Kaba Melinda, Kováts Lászlóné
régész, művészettörténész
Született: 1926. május 30. Kolozsvár
Meghalt: 2009. január 10. Budapest
Család
Sz: Kaba Kálmán hites könyvvizsgáló, Nagy Teréz. Kétszer elvált. 1. F: 1944–1951. 2. F: 1954–1964: Kováts László. Első házasságából született leánya: Melinda, Pintér Lászlóné (1945–).
Iskola
Budapesten éretts. (1944), az ELTE BTK-n régészet–művészettörténet szakon végzett (1952), doktorált (1958), a történelem (régészet) tudomány kandidátusa (1988).
Életút
A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Régészeti Osztály Aquincumi Múzeumának gyakornoka (1952), segédmuzeológusa (1952– 1960), muzeológus osztályvezetője (1960–1963), tud. titkára (1963–1987. dec. 31.), nyugdíjas tud. főmunkatársa (1988. jan. 1- jétől). Ausztriában (1958, 1960, 1964), Olaszországban (1964), Görögországban járt hosszabb tanulmányúton (1973). Az eisenstadti múzeum vendégkutatója és -szakértője (1965 és 1969), Svájcban Pro Helvetia-ösztöndíjas (1969), a Metropolitan Múzeum vendégkutatója (USA, 1971).
Római kori provinciális régészettel foglalkozott, ásatásokat vezetett elsősorban Aquincumban, amelynek eredményeképpen feltárta – többek között – a Hajógyári-szigeti helytartói palotát, a Laktanya utcai stukkódíszes épületet és kenyérsütő kemencéket, a Fényes Elek utcai késő római kori sírokat, az Aranyároki és a Benedek Elek utcai temető sírjait, a Szentendrei úti aquaeductust, ill. számos kelta telepmaradványt. A Flórián téri nagyfürdő, a Therma maiores feltárásának és rekonstrukciójának irányítója, ill. a bp.-i Árpád-hídi aluljáróban szabadtéri múzeumként történő bemutatásának megszervezője. Az Aquincum légiós táborában feltárt Thermae maiores, az Alpoktól északra az egyik legjelentősebb római kori középület, amelynek bemutatását Kaba Melinda javaslatára egyedülálló módon oldották meg: a budapesti Flórián téren, modern vasbeton műtárgyak lábainál. Részletesen tanulmányozta továbbá az aquincumi vízvezetékrendszert és az aquincumi orgonát. Az aquincumi orgona a Római Birodalom területén az egyetlen, amelyről megszólaltatható rekonstrukció készülhetett a részben épen megmaradt bronz alkatrészek alapján. Az orgona mellett található Aelia Sabina aquincumi ének- és orgonaművésznő kőkoporsójának kőbe vésett sírfelirata is. Utolsó tudományos dolgozatai is az aquincumi orgona működését és megszólaltatásával kapcsolatos problémákat vizsgálta.
Elismerés
Szocialista Kultúráért.
Szerkesztés
A Budapest Régiségei és a Tanulmányok Budapest Múltjából c. múzeumi kiadványok szerkesztője (1976-tól).
Főbb művei
F. m.: Az aquincumi parancsnoksági épület belső dekorációja a Laktanya utcában. (Budapest Régiségei, 1955)
Tábori kenyérsütő kemence Aquincumból. (Budapest Régiségei, 1956)
Aquincumi helytartói palota mozaik padozatai. – Az aquincumi üvegek. (Budapest Régiségei, 1958)
Előzetes jelentés az Óbudai Gázgyár területén feltárt római kori fakoporsókról. (Archaeologiai Értesítő, 1958)
Késő római sírok a Fényes Elek utcában. (Budapest Régiségei, 1959)
Kelta-eraviszkusz telepek Aquincumban. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1960)
Római kori épületmaradványok a Király fürdőnél. (Budapest Régiségei, 1962)
Aquincum emlékei. Az alaprajzokat Zborovszky Katalin és Kováts László készítette. (Műemlékeink, 1963)
Aquincum, mint ókori gyógyhely. (Orvostörténeti Közlemények, 1963)
Újabb feliratos kő Aquincumból. – Az aquincumi cella trichora újabb helyreállítása. (Budapest Régiségei, 1964)
Az aquincumi orgona. Pécsi Sebestyénnel. (Emlékek Budapest múltjából. Bp., 1965; németül: 1966)
Keltische Denkmäler in Aquincum. (Acta Antiqua et Archaeologica, 1965)
Római kori emlékek Budapest területén. (Idegenvezetők kiskönyvtára. Bp., 1966)
Aesculapius ab Aquinco. (Orvostörténeti Közlemények, 1970)
A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971–1975. között. – Az aquincumi aquaeductus pilléreinek 1975. évi kutatása. (Budapest Régiségei, 1976)
Aquincum emlékei. (Bp., 1976)
Die Römische Orgel von Aquincum. 3. Jahrhundert. Monográfia. (Musicologica Hungarica. 6. Bp.–Kassel, 1976; 2. kiad. 1980)
The Roman Aquaeduct in Óbuda. (The New Hungarian Quaterly, 1980)
Milyen lesz a Flórián tér? (Természet Világa, 1982)
III. századi éremlelet Budaörsről. (Numizmatikai Közlöny, 1983)
Római kori nagyfürdő – a Flórián téren. (Természet Világa, 1984)
A közlekedésépítéssel összefüggő régészeti munkák Budapesten. Az aquincumi aquaeductus és a Therma Maiores. (Városi Közlekedés, 1984)
Thermae Maiores. Az aquincumi katonai nagyfürdő. Vezető a fürdőben. A fényképeket Szentpétery Tibor, a rajzokat Perliczky Géza, Pintér Lászlóné és Voith Mária készítette. (Bp., 1984; németül: 1987)
Újabb kutatások az aquincumi Therma maiores területén 1979-ben és 1981-ben. – A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976–1982 között. (Budapest Régiségei, 1984)
Excavation of Roman Baths in Budapest. (The New Hungarian Quaterly, 1985)
Aquincum régészeti feltárása 1778-tól napjainkig. A katonai tábor fürdője, a „Thermae Maiores.” (Múzeumi műtárgyvédelem, 1986)
A Budapesti Történeti Múzeum évi jelentései. 1981–1987. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1991)
Újabb kutatások az aquincumi orgona szerkezetére vonatkozólag. (Budapest Régiségei, 1991)
Thermae Maiores legionis II. Adiutricis. Monográfia és kand. értek. is. (Monumenta Historica Budapestinensia. 7. Bp., 1991)
Aquincum a régészeti ásatások tükrében. (Óbuda évszázadai. Főszerk. Kiss Csongor. Bp., 1995; 2. jav. és bőv. kiad. 2000)
Az aquincumi orgona. (Budapest Régiségei, 1998)
Thermae Maiores in Aquincum. (Budapesti Régiségei, 2001)
Újabb adatok az aquincumi orgona működéséhez. (Magyar Zene, 2001)
Az aquincumi orgona. Kr. u. 228. Az aquincumi orgona alkatrészeinek vizsgálata színképelemzéssel. Gegus Ernővel. (Bp., 2001)
Római kori orgona Avenicumból. (Budapest Régiségei, 2003).
Irodalom
Irod.: Wellisch Márta: K. M. nyolcvan éves. (Budapesti Régiségei, 2007)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
