Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Danielik János
    Danielik József
    Ertl Róbert
    Peidl Gyula
    Tüdős Klára

    Hajdú Lajos

    jogász, jogtörténész

    Hett


    Született: 1926. március 17. Szekszárd
    Meghalt: 1992. január 8. Budapest

    Család

    Sz: Hett Lajos (1898–1953), Deli Erzsébet (1895–1968) szövőnő. Szülei mezőgazdasági napszámosok voltak, 1945 tavaszán 5 kh földet kaptak. Testvére: Hajdú Erzsébet (1928–). F: 1. 1952–1955: Szalai Irén. Elvált. 2. 1958– Sjótyi Irén (1927–1989) tanár, külügyi referens. Gyermektelen.

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Szekszárdon végezte, a Garay János Gimnáziumban éretts. (1944), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem BTK-n tanult (1946–1948), az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1960). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1968), doktora (1977).

    Életút

    A Közellátási Felügyelőség írnoka (1944), majd a II. vh. végén, mint levente-munkaszolgálatos erődítési-építési munkákon dolgozott (1944–1945), amerikai hadifogságban volt, ausztriai hadikórházakban és hadifogolytáborokban tartózkodott (1945–1946). Hazatérése után a Nemzeti Parasztpárt (NPP) szekszárdi, majd Tolna megyei titkára és a városi, ill. a megyei nemzeti bizottság tagja (1946). A Györffy István Népi Kollégium tagjaként és a Bölcsészhallgatók Egyesülete (BHE) főtitkáraként jelentős szerepet játszott a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) megalakításában (1946–1947), a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség (MINSZ) Petőfi Sándor ifjúsági brigádjának vezetője (1947), ill. az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) osztályvezetője (1947–1949). A Magyar Néphadsereg (MN) hivatásos tisztjeként különböző alakulatoknál szolgált (1949– 1957), alezredesi rangban szerelt le (1957).

    Leszerelése után, az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat (IFÉRT) előadója (1957–1958), a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) Titkárságának főelőadója, osztályvezető-helyettese (1958–1961). Az ELTE ÁJTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének egy. adjunktusa (1961–1968), egy. docense (1968–1978), egy. tanára (1978–1992).

    Egyetemes és magyar büntetőjog-történettel, összehasonlító joggal foglalkozott, elsősorban az abszolut monarchiák, ill. a Habsburg Birodalom 17–18. sz.-i büntetőjog-történetének vizsgálata terén ért el különösen jelentős eredményeket. Feldolgozta II. József közigazgatási és büntetőjogi reformelképzeléseit, továbbá a felvilágosodás korának büntetőjogi és -eljárásjogi nézeteit, valamint azok hatását a társadalmi-politikai mozgalmakra és a jogfejlődésre. Alapvetően új eredményeket ért el a 18. sz.-i rendeletalkotás folyamatának vizsgálata, a magyar belügyi igazgatás megszervezése körülményeinek tisztázása terén. Forráskiadói tevékenysége is értékes: levéltári adatok alapján feltárta az 1790/91-es diétán kiküldött Deputatio Juridica létrehozásának körülményeit, a bizottság összetételét, a kodifikációs munka megszervezését, valamint a Codex Criminalis őstervezeteinek tartalmát, ill. kísérő tanulmánnyal kiadta hilibi Gál László Javallatát (1839), az első erdélyi magyar nyelvű büntetőtörvény-tervezetet.

    Főbb művei

    F. m.: A Habsburg Birodalomban, 1752–1769 között végrehajtott büntetőjogi kodifikáció jogtörténeti értékelése. (Acta Facultatis Politico–Juridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, 1963)
    Javaslatok az 1795. évi büntetőkódex-tervezethez. (Acta Facultatis Politico–Juridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, 1966)
    Adalékok a magyar büntetőjogi kodifikációs kísérletek történetéhez. (Jogtörténeti tanulmányok. I. köt. Bp., 1966)
    Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. I. köt. A feudális jog forrásai. Szerk. Horváth Pállal, Nagy Lászlónéval. (Bp., 1966)
    A felvilágosodás büntetőjogi nézetei és az 1795-ös magyar büntetőjavaslat. I–II. köt. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1967)
    Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. II–IV. köt. Burzsoá jogforrások. – A német burzsoá jog forrásai. 1789–1870 és 1870–1918. – A német és az olasz imperializmus jogának forrásai. 1918–1939. (Bp., 1970– 1972; 2. kiad. 1976; 4. kiad. 1979)
    Az első – 1795-ös – magyar büntetőkódex-tervezet. Monográfia. Függelék: Kódex a bűntettekről és azok büntetéséről. (Bp., 1971)
    Az állami tisztségviselők minősítési rendszere II. József uralkodása idején. (Állam és Igazgatás, 1973)
    II. József büntetőtörvénykönyve Magyarországon. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
    II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében. (Tanulmányok Tolna megye történetéből. V. köt. Szekszárd, 1974)
    Tolna megye fejlődése a XVIII. században. 1703–1790. Szerk. (Szekszárd, 1975)
    Egyetemes állam- és jogtörténet. I–II. köt. Monográfia és egy. jegyz. is. (Bp., 1975)
    Varga Endre posztumusz munkái. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
    Az információszerzés, valamint ellenőrzés egyes módszerei a magyar közigazgatásban II. József uralkodása idején. (Jogtörténeti tanulmányok. IV. köt. Bp., 1976)
    Jogi kari felvételi gyakorlatunk kérdő- és felkiáltó jelei. (Pedagógiai Szemle, 1978)
    A tanügyi igazgatás megszervezése és működésének első 15 éve Magyarországon. 1776–1790. (Levéltári Szemle, 1978)
    Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében. 1770–1790. (Tanulmányok Tolna megye történetéből. IX. köt. Szekszárd, 1979)
    II. József és a magyar közigazgatás. (Állam és Igazgatás, 1980)
    Adalékok a XVIII. századi erdélyi kodifikációs törekvések történetéhez. (Jogtudományi Közlöny, 1980)
    Adalékok az igazgatási reformok és a bürokratizmus hazai történetéhez. (Jogtörténeti tanulmányok. IV. köt. Bp., 1980)
    A dunántúli rendek köznevelési-közoktatási javaslatai 1790–1791-ben. 1–2. (Pedagógiai Szemle, 1981)
    II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Monográfia és doktori értek. is. Kihajtható melléklettel. (Bp., 1982)
    A közjó szolgálatában. A jozefinizmus igazgatási és jogi reformjairól. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1983)
    A büntetőjog-történet kutatásának kihasználatlan lehetőségeiről. A rab-tabellák és büntető-perkivonatok történeti forrásértéke. (Levéltári Közlemények, 1984)
    Forradalmár vagy szerencselovag? Nyomozói jelentés a Ráby-ügyről. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1984)
    Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1985)
    Az első magyar közjogi tankönyv megszületésének körülményei. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
    A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban. (Levéltári Közlemények, 1985)
    A közép- és alsófokú iskolák ellenőrzése Magyarországon, a felvilágosult abszolutizmus időszakában. 1776–1790. (Levéltári Közlemények, 1986)
    Az állandó táblák – tabulae continuae – létrehozása Erdély megyéiben és a székely székekben. 1763–1764. (Jogtörténeti tanulmányok. VI. köt. Bp., 1986)
    Népiskolai szerződések Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában. (Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv. 17. Kaposvár, 1986)
    Jogtörténeti kutatómunkánk hiányosságairól és követelményeiről. Töprengés Kállay István „Úriszéki bíráskodás a XVIII–XIX. században” c. monográfiája kapcsán. (Századok, 1986)
    A feudális államszervezet és jog története. Egy. jegyz. (Bp., 1988; 2. kiad. 1991; 3. kiad. 1993)
    A szabad királyi városok büntetőbíráskodása Magyarországon, Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedében. (Levéltári Szemle, 1988)
    Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben – valamint a Partiumban – a jozefinista büntetőjogi reformok előtt. (Levéltári Közlemények, 1989)
    Adalékok a felvilágosult abszolutizmus erdélyi reformpolitikájának értékeléséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1989)
    Általános jogtörténet. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1991; 2. kiad. 1993)
    A levéltárak és a közigazgatás. (Magyar Közigazgatás, 1991)
    A „kegyetlenkedő” földesurak elleni perek Erdélyben. 1765–1780. (Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. Társadalmi konfliktusok. A társadalomtörténettel foglalkozó kutatók 3. konferenciája. Salgótarján, 1989. jún. 15–18. Salgótarján, 1991)
    Gál László: Javallat. Az első erdélyi magyar nyelvű büntető törvénykönyv tervezet. 1839. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Encyclopaedia Transylvanica. Bp., 1992)
    A honti emberevőper. (Rubicon, 1996)
    Bűnözés és büntetőbíráskodás a XVIII. század hetvenes éveinek Magyarországában. Monográfia. (Bp., 1996)
    A rendi monarchia. (Rubicon, 1997).

    Irodalom

    Irod.: Degré Alajos: H. L.: Az első – 1795-ös – magyar büntetőkódex-tervezet. (Levéltári Közlemények, 1971)
    Ijjas József: H. L.: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. (Levéltári Szemle, 1983)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. jan. 14.–Népszabadság, 1992. jan. 25.)
    In memoriam H. L. (Magyar Közigazgatás, 1992)
    Bánfalvy Gábor: In memoriam H. L. (Jogtudományi Közlöny, 1992)
    Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. 1932–1962. (Bp., 1996).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (198), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (30), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (79), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu