Halmai János
gyógyszerész, kémikus
Született: 1903. március 3. Nyitra, Nyitra vármegye
Meghalt: 1973. július 23. Budapest
Temetés: 1973. július 27. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Halmai Fülöp telekkönyvvezető, Gritzmann Sarolta. Öten voltak testvérek.
Iskola
Elemi iskoláit Derecskén, Kisújszálláson és Sopronban, középiskolát Sopronban és Bonyhádon végezte, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerész okl. (1924), gyógyszerészdoktori okl. (1931), magántanári képesítést szerzett (1942), a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa (1956).
Életút
Bonyhádon gyógyszerészgyakornok (1921–1923), Baján és Szigetvárott gyógyszerész (1925–1927), Budapesten ún. gyógyszerészdisszertáns és óraadó tanár (1927–1930). A Pázmány Péter Tudományegyetem Növényélettani Intézetének gyakornoka (1930–1933), tanársegéde (1933–1939), az Orvostudományi Kar Gyógyszerismereti Tanszékének tanársegéde (1939– 1940), egy. adjunktusa (1940–1948) és magántanára (1942–1951), intézeti tanára (1948–1949). A BOTE Gyógynövény- és Drogismereti Tanszék intézeti tanára (1949–1951), egy. docense (1952–1957), egy. tanára (1957. aug. 18.–1973. júl. 23.) és a Tanszék vezetője (1949. júl. 1.–1971. jún. 30.). A Kertészeti Akadémia (1939–1942) és a Drogista Szakiskola tanára (1943–1945).
Gyógynövényismerettel, gyógynövények és drogok azonosításával, értékmérésével, a hamisítások felismerésének módszereivel, valamint a magyarországi gyógyszerészet történetével foglalkozott. Különösen értékes tevékenységet fejtett ki a magyarországi gyógynövények szabványosítása terén. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság megbízta, hogy az 1936. évi közgyűlésén tartson emlékbeszédet Zólyomi Wagner Dánielről, majd évről-évre mindig más-más jeles magyar gyógyszerészről emlékezett meg. A megemlékezések sikereinek hatására gyűjteni kezdte a magyarországi gyógyszerészettörténet múltját, a szakma újabb és újabb kiemelkedő jelentőségű képviselőinek életrajzait és munkásságuk egyéb emlékeit. Végül monográfiában dolgozta fel a 19. századi magyarországi gyógyszerészet történetét, ill. az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc gyógyszerészeti vonatkozásait.
Elismertség
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság titkára (1939–1949). A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerészettörténeti Szakosztályának alapítója. A Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Akadémia tagja.
Elismerés
Kabay János-emlékérem (1956), Weszprémi István-emlékérem (1966), Ernyey József-emlékérem (1974).
Szerkesztés
Az V. Magyar Gyógyszerkönyv farmakognóziai részének írója és szerkesztője (1951), a VI. Magyar Gyógyszerkönyv farmakognóziai albizottságának elnöke. A Gyógyszerész c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1948–1952).
Főbb művei
F. m.: Szövettani tanulmány a Centaurium umbellatum Gilib.-en, különös tekintettel a procambriumra és annak szerepére a szár szerkezetének megalakulásában. Gyógyszerészdoktori értek. 11 ábrával, 3 táblázattal. (Bp., 1931)
A keserűanyagokat tartalmazó drogokról. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1933)
Teakeverékek. 1 táblázattal. (Gyógyszerészhallgatók Értesítője, 1937)
Kőhárs, ezüsthárs és bimbós hárs. 4 ábrával. A szentírási mézgák és gyanták termőnövényeiről. 13 képpel. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1938)
Adatok a Hyoscyamus niger L. gyökerének pharmakognosiájához. Az Athaeae-levél összetévesztéseinek, szennyezéseinek és fertőzéseinek vizsgálata. 17 képpel. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1940)
A Herba absinthii keserűanyag-tartalmára vonatkozó vizsgálatok. – Egy új fahéjfajta vizsgálata. – Vizsgálatok az édes és keserű narancshéjjal. 2 táblázattal. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1941)
A drog önellátás kérdése. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1942)
A Scopolia carniolical Jacqu. levelének kimutatása belladonna-levelek között. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1943)
Adatok a Flos tiliae argenteae értékeléséhez. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1944)
Bevezetés a teakeverékek vizsgálatába. (A Gyógyszerész, 1948)
Kossuth-csillag, Vénusz-sarucska. Gyógynövények, növények, drogok magyar, népies és latin nevei. (Bp., 1948)
A nadragulya-gyökér egyik hamisítása. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1948)
A digitalis-kutatás újabb eredményeiről. – Egy belladonna-levél hamisításáról. (A Gyógyszerész, 1949)
Az agar-agar. (A Gyógyszerész, 1950)
Gyógynövény és drogismeret. Egy. jegyz. (Bp., 1950; 5. átd. kiad. 1954)
A mikroszublimáció. (A Gyógyszerész, 1951)
Adatok a Calami rhizoma értékmeghatározásához. 4 táblázattal. (Acta Pharmaceutica, 1953)
A gyógyszerészet és a gyógyszerészek hazánkban a XIX. század első felében. Kand. értek. (Bp., 1955)
A Formulae Normales teakeverékei. (Gyógyszerészet, 1959)
Farmakognózia. Egy. tankönyv. Novák Istvánnal. Ill. Csapody Vera, Halmai Jánosné. (Bp., 1963)
Az orvosi csucsor szolaszodin- tartalma napszakonkénti változása. Csapó Évával, Váradi Józseffel. (Acta Pharmaceutica, 1967)
orvos- és gyógyszerészettörténeti írásai: Id. Zólyomi Wagner Dániel emlékezete. 8 képpel. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1936)
Láng Adolf Ferenc emlékezete. 7 képpel. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1937)
Fauser Antal emlékezete. 6 képpel. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1938)
A gyógyszerész-kiképzés ügye a szabadságharc idején. (Gyógyszerészhallgatók Értesítője, 1939)
Sadler József emlékezete. 3 képpel. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1941)
Kátay Gábor emlékezete. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1942)
Scheele Károly Vilmos. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1943)
Müller Bernát emlékezete. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1944)
Évszázados méregkönyv. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1947)
Szemelvények a kultúra és a gyógyszerészet köréből. (A Gyógyszerész, 1947)
Kossuth Lajos szerepe az 1831-ben pusztító kolerajárvány idején. – A magyar gyógyszerészek felszabadulási törekvései 1848-ban. – Gyógyszertáraink 1848-as vonatkozásairól. – Andreas Bertram, apotecarius, 1671. (A Gyógyszerész, 1948)
Kabay János és a magyar morfingyártás. (Acta Pharmaceutica, 1956)
XVIII. századbeli gyógyszernevek farmakológiai vonatkozásai. (Gyógyszerészet, 1959)
A gyógyszerek tartósságának kérdései hazánkban kettőszáz évvel ezelőtt. (Acta Pharmaceutica, 1961)
1848-as szabadságharcunk gyógyszerészi vonatkozásai. – Pápai Páriz Ferenc gyógynövényei. (Gyógyszerészet, 1961)
A magyar gyógyszerkönyvek fejlődéstörténete. (Acta Pharmaceutica, 1962)
A gyógyszerészi múzeumokról. (Gyógyszerészet, 1963)
Megemlékezés Kazay Endréről. (Acta Pharmaceutica, 1963)
Matthias Jacob Schleiden, a forradalmár botanikus. (Orvosi Hetilap, 1964. 18.)
A nagyszombati egyetem vegyész-botanikus professzora. (Orvosi Hetilap, 1964. 34.)
Beythe András, a „Fives könüv” szerzője. (Orvosi Hetilap, 1964. 46.)
Ernst Abbe, a szociálreformer. (Orvosi Hetilap, 1965. 10.)
A morfium felfedezője. (Orvosi Hetilap, 1966. 19.)
A köpingi gyógyszerész. (Orvosi Hetilap, 1966. 47.)
A magyar Scheele. (Orvosi Hetilap, 1967. 7.)
Wierzbiczky Péter, orvos-botanikus. (Orvosi Hetilap, 1967. 27.)
Zamenhof és az eszperantó. (Orvosi Hetilap, 1967. 31.)
A nagykunok fizikusa. (Orvosi Hetilap, 1968. 12.)
Kitaibel Pál emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1968. 20.)
Matolcsy Miklós, a BOTE házi gyógyszertárának megalapítója. (Orvosi Hetilap, 1969. 22.)
Deér Endre, a Magyar Gyógyszertudományi Társaság megalapítója. (Orvosi Hetilap, 1969. 36.)
Adatok Wierzbiczky Péter életéhez. (Botanikai Közlemények, 1969).
Irodalom
Irod.: Verzárné Petri Gizella: Megemlékezés H. J. professzorról. (Acta Pharmaceutica, 1973)
Verzárné Petri Gizella: H. J. professzor életútja, tudományos munkássága. (Gyógyszerészet, 1973)
Zboray Bertalan: H. J. egyetemi tanár irodalmi munkássága. (Gyógyszerészet, 1974)
Zalai Károly: H. J. (Orvostörténeti Közlemények, 1976)
Marczal Gabriella: Megemlékezés H. J. professzorról, születésének 100. évfordulóján. (Gyógyszerészet, 2003)
Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. (Bp., 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
