918–1919), az összeomlás után a bp.-i Állami Szemkórházban Blaskovics László tanársegéde (1919–1924). A bp.-i Szent István és a bp.-i Szent László Közkórház főorvosa (1924–1929), az Új Szent János Közkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1929–1960). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem (1923–1929), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1929–1936), a szemészeti műtéttan c. ny. rk. tanára (1936–1950).
Szemészeti műtéttannal és szemészeti diagnosztikával foglalkozott. Kidolgozta a kontakt üvegek céljára történő mintavételt az élő szemről, vizsgálta a pajzsmirigyműködés és a glaukóma keletkezésének összefüggéseit, valamint az ideghártya-leválás kérdéseit. Újítása a szemüregi plasztika műtéte – vendégszem hordására alkalmas, az elpusztult kötőhártyazsákot pótló üreg kialakítása. Különösen jelentősek a közellátó szemek hályogműtéteire vonatkozó újításai.
Emlékezet
Budapesten (II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 27.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben feleségével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004).
Elismertség
A Magyar Szemorvostársaság főtitkára (1923–1925), elnöke (1947–1950).
Szerkesztés
A Budapesti Orvosi Ujság szemészeti rovatának szerkesztője (Liebermann Leóval).
Főbb művei
F. m.: Csapody-féle olvasópróbák. Szerk. (Bp., 1923)
A trachomások eloszlása. (Orvosi Hetilap, 1924)
Tapasztalatok szemhéjoperálások közben. (Grósz Emil Emlékkönyv. Bp., 1925)
Szemüreg-alkotás. – Röntgen-felvételek az arc verőereiről. (Orvosi Hetilap, 1926)
Szemorvos és iskola. (Népegészségügy, 1927)
Az ideghártya-leválás kezelése. (Szemészet, 1928)
A belgyógyászat és a szemészet viszonyáról. – Az iskola-szemészet munkája és céljai. (Budapesti Orvosi Ujság, 1928)
Öntvények élő szemről érintkező szemüvegek rendelése céljából. (Orvosi Hetilap, 1929)
A szemzugi szalag megereszkedése. Blepharophimosis medialis. (Orvosi Hetilap, 1931)
Adatok az ideghártya-szakadások keletkezéséhez. – Ideghártya-leválás és terhesség. (Budapesti Orvosi Ujság, 1932)
A szem rákjairól. (Rákbetegségek. Bp., 1932)
Élőszem megmintázása. (Orvosi Hetilap, 1933)
A tanulók szeme. (Az iskoláskor egészségügye. Bp., 1933)
Mihályhegyi Géza: A szem védelme, ápolása és kozmetikája. Az előszót írta. (Bp., 1934)
A közellátóság keletkezése. (Orvosképzés, 1934)
A szemészet magyar műszói. (Bp., 1934)
Vendégszem-illesztés bőrből pótolt kötőhártya-zsákba. (Budapesti Orvosi Ujság, 1935)
A felemás fénytörés javítása. (Szemészet, 1935)
A rosszlátású tanulók külön oktatása. (Jó Egészség, 1937)
A szemorvosi hivatásról és operálásra nevelésről. (Szemészet, 1938; és külön: Bp., 1938)
Egy szemosztály tízévi működése és része a szemorvos-képzésben. (Szemészet, 1940)
Sárgafolti látóhártya-szakadás és leválás három operált esete. (Gyógyászat, 1940)
Szokatlan műtéti feladatok. (Szemészet, 1940)
Berufsleben des Augenarztes. Eine ophthalmologische Ethik und Pädagogik. (Stuttgart, 1941)
Diathermiált operált érhártyadaganat. (Orvosi Hetilap, 1941. 12.)
Szembajok gyógykezelése. (Gyógyszerek és gyógyítás. Bp., 1941; és külön: Bp., 1941)
Egy ötvenéves magyar szemészeti kézikönyv. (Szemészet, 1942)
Szemüregi plasztikák. 70 eset tanulságai. 4 táblával. (Közkórházi Orvostársulat Évkönyve. Bp., 1942)
A szemüreg-plasztikáról. (Orvosképzés, 1943)
Látáspróbák. Többnyelvű olvasókönyv. Falitáblák. Id. Cs. I. művét átd. (5. kiad. Bp., 1943; 6. kiad. 1960; 7. átd. kiad. 1980)
A látóhártya-leválás vizsgálata. (Orvosok Lapja, 1946)
Régóta észlelt glaukoma-esetek tanulságai. – A hályogműtét sebének gyógyítása. (Orvosok Lapja, 1947)
A vakok rehabilitációja. (Iparegészségügy, 1949)
A szemészi kórhatározás és hibái. (Orvosi Hetilap, 1950. 43.)
Szemészeti vizsgálólámpa. Újítás. (Orvosi Hetilap, 1951. 31.)
Nagyfokú közellátó szemek hályogműtéte. (Szemészet, 1952)
A szemészeti műtéttan fejlődése. (Bp., 1952)
Écriture et opération. (Zeitschrift für Psychologie, 1953)
Szemüregi plasztikák. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1953; 2. jav. kiad. Bp., 1956; németül: Augenhöhenplastik. Bp., 1953; 2. jav. kiad. 1956)
Gyermek-kollektívák és trachoma. Hodászy Józseffel. (Népegészségügy, 1955)
Hatvan év hályogműtétei. (Szemészet, 1956)
A glaukomáról. (Orvosi Hetilap, 1957. 35.)
A szem gümőkórja. (A gümőkór. Bp., 1959)
A szemészet fejlődése. (Orvosi Hetilap, 1959. 26.)
Sebrepedések ellátása, sebzáró U-varrat. Erőss Sándorral. (Szemészet, 1960)
A szimpátiás szemgyulladásról. Erőss Sándorral, Kálló Antallal. (Orvosképzés, 1961)
Koraszülöttek retinopathiája. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1963. 13.)
Szemész életrajzom. Munkáim jegyzéke. (Orvostörténeti Közlemények, 2001).
Irodalom
Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Radnót Magda: Cs. I. (Szemészet, 1970)
Kapronczay Károly: Cs. I. (Orvosi Hetilap, 1977. 2.)
Györffy István: Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Hídvégi Jenő: Cs. I. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1992. 48.)
Bíró Imre: Cs. I. emlékezete. (Szemészet, 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
